Forrás: Híradó

Az egykori cseh lágerben 1942-43-ban több ezer roma vesztette életét

A csehországi lakosság 87 százaléka nem látna szívesen romát a szomszédságában – derült ki egy felmérésből, amelyet a cseh STEMP nevű kutatási központ hozott nyilvánosságra. A romák után a csecseneket és az afgánokat utasította el a legtöbb megkérdezett – derül ki a Roma Sajtóközpont által elküldött dokumentumból.

A csehországi STEMP nevű kutatási központ legutóbbi felmérése szerint a csehek 87 százaléka nem szívesen látna romát a szomszédságában. A lakosok harmada “egyértelműen kizártnak” gondolja, hogy roma szomszédja legyen, 28 százaléka ezt “nehezen elviselné”, 27 százalékát pedig “kellemetlenül” érintené a romák közvetlen jelenléte. Ugyanakkor ezek az adatok azt mutatják: négy év alatt 4 százalékkal nőtt a csehek toleranciája a romákkal kapcsolatban, ugyanis négy éve a megkérdezetteknek még csak 9, most azonban már 13 százaléka mutatott elfogadó magatartást. A STEMP becslése szerint ha ez a tendencia így folytatódik a csehek akkor is csak 2084 -re kedvelik meg a romákat.

Hatvan évvel a holokauszt után a csehországi romák továbbra is hiába követelik az egykori cigány gyűjtőtábor helyén épített sertéshizlalda eltávolítását.

Az egykori lágerben 1942-43-ban több ezer roma vesztette életét. “Nekünk, romáknak ez különösen fájdalmas. Nagyon szoros a kapcsolatunk az őseinkkel, a halottainkkal” – közölte Ivan Vesely, a Dzeno romaszövetség vezetője.

1942 májusa és 1943 augusztusa között mintegy ezerháromszáz roma férfi, nő és gyermek járta meg a Prágától 75 kilométerre délnyugatra található letyi koncentrációs tábort, amely az auschwitz-birkenau-i megsemmisítő táborhoz vezető út utolsó állomása volt. A nácik által a “végső megoldás” céljára létrehozott gyűjtőtábort cseh csendőrök irányították. Közel 330 roma, közöttük legkevesebb 241 gyermek vesztette életét az embertelen körülmények miatt.

Az 1970-es években, a kommunizmus idején sertéshizlaldát építettek az erdő közepén, ahol három évtizeddel korábban a láger barakkjai álltak. Az épületektől 200 méterre csak egy nagy kereszt és egy cseh, angol és romani nyelvű felirattal ellátott sírkő emlékeztet a táborra.

A roma szervezetek 1989 óta szüntelenül tiltakoznak amiatt, hogy a ma már magánkézben lévő sertéshizlalda a cigány népirtás emlékhelyén áll.”A politikusoknak tudomásul kell venniük, hogy sok fájdalmas dolog történt a romák történelmében az ország területén” – fogalmazott Ivan Vesely. – Ahhoz, hogy az integrációs folyamat működjön, először napra késznek kell lenni. Sok roma sértve érzi magát, legalább egy bocsánatkérést várnak, s szeretnék látni, hogy van szándék a dolgok helyrehozására – fűzte hozzá.

Az AGPI Pisek, a letyi sertéshizlalda tulajdonosa nem ellenzi, hogy az üzemet áthelyezzék, azzal a feltétellel, hogy kárpótlást kap az államtól. Az egymást követő cseh kormányok rendre elhalasztották a probléma megoldását, így az ügyirat most az Európai Unió joghatóságaihoz került. Az Európai Parlament április végén a romák helyzetéről elfogadott határozatában követelte a letyi sertéshizlalda lebontását és emlékmű felépítését.

“Úgy gondolom, hogy ezek a dolgok helyi jellegűek, amelyeket itt kellene megoldani” -jelentette ki az euroszkeptikusnak tartott Václav Klaus cseh elnök. Vesely szerint viszont Klausnak miniszterelnöksége (1992-1997) alatt bőven lett volna alkalma megoldania a kérdést. “Ne csodálkozzon, hogy a probléma ma az európai képviselők napirendjén szerepel” – szögezte le. Az új cseh kormányfő, Jiri Paroubek elismerte, hogy valamilyen megoldást kell találni. Megígérte, hogy tanulmányt készítenek az üzem lebontási és újjáépítési költségeiről, amelyek becslések szerint a 25 millió eurót is elérhetik.

hirado.hu/MTI

Comments are closed.