Forrás: MNOAz 1300 magyarországi utazásszervező számának csökkenését várják az utazási irodák működését szabályozó rendelet május 13-tól életbe lépő módosítása nyomán. Az újítások nagyobb vagyoni biztosítékot írnak elő az irodáknak, és az utas dönthet majd: visszakéri pénzét, vagy másik utat bálaszt, ha a Külügyminisztérium utazási célként nem ajánlja a korábban kiválasztott országot.
Várhatóan megapasztja a belföldi piacot az utazási irodák működését szabályozó rendelet módosítása, amely május 13-tól lép hatályba. A kiutaztatásnál viszont az eddiginél sokkal jobb helyzetbe kerülnek a magyar turisták – írja a Napi Gazdaság.
A tíz nap múlva életbe lépő módosítás a vagyoni biztosítékot is érinti; eddig a belföldre utaztató irodáknak az árbevételük 3 százalékának megfelelő összeget kellett erre elkülöníteniük, minimumösszeg nélkül. Ez a belföldre utaztatóknál május 13-a után legalább 500 ezer forint lesz. Az utazásszervezőknek – külföldieknek és belföldieknek egyaránt – október 31-éig ki kell számolniuk évi forgalmukat, ennek alapján fizetik a biztosítékot a következő évre, és ha később észlelik, hogy a megnövekedett forgalom miatt a biztosíték kevesebb, mint az előírás, akkor öt napon belül kötelesek az összeget emelni. A belföldi közvetítőknek május 31-éig kell bemutatniuk – biztosítás, bankgarancia vagy letét formájában – a biztosítékot.
A belföldi utaztatóknál eddig nevetségesen alacsony nettó árbevételek is felbukkantak, amelyek alapján néhány ezer forintos biztosítékkal is lehetett belföldi utat szervezni. Biztosíték nélküli lebukás esetén azonnali törlés és ötéves eltiltás vár a vállalkozóra. Molnár Gabriella, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke szerint leginkább arról van szó, hogy nem éri meg a belföldi utaztatás, a félmilliós limit kitermeléséhez akkora forgalom kell, ami sokak számára legfeljebb álom.
A módosítás értelmében a potenciális utazó és az iroda között létrejövő szerződésnek tartalmaznia kell, hogy amennyiben a Külügyminisztérium valamelyik országot nem ajánlja utazási célpontnak, úgy az utas dönthet arról, hogy visszakéri a teljes összeget, vagy helyettesítő utat igényel. Ez a változás a tavaly decemberi délkelet-ázsiai szökőárral kapcsolatos problémák elkerülését szolgálná, ám nem vág össze sem a külügy, sem pedig az irodák elképzeléseivel. Egyrészt, mert nem világos, hogy az utasok tisztában vannak-e azzal, hogy melyek a Külügyminisztérium által nem ajánlott országok. Másrészt a tárca honlapján (www.kulugyminiszterium.hu) olvasható hosszú listán szereplők közül több országba – így Nepál, Izrael, Indonézia, Zanzibár, Salamon-szigetek – folyamatosan szerveznek az irodák utazásokat. A Napi Gazdaság által megkérdezett egyik vezető iroda szakembere szerint az ilyen országba utazni kívánók tisztában vannak a veszélyekkel. Ám az interneten az ajánlatokat olvasgatva sehol sincs feltüntetve, hogy az utazást nem tartja biztonságosnak a külügyi tárca.
Nagyobb biztonság a diákoknak
A módosítás nyomán a jövőben utazásszervezőnek minősülnek azok a cégek is, amelyek külföldön szerveznek tanfolyamokat, így a hallgatók ugyanabban a védelemben részesülnek, amelyben az utazási vállalkozások utasai. Ez elvileg eddig is így történt, ám az ellenőrzés nem volt következetes.
A nyelviskolák, amelyek külföldi tanfolyamokat kínáltak, eddig is kötelesek voltak bejelenteni magukat utazásszervezőként – mondta a NAPI Gazdaságnak Goldmann Róbert, a Nyelvi Utaztatók Szövetségének elnöke -, ám a felügyeleti szervként működő gazdasági tárca csak azokat az iskolákat ellenőrizte, amelyek a bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek, a többit nem.
Az utaztatással kapcsolatos kormányrendelet módosítása nyomán az utazási vállalkozókról vezetett nyilvántartás egyes adatait is nyilvánossá kell tenni. Ez jelentősen könnyíti az utazni vágyók dolgát, hiszen az utazási ajánlat így nem jelent zsákbamacskát, mivel nyilvános lesz például a vagyoni biztosíték mértéke, a biztosítékot szolgáltató hitelintézet vagy biztosító neve. Magyarországon jelenleg mintegy 1300 utazási szolgáltató működik, míg például Ausztriában csupán 400. A felügyeleti szerv, a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) az előző négy és fél évben 160-170-et törölt hivatalból az utazási irodák listájáról, szankciók kivetésével. Hivatalból akkor töröl az MKEH, ha a szolgáltató működése körül mutatkozik probléma – az elmúlt évek nagy port kavart esetei esnek ebbe a körbe, például a Jorgos Travel, a Club Espana, az Eurotours vagy a West Travel. További 300-400 vállalkozás saját kérésére került ki a lajstromból, ezekben az esetekben nincs szankció.
