Katonai művelettel nem állítható le az iráni atomprogram, ám egy ilyen művelet az utolsó lehetőséget jelentheti arra, hogy késleltessenek bármilyen atombomba megszerzésére irányuló törekvést – vélekedett az Oszirak iraki atomreaktor elleni izraeli légitámadás egykori tervezője.
Dávid Ivri nyugalmazott tábornok, aki az 1981-es izraeli csapás idején az izraeli légierő parancsnoka volt, hangsúlyozta, hogy nem szabad mindenre kiterjedő fogalmakban, megoldásokban gondolkodni. „Nem lehet felszámolni egy elképzelést, egy nemzeti akaratot. Megfelelő katonai művelettel mindazonáltal késleltethető egy atomprogram továbbvitele” – hangoztatta.
A tábornok megjegyezte, hogy Izrael az Oszirak atomreaktor elleni csapásméréssel sem Szaddám Huszein akkor iraki elnök atomfegyver előállítására irányuló terveit akarta végérvényesen romba dönteni, hanem időt akart nyerni és sikerrel is járt e téren.
Izrael és a vele szövetséges Egyesült Államok nem zárta ki Irán megtámadásának lehetőségét arra az esetre, ha eredménytelen marad minden diplomáciai erőfeszítés az iráni atomprogram korlátozására.
Független szakértők úgy vélik, hogy az iráni atomlétesítmények túlságosan szétszórtan helyezkednek el és megerősített építményekben találhatók ahhoz, hogy katonai csapásméréssel felszámolhatóak lennének.
Dávid Ivri mindazonáltal vitatta, hogy valamennyi vagy legalábbis számos iráni atomlétesítményt célba kellene venni egy támadás során. Elegendőnek tartotta a termelési folyamat kulcsfontosságú láncszemére csapást mérni ahhoz, hogy az egész folyamat leálljon.
Irán cáfolja, hogy atomfegyver birtokába akarni jutni, hangsúlyozva, hogy atomprogramja kizárólag békés célú, az áramtermelést szolgálja. Három európai ország követelésére Teherán felfüggesztette urándúsító tevékenységét, amely elvben katonai célokra is alkalmas lehet. Az Egyesült Államok viszont azt gyanítja, hogy Irán atomfegyver birtokába akar jutni, ezért szeretné elérni, hogy az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé tárják, ami szankciókat is vonhat maga után.
MTI/hirado.hu