Forrás: Múlt-Kor

www.mult-kor.hu

30 éve nyitották meg újra a Szuezi-csatornát

2005. június 6.

Harminc éve, 1975. június 5-én nyitották meg másodszor a nemzetközi forgalom előtt Szuezi-csatornát. A világ egyik legfontosabb vízi közlekedési útvonalát 1967-ben, a júniusi hatnapos arab-izraeli háború után zárták le.

A válság napjaibanA Nílus egyik torkolati ága és a Vörös-tenger között már az egyiptomi 12. dinasztia fáraói létesítettek összeköttetést, a csatornát Dareiosz perzsa király fejeztette be Kr.e. 490 körül. Az újra és újra elhomokosodó vízi út az első évezred második felében az enyészet martaléka lett. Majd ezer év múlva Napóleon foglalkozott a Földközi-tenger és a Vörös-tenger közti csatorna gondolatával, de miután – egyébként tévesen – földmérői arra a következtetésre jutottak, hogy a két tenger vízszintje között különbség van, elvetette az ötletet. A hibára 1846-ban derített fényt Alois Negrelli osztrák mérnök, s az ő tervei alapján Párizsban bizottság alakult a csatorna megépítésére.

Negrelli váratlan halála miatt az építkezés a francia Ferdinand Lesseps irányításával kezdődött meg 1859. április 25-én. A vízi út tíz évig készült és 1869. november 17-én nyílt meg, az első hajókonvoj 20-án érte el a Vörös-tengert. A 164 kilométer hosszú csatorna 8 ezer kilométerrel és 30 nappal rövidítette meg az Európa és Dél-Ázsia közti hajóutat. A felavatásra rendelték meg Verdi Aida című operáját, de a darabot csak két évvel később mutatták be Kairóban. A csatorna a tervezett összeg kétszeresébe került, ennek majdnem háromnegyedét Egyiptom állta, de a haszonból csak 15 százalékot kapott. A hatalmas költségek miatt szinte csődbe jutott ország 1875-ben arra kényszerült, hogy csatornarészvényeit eladja az így monopolhelyzetbe került brit kormánynak.

1888-ban a csatornát semleges övezetnek nyilvánították és minden hajó előtt megnyitották, védelmét az 1882-ben Egyiptomba bevonult britekre bízták. 1954-ben brit-egyiptomi megállapodás született a brit csapatok kivonásáról, erre 1956-ban került sor. Nasszer elnök 1956. július 26-án államosította a csatornát, ezt követte a brit-francia intervenció október végén, a magyar forradalommal egy időben. A brit és francia csapatok az amerikai és szovjet közös fellépés hatására az év végére távoztak.

A megnyitó napján, 1975. június 6.A javítási munkák és az elsüllyedt hajók kiemelése után 1957 áprilisában nyitották meg ismét a csatornát, az övezetbe pedig ENSZ-csapatok vonultak be. Az 1967. június 5-én kitört hatnapos háborúban Izrael a Sínai-félszigetet lerohanva kijutott a Szuezi-csatornáig, amely így frontvonal – s a közlekedés számára ily módon használhatatlan – lett, számos hajó a csatornában rekedt. 1973-ban a Jóm kippur-háború alatt előbb az egyiptomi, majd az izraeli csapatok is átkeltek a csatornán. Az elaknásított, elsüllyedt hajóktól eltorlaszolt csatorna helyrehozatalának költségeit a kőolajtermelő arab államok és a vízi utat használó hatalmak biztosították. A nyolc éve ott veszteglő hajók kifutását 1975. májusában engedélyezték (némelyik már üzemképtelen volt).

Az ünnepélyes megnyitóra 1975. június 6-án került sor. Egy ideig az Izraelbe tartó és onnan érkező hajók csak akkor haladhattak át, ha nem katonai jellegű szállítmányt vittek, a két ország közti 1979-es békeszerződés óta ilyen korlátozás nincs. A nemzetközi jog szerint a Szuezi-csatorna az egyiptomi terület integráns része, de afölött Egyiptom nem rendelkezhet korlátlanul. Megteheti intézkedéseit saját biztonságának, jogos érdekeinek védelmére, de a csatornát nem zárhatja el külföldi hajók elől – a csatorna semlegességét külön nemzetközi egyezmény szabályozza.

A Szuezi-csatorna a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb, egyben a leghosszabb zsilip nélküli épített vízi útja. Hossza 163 kilométer, mélysége 20 méter, szélessége 286 és 385 méter között változik. Jelenleg 15 méter merülésű hajók haladhatnak át rajta, de a tervek szerint öt év múlva már óriás tartályhajók is igénybe vehetik. Évente mintegy 15 ezer hajó kel át rajta 11-16 óra alatt, ami a világkereskedelem hajón bonyolított részének 7,5 százaléka. Az egyiptomi kézben lévő csatornatársaság az elmúlt időszakban három milliárd dollárt költött a fejlesztésre, igaz a bevételek egy évben tesznek ki ennyit, a vízi utat fokozatosan mélyítik és szélesítik. Bár a közel-keleti békefolyamat a versenyt is erősíti, a Szuezi-csatorna jövője biztos: Afrika megkerülése minden körülmények között jelentős többlettávolságot jelent.

(Panoráma – Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

www.mult-kor.hu?article=9998

Minden jog fenntartva Š 2001-2004 Múlt-kor történelmi portál

A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.