Forrás: Híradó

Német politikusok még több civil kurázsit szorgalmaztak a szélsőjobboldallal szemben szombaton, a náci Németország fölött aratott győzelem 60. évfordulójának előestéjén.

Németország 1945. május 8-án éjszaka adta meg magát feltétel nélkül a szövetségeseknek, a kapitulációs okmányokat Berlin-Karlshorstban írták alá. A Szovjetunióban május 9-ét tartották nyilván a kapituláció, egyben a győzelem napjaként.

A berlini megemlékezések a Brandenburgi kapunál majálissal kezdődtek, s Klaus Wowereit, a főváros polgármestere azt hangsúlyozta, hogy “a demokráciának készen kell állnia önmaga megvédésére”. Este a berliniek harminc kilométer hosszú gyertyás élő láncot akartak alkotni a városon át.

Az évfordulón a legálisan működő szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) a Brandenburgi kapunál, s egyben a szomszédos, hamarosan megnyíló holokauszt emlékműnél akart felvonulást és nagygyűlést tartani, de ezt a német alkotmánybíróság mint utolsó instancia betiltotta. Az NPD a város más részében azonban tüntethet, amit erőszakos anarchista, szélsőbaloldali csoportok meg akarnak akadályozni. Az NPD szerint hazugság, hogy a szövetségesek felszabadították Németországot, s feleslegesnek tartja a német bűntudatot is.

Az alkotmánybíróság döntésének alapja az, hogy a német törvényhozás a közelmúltban bizonyos korlátokat szabott a gyülekezési jog érvényesülésének, így nem szabad kegyeletsértő felvonulásokat tartani a náci önkényuralom áldozatainak emlékhelyeinél.

A központi megemlékezésre vasárnap kerül sor a parlament két házának együttes ülésén, amelyen Horst Köhler államfő mond beszédet. Ez után Gerhard Schröder kancellár a Győzelem napi ünnepségekre Moszkvába utazik.

Schröder a Komszomolszkaja Pravdának írt, Berlinben is hozzáférhető cikkében megbocsátást kért a németek okozta második világháborús szenvedésekért. “Megbocsátást kérünk mindazért a fájdalomért, amelyet az orosz nép és más népek szenvedtek el német kéztől, illetve a németek hibájából” – írta a kancellár.

Schröder egy másik cikkében, a Süddeutsche Zeitungban arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió keleti bővítésével Európa végleg leküzdötte “rá kényszerített természetellenes megosztottságát, a nemzetiszocialista hódító háború következményét”. A müncheni lap hétvégi számában megjelent cikkben a kancellár azt is leszögezte, hogy a tavalyi bővítéssel az európai egységesülési folyamatnak nem szabad lezárulnia.

A kancellár a hazai konzervatív ellenzéknek is címezte szavait, amely például Törökország teljes jogú tagságát kimondottan ellenzi, s legfeljebb a különleges partneri viszonyt tartja elképzelhetőnek Ankarával.

A konzervatív ellenzék egyik vezéralakja, Edmund Stoiber bajor miniszterelnök a Welt am Sonntag hasábjain konszolidálási szakaszt sürgetett, s szerinte “az, aki egy évvel a történelmi keleti bővítés után rögtön bátorítja Romániát és Bulgáriát, majd Szerbiát, s még Törökországot is, anélkül, hogy az Európai Unió felvevőképes lenne, felelőtlenül cselekszik”.

hirado.hu

Comments are closed.