Forrás: Híradó

A krakkói Kazimierz-ben él Leopold Kozlowski világhírű klezmer muzsikus. Csaknem ő itt az egyetlen, aki még őrzi a zsidó hagyományokat. Saját elefántcsonttornyában komponál olyan filmekhez zenét, mint például a Schindler listája.

A krakkói Wawel és a “Wawel tornya”, valamint az óváros szinte valamennyi műemlék épülete méltán érdemelte ki, hogy a világörökség részévé váljon. A többnyire reneszánsz stílusjegyekkel tarkított Krakkó már régóta a kultúr-turizmus egyik kedvenc célpontja.A város olyan benyomást kelt, mintha megelevenedett volna a történelemkönyv… A történelemkönyv, amelynek bizony sötét fejezetei is vannak.A krakkói zsidónegyedet, a Kazimierzt, amolyan keserédes hangulat hatja át. Megmaradt számos, főleg szakrális jellegű zsidó műemlék, sőt az utcákon szinte minden a zsidóságra emlékeztet, csak éppen zsidók nincsenek már itt. Az egykoron pezsgő városrész, most merőben más képet mutat. A holocaust túlélői nemigen akartak visszatérni ide, így ma jobbára a turisták népesítik be a Kazimierz-t.Azok a zsidók, akik mégis itt maradtak ezen a patinás, ám kétségkívül színpompás környéken, az időt világ talán legautentikusabb zsidó éttermében a Klezmer Hois-ban múlatják. A jiddis nyelven Klezmer Ház-névre keresztelt vendéglő nem véletlenül kapta nevét. Itt komponál ugyanis évtizedek óta a világ egyik legelismertebb zsidó muzsikusa, Leopold Kozlowski.

LEOPOLD KOZLOWSKI, KLEZMER MŰVÉSZ: “A Klezmer Hois tulajdonosa Wojtek Ornat, a zsidó kultúra nagy csodálója, bár ő maga nem zsidó. Annak idején volt innen 100 méterre egy hasonló étterme, az Ariel. És onnan indult a muzsika. Ott játszottam többek között Itzak Perlmannal.”

A klezmer eredete egészen az ótestamentumi időkig nyúlik vissza. Ez a muzsika egykoron az esküvők rítusának zenéje volt. Később a muzsikusok már mindenféle mulatságokon játszották a klezmert. A zenészeket pedig “lécimnek” hívták, ami annyit tesz “csúfolódó” A zsidó vallási vezetők ugyanis úgy vélik a klezmer csupán rossz utánzata az ősök zenéjének”. De mit is mond erről e muzsika legautentikusabb művelője?

Kozlowski: “Klezmer… mi is a klezmer? A diaszpóra népi zenéje… improvizatív alapokkal. Nem lehet leírni kottában mindent, amit eljátszunk. Ezért a növendékeimnek, akiknek tanítom a zenét azt mondom: Nem könnyű a klezmert megtanítani, mert az a szív zenéje. Tartsátok tehát a kottát egy kicsit távolabb, a hangszert pedig közelebb… a szívetekhez.”

A klezmer zene tehát szívből szól, a forrása pedig a fájdalom. Az a fájdalom, amely a zsidóságot a mai napig áthatja az évszázados üldöztetés miatt – vallja Leopold Kozlowski, aki megjárta haláltáborokat. Ő maga az auschwitzi zenekarban játszott.

Kozlowski: “Nem csak azt játszottam, amit a németek, amit a gestapósok akartak, hanem sikerült időről időre becsempészem egy kis zsidó zenét. És ez olyan volt, mint egy afféle gyógyír.”

Sok sorstársa köszönheti Leopold Kozlowsinak, hogy zenéjéből erőt meríthetett a vészkorszak idején. Nem véletlen, hogy Steven Spielberg őt kérte föl arra, hogy a Schindler Listája legdrámaibb jeleneteihez zenét komponáljon. A forgatások során örök barátságot kötött a rendezővel és filmben szereplő Ben Kingsleyvel is. Szerinte a 8 Oscar-díjjal kitüntetett mozi olyan élethűen mutatja be a holokausztot, hogy neki, a klezmer élő legendájának volt megtiszteltetés, hogy zenét írhatott a filmhez.A Schindler Listájának számos jelenetét egyébként a Kazimierzben forgatták. A film adta hírnév jóvoltából a krakkói zsidónegyed elsősorban a fiatalok zarándokhelye lett. Mostanra a Kazimierz amolyan második Montmarte-tá vált. A régi időket idéző hangulatos kávézók keserédes bájt kölcsönöznek a (ma már) zsidók nélküli zsidónegyednek.

Kozlowski: “Az egyetlen mondhatni szent hely – Kazimierz. Mert maga a zsidóság teljes egészében még mindig benne van. Voltak menyegzők, voltak barmitzvók, hanukakor minden ablakban gyertyák égtek… Ma már nincsenek ezek a gyertyák. Nincsenek ezek az esküvők, ezek a barmicvók, mert már zsidók sincsenek itt.”

Az Utolsó Klezmer – ezzel a címmel készült pár évvel ezelőtt életrajzi film az “utolsó krakkói zsidóról” Leopold Kozlowskiról. Arról az emberről, aki a háború után visszahozta a zenét, vagyis az életet a lerombolt Kazimierzbe.

PoliTour

Comments are closed.