Forrás: Híradó

A kizárólag nektárral, tehát folyékony táplálékkal élő kolibrik éjszaka „kikapcsolják” a veséik működését, hogy megelőzzék testük kiszáradását – állapították meg amerikai és izraeli tudósok közös vizsgálataik eredményeként

A jóllakáshoz az apró trópusi madaraknak sokat kell inniuk. Egy kolibri naponta testtömegének a többszörösét veszi fel nektár formájában. A benne lévő tápanyagot, elsősorban cukrot, anyagcseréjében hasznosítja. A fölösleges víztől viszont mielőbb meg kell szabadulnia – ennek megfelelően szorgosan dolgoznak a madárka apró veséi.

Az éjszakai órákban azonban a kolibri nem táplálkozik, noha változatlanul vizet veszít a szervezete, elsősorban a légzéssel távozó pára formájában. Hogy megakadályozza szervezetének a kiszáradását, a kismadár teljesen leállítja a vesék működését.

A tudósok kísérleti alanya a szélesfarkú kolibri (Selasphorus platycerus) néhány egyede volt. Ez a faj mindössze négy grammot nyom (összehasonlításul: a legapróbb európai madárfaj, a királyka testtömege 6 gramm, egy széncinegéé pedig 13 gramm). A kísérleti madárkákat hozzászoktatták a kalitkában való élethez. Ennek révén lehetővé vált, hogy táplálékukba radioaktív izotóppal megjelölt glukózt keverjenek. A minimális mennyiségű vizeletmintában kimutatott 14-es szénizotóp töménységéből a tudósok ki tudták számítani a vesék szűrési teljesítményét.

A számítások szerint a kolibrik veséi napközben maximális erőbedobással dolgoznak, ám a teljesítményük már akkor is a felére csökken, ha a madár egy órán át nem vesz táplálékot magához. A kolibrik úgy csökkentik a vese működését, hogy kevesebb vért áramoltatnak keresztül e szervükön. Az átáramlás visszafogására bizonyos hormonok adnak jelt a vesébe vezető artériáknak. Éjszaka, amikor a vesék teljesen leállnak, nyilvánvalóan órákon át egyáltalán nem áramlik át vér ezeken az ereken – írták a tudósok a Journal of Experimental Biology friss számában.

Emlősállatok esetében ez a jelenség végzetes volna, hiszen az ő veséik kizárólag artériákon keresztül jutnak oxigénhez és tápanyagokhoz. Madarak és hüllők veséit azonban nemcsak artériák, de vénák is behálózzák. Ezen a megkerülő érrendszeren keresztül kapnak feltehetően táplálékot abban az időszakban, amikor szűrő berendezésük átmenetileg leválik a keringési rendszerről, hogy vizet takarítson meg.

hirado.hu/MTI