Az 530 lelket számláló bakonyalji kisfalunak, Bakonybánknak esélye sem lett volna a világhírre, ha annak idején, 1879-ben Löwinger Donát, a nagy jövő előtt álló műegyetemista meg nem változtatja a nevét, szülőfaluja után, Bánki Donátra. De megtette. A bakonybánkiak hálásak is ezért. A hétvégén megrendezett falunapon is megemlékeztek jeles szülöttükről.

21 éve már, hogy felavatták azt az emlékegyüttest, amelyet a feltaláló, mérnök, tanár, tudós egykori szülőházának helyén alakítottak ki. Itt egy 1917-ből származó víziturbina és tábla emlékezteti az utókort Bánki Donátra. A falu határában lévő ipari park is felvette Bánki Donát nevét, az itt megtelepedett cégek kezdeményezésére.

Újabban a falunapnak is fontos eseménye a nagy elődre való emlékezés. A hétvégén, az emlékhelyen gyűltek össze a falubeliek, valamint a Bánki Donát nevét viselő közép- és felsőfokú oktatási intézmények képviselői.

Délután szórakoztató programok sora várta a bakonybánkiakat. A gyerekek vetélkedtek, lángost ettek, csokit majszoltak. Major László, polgármester úgy vélte, egy látványos tűzijáték árán inkább megvendégelik a bánkiakat egy jó étellel, itallal. Száznál is többen vettek részt a faluvacsorán, ami így igazi közösségteremtő eseménye lett a jól sikerült falunapnak.

Mit köszönhetünk Bánki Donátnak?

Csonka Jánossal együtt, a magyarországi motorgyártás megteremtője. Együttműködésük különösen a Műegyetem tanműhelyében volt sikeres, ezt közös szabadalmaik bizonyítják. 1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig, a karburátort szabadalmaztatták. A Bánki – Csonka-féle motorokat a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár gyártotta sorozatban, ahol Bánki Donát tizenhat éven át, 1882 – 1899-ig szerkesztőmérnökként, majd főmérnökként tevékenykedett. Ebben az időszakban kezdte önálló találmányainak kidolgozását is. 1894-ben szabadalmaztatta nagynyomású robbanómotorját, amit már vízbefecskendezéses hűtéssel tökéletesített. Ezt követte 1902-ben az elsőkerékhajtású autó, 1903-ban a gőzturbina, 1917-ben pedig a vízturbina, amely törpe vízierőmű fejlesztését tette lehetővé. A legyártott több száz példányból néhány még ma is működik.
Bánki Donát, korának legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
Az 1922. augusztus 1-jén, alkotó ereje teljében elhunyt tudós 136 hazai és külföldi publikációt hagyott hátra az utókor számára.