Forrás: Múlt-Kor

www.mult-kor.hu

Kiállítás a terezini gettó fiúgyerekeinek titkos folyóiratáról

2005. május 10.

Miről álmodhattak, mi foglalkoztathatta, miről írhattak a terezini gettóban sínylődő gyerekek, hogyan lehetett egy csepp emberséget csempészni az embertelenségbe? A válasz megtalálható a Vedem-et, a kis foglyok titkos folyóiratát bemutató kiállításon, amelyet a II. világháború befejezésének 60. évfordulója tiszteletére rendezett a budapesti Cseh Centrum és az Aranytíz Művelődési Központ.

A terezini gettó 1941 és 1945 között gyűjtőtáborként, átmeneti állomásként szolgált a rabszolgamunka, vagy a halál, az auschwitzi gázkamrák felé vezető úton. Ezekben az években 10500 tizenöt évesnél fiatalabb gyermek fordult itt meg Csehországból, Németországból, Ausztriából, Hollandiából, Dániából, Magyarországról, Szlovákiából és más országokból. Közülük nyolcezren nem élték meg a háború végét. Terezin halálraítéltjei az embertelenségben sem adták fel emberi mivoltukat, méltóságukat, a jobb jövőbe vetett hitüket, s ebben fontos szerep jutott a kultúrának. Voltak irodalmi, színházi és zenei rendezvények, jelentek meg tábori lapok, gyermekfolyóiratok. A szép számban megjelenő újságok között azonban koncepciójában, igényességével és terjedelmével kiemelkedik a Vedem, az L 417-es épület “Egyes Otthonának” fiúlakói által szerkesztett folyóirat, amelyet 1942-ben az akkor 14 éves Petr Ginz alapított. Tehetséges 14-16 éves szerzők bukkantak fel semmiből, akik híreket, tudósításokat, elbeszéléseket, elmélkedéseket írtak, illusztrációkat készítettek. Felbecsülhetetlen értékű anyagról van szó, hiszen a riportok, beszámolók segítségével hiteles képet kaphatunk a tábori lét mindennapjairól.

1943 júliusáig a folyóiratot a gettó irodájában gépelték titokban, később kézzel írták. Egyetlen példányban jelent meg, minden pénteken, amikor a szerzők közösségi estéken felolvasták cikkeiket. Az összes Vedem kb. 800 oldalt tesz ki. Utolsó száma 1944. július 30-án jelent meg, mielőtt a fiatal szerzőket deportálták, s többségük Auschwitzban lelte halálát. A kiállítás anyagát a Terezini Emlékhely, a jeruzsálemi Yad Vashem Múzeum, a prágai Zsidó Múzeum és a Cseh Nemzeti Filmarchívum, valamint magángyűjtemények alapján állították össze. A tárgyakat hat tematikus blokkba rendszerezték, amelyek a gettó mindennapjaival, a kis foglyok sorsával, a Vedem keletkezésével és fejlődésével, s Petr Ginz, a folyóirat alapítójának életével ismerteti meg a látogatót.

A kiállítás anyagába bekerült Petr Ginz néhány rajza is. Az ifjú művész 2003-ban, a Columbia tragédiája után vált világszerte ismertté, ugyanis Ilan Ramon, az első izraeli űrhajós magával vitte az űrhajó fedélzetére Petr Ginz A Föld látképe a Holdról című képét. Ez év januárjában cseh csillagászok egy aszteroidát neveztek el az Auschwitzban meggyilkolt fiú tiszteletére. A kiállítás május 23-ig látható az Aranytíz Művelődési Központban (V. Arany János u.10).

(Panoráma)

www.mult-kor.hu?article=9724

Minden jog fenntartva Š 2001-2004 Múlt-kor történelmi portál

A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.

Comments are closed.