Forrás: Magyar Rádió

A Pharrajimos című könyv dokumentum és tanulmánygyűjtemény, amely a cigányság II. világháború alatti szenvedéseit mutatja be. A kötet összeállításakor Bársony János és Daróczi Ágnes szerkesztők célja az volt, hogy átfogó képet adjanak a romák történelmének tragikus éveiről.

A könyv sajtótájékoztatója május 9-én hétfőn volt, ahol Tamás Pál szociológus mutatta be a kötetet.

Tamás Pál szociológus:- Három dolgot hangsúlyoznék, az első az, hogy a szélesebb magyar közvélemény nem tud a cigányok szenvedéstörténetéről, a romák megpróbáltatásáról, a roma holokausztról. Tehát egy olyan helyzetben, amiben a XX. század történetét, Magyarország történetét újraírják, nagyon fontos, hogy a romák második világháborús története, szenvedéstörténete előkerüljön. A második, hogy egy nagy megpróbáltatás élményét általában egy generáció, amelyik ezt megszenvedte, magában foglalja, magával hordja. Attól lesz generációvá, attól lesz nemzedékké, hogy együtt szenvedtek. Na most azok az emberek, akik ’44-45-ben ezen a szenvedésen átmentek, azok nem sokáig lesznek még itt közöttünk. Idősek, ez a nemzedék lassan elhagy minket és különösen a roma társadalomban nagyon nagy a fiatalok aránya, a most születő gyerekek, vagy az elmúlt években született gyerekek aránya, akiket valamilyen módon meg kell ismertetni a saját történetükkel. Azzal a történettel, amit ők már nem élhettek meg. Azzal a történettel, ami az ő nagymamájuk, nagypapájuk története, akivel ráadásul sokszor már nem is találkoznak. És a harmadik, amit nagyon fontosnak tartok, hogy mindenütt Közép-Európában nagy erőfeszítések látszanak a roma identitás megfogalmazására, roma identitás megfogalmazásához sajátságos tudatmegfogalmazásra, az pedig a közös történet, a megélt közös történet, a fölsorakoztatható, a felmondható közös történet. Ezt én nagyon fontosnak tartom. Sőt egy utolsó, hogy ismerjük azokat a helyeket és ez a könyv is Bársony és Daróczi Ági könyve ezt nagyon világosan felmutatja, dokumentálja fényképekkel, leírásokkal, tanúvallomásokkal. Tehát, hogy tudjuk, hogy hol voltak, hol vannak azok az erdők, ahol ’44-45 fordulóján a romákat lemészárolták. Tudjuk, hogy hol vannak a falu melletti tömegsírok, ahova az embereket belelőtték és ahol nincsenek emlékművek. Én azt gondolom, hogy ezeknek legalább egy kopjafával valamilyen típusú megjelölése egyszerűen elengedhetetlen. És minél többet beszélünk erről e könyv kapcsán is, annál könnyebben találják meg talán azt a pár tízezer forintot az illetékes önkormányzatok, hogy ezt megtegyék.

– Daróczi Ágnes a kötet egyik szerzője. Mit takar a kötet címe?

– Pharrajimos cigány nyelven elpusztulást, felaprózást, szétdarabolást jelent. Ez a megfelelő szó arra a rettenetre úgy gondolom, ami velünk, romákkal a holocaust idején történt.

– Tamás Pál azt mondta, hogy azért is fontos ez a kötet, mert azok akik megélték, túlélték ezt az eseményt, már kevesen vannak és egyre kevesebben lesznek.

– Sajnos ez mai napig a történelmünk fehér foltja. A mi túlélőinket nagyon kevéssé kérdezték meg, a mi veszteségeinket nagyon kevéssé vették számba. A kötet egyik nagy tanulmánya Bársony Jánosé 570 település nevét tartalmazza, amelyet több mint háromezer adat, illetve túlélő vallomása alapján egyféle szenvedéstörténetet állított össze.

– Nyilván a könyvet el kell ahhoz olvasni, hogy érezzük, mi történt, de vajon kiknek lehet ajánlani elsősorban?

– A lehető legszélesebb olvasóközönségnek ajánlanám. Egyik részről, mert olyan újdonságnak számító tudományos kutatásokat tartalmaz. Ugye Szita Szabolcs professzor akadémikus írta meg Komárom történetét. Purcsi Barna Gyula főlevéltáros, Endre László fasiszta főispán működését és annak következményeit elemezte végig. Bársony Jánosnak két tanulmánya van benne: ez a bizonyos településtörténet és a másik nagyon fontos tanulmány, amely áttekinti az egész magyarországi holokauszt történetet. De van a kötetnek egy élő emlékezet része is, amely Bari Károly nagyon fontos és mérföldkőnek számító tanulmányát tartalmazza, a holokauszt a cigány népköltészetben címmel, illetve túlélők vallomásai, és tartalmazza ez a kötet a Lajoskomáromban készített Jancsó Miklós rendezésében készített filmünk teljes szövegét is. Ez tulajdonképpen nem egy kötet, hanem kettő; a második kötetben képek, korabeli dokumentumok vannak az európai romák holokauszt történetéről. Ez a 82 fotó, illetve dokumentum lehetőséget teremt arra, hogy minden településen, akár miden kisebbségi önkormányzatban, művelődési házban, iskolában kiállítást rendezzenek, hogy tanuljanak és szembesüljenek. Reményeink szerint elindíthat ez a kiállítás és ez a könyv egy folyamatot, hogy a még fellelhető túlélőket ott helyben megkérdezik, és számba veszik a településeken a saját roma áldozataikat.

Varga Ilona interjúi nyomán