Forrás: Híradó

A történelem során az emberek az ördögöt mindig a másik emberben látták

Fejtő Ferenc legújabb, „Dieu, lÍhomme et son diable” (Isten, az ember és az ördöge) címmel áprilisban megjelent kötetét hétfőn este mutatja be a szerző és kiadója a Párizsi Magyar Intézetben.

Az Editions Buchet Chastel, az egyik legjelentősebb párizsi kiadó gondozásában kiadott, francia nyelven írt, több mint 200 oldalas kötetben az ördög kultúrtörténeti, teológiai és filozófiai értelmezéseiről nyújt eszmetörténeti áttekintést a Párizsban élő 95 éves író-újságíró-történész, szembesítve az embert a világban betöltött felelősségével.

Fejtő Ferenc elmondta, hogy 50 éve foglalkoztatja egy Istenről és az egyházakról szóló kötet megírásának gondolata, de a most megszületett alkotás az elmúlt 5 év mindennapi munkájának köszönhető.

Az író meglátása szerint az Isten gondolata a közbeszédben elválaszthatatlan az ördög jelenségétől, és amikor a könyv írásába belefogott, elsősorban arra volt kíváncsi, hogy mit fog megtudni magáról az ördögről, és arról, hogy az ördög fogalma és mítosza mire is szolgált tulajdonképpen a történelemben.

Munkája során megértette, hogy már a kereszténység megjelenése előtt is az ördög fiának tekintették azokat, akik nem hittek a hivatalos vallási tézisekben, és ettől kezdve az egyház dogmatikájának lényegéhez mindig is hozzátartozott az általa hirdetett igazságok elutasítóit az ördög bűnrészeseként megbélyegezni. Erre való hivatkozással erősítették meg az egyházak ideológiai tartását, és ez adott alkalmat arra is, hogy a hit ellenségeit, az eretnekeket, a más hitűeket, a zsidókat az egyház közel 2000 éven át üldözze. De az Európában hosszú ideig pusztító vallásháborúk is sokszor az ördögre hivatkoztak – emlékeztetett Fejtő.

„A történelem során az Istenben mindenki hitt, de az ördögöt az emberek mindig a másik emberben látták. Ennek semmi köze nem volt az igazi istenhithez. A könyvem tárgya a különbségtétel a vallás és az istenkép között, amire az egyházak épülnek a maguk igazságaikkal. Az istenképek a társadalmak fejlődésével koronként változtak, ezért a globalizáció, a világ egységesítésének korában felmerül a kérdés, hogy a különböző, sokszor ellenkező istenképekből és erkölcsökből létrejöhet-e a tudományokkal összhangban egy olyan istenkép, amelyet az egész emberiség elfogadhat erkölcsiségének alapjaként” – foglalta össze a Párizsban élő író.

A szabadon való gondolkodásra buzdító könyv magyar fordítása Budapesten a Holnap Kiadó gondozásában jelenik meg hamarosan.

Fejtő Ferenc 1909-ben született Nagykanizsán, a Szép Szó szerkesztőjeként József Attila baráti köréhez tartozott. 1938-ban telepedett le Franciaországban, ahol az Esprit folyóirat körül csoportosuló értelmiségi kör fogadta be. Harminc éven át az AFP, a francia nemzeti hírügynökség kelet-európai ügyekkel foglalkozó munkatársa volt. Történelmi és filozófiai témájú könyvek szerzője, a francia és a nemzetközi sajtó legjelentősebb lapjaiban rendszeresen több nyelven publikál.

A fáradhatatlan író azt is elárulta, hogy már egy következő, személyesebb témájú köteten dolgozik, melyben Franciaországban megélt háborús élményeit dolgozza fel.

hirado.hu