Forrás: Origo

Skandinávia és néhány ázsiai ország a világelső széles sávú internetes ellátottság tekintetében – derül ki egy kutatásból. Néhány jól teljesítő piacnak köszönhetően a legdinamikusabban Európa fejlődik, a hagyományosan példamutató Dél-Koreában lassul a növekedés.

Egy friss felmérés szerint a lakosságszám arányában vizsgált szélessávú internet-hozzáférések tekintetében az elmúlt évben globálisan Hollandia és Dánia fejlődött legtöbbet. A két országban 100 lakosra jelenleg 21 broadband kapcsolat jut, s ez alig marad el a világelső Dél-Korea közel 24 százalékos eredményétől. A brit-holland TelecomPaper piackutató társaság számaiból az is kiderül, hogy az évek óta széles sávú mintaországnak számító Dél-Koreában a növekedés veszíteni kezd a lendületéből, így valószínűsíthető, hogy már az idei év elveszíti hosszú ideje őrzött első helyét.

1. Dél-Korea 6. Svájc

2. Hollandia 7. Izrael

3. Dánia 8. Tajvan

4. Hong-Kong 9. Norvégia

5. Kanada 10. Svédország

A tíz legfejlettebb széles sávú piac Mint a fenti listából látható, gyors internet terén Skandávia – a régióból csak Finnország nincs a tízes listán -, valamint Ázsia néhány országa számít eminensnek. A TelecomPaper felméréséből az is kiderül: kontinensekre lebontva, s nem lakosságszám arányában vizsgálva 61 millió szélessávú előfizetővel Ázsia a világelső, második helyre Európa került közel 48 milliós számmal, míg Amerika 47,5 milliós előfizetői táborral bír. Figyelemre méltó, hogy Európa a történelem során most először volt képes széles sávú internet terén az amerikai kontinens elé kerülni. A kutatók szerint ennek oka, hogy a távközlési piaci verseny erősödése a kontinensen rendkívüli fejlődésre sarkallja az internetpiacot, így a broadband-előfizetők száma kétszer olyan gyorsan nő, mint az élen járó ázsiai és amerikai országokban.

Ide tartozik, hogy Viviane Reding, az Európai Bizottság hírközlési biztosa az uniós országok 2004-ben mért 8,5 százalékos átlagos széles sávú netes ellátottságának 2010-re történő megsokszorozását, 50 százalékos hozzáférést vizionált kedden.

Hazánkban, az informatikai miniszter májusi közlése szerint 2002 nyara és 2005 eleje között több mint 40 százalékkal csökkent a széles sávú internet-elérés ára, ám a mostaninál nagyobb tömegben akkor fizetnek majd elő az emberek, ha a szolgáltatás ára havi 5 ezer forintra csökken. A 100 lakosra jutó széles sávú interneteléréseket nézve jelentős lemaradásban vagyunk az Európai Unióhoz képest – derül ki a szaktárca számaiból.

[origo]