Forrás: Múlt-Kor

www.mult-kor.hu

Emlékszoba nyílt az embermentő Carl Lutz tiszteletére

2005. május 3.

Emlékszoba nyílt Carl Lutz egykori svájci diplomata és a cionista mozgalmak hajdani tevékenységének bemutatására hétfőn Budapesten, az úgynevezett Üvegházban, ahol a második világháború idején több mint kétezren vészelték át az üldöztetést.

Az Üvegház 1944-ben”Carl Lutz, miközben emberek ezreinek az életét mentette meg saját élete kockáztatásával, aközben a mi becsületünket is mentette”, a magyarok becsületét – mondta az ünnepségen Kiss Péter kancelláriaminiszter. Hangsúlyozta, hogy nem lehet csendben maradni, elfordítani a fejünket, érvényt kell szerezni az Európai Unióban és Magyarországon is annak a nézetnek: aki akkor, amikor csak verbális a fenyegetés, csak kisebbségi a veszély, nem szól, “az tettestárssá válik”. A miniszter kiemelte, hogy olyan európai közösséget kell építeni, amely megköveteli a rasszizmussal, a szélsőséggel szembeni aktív fellépést államaitól és állampolgáraitól.

Demszky Gábor főpolgármester rámutatott arra, hogy Carl Lutz 52 ezer honfitársunk életét mentette meg. Elmondta, hogy az olasz Giorgio Perlasca és a svéd Raoul Wallenberg nevét már felvette egy-egy iskola, és boldogan adnák Carl Lutz nevét is egy közoktatási intézménynek, ha ilyen igény érkezne. Ágnes Hirschi, Carl Lutz nevelt lánya, aki több mint ötven éve él Svájcban és hatéves kislányként élte át Budapesten az ostromot, Lutz-emlékérmet nyújtott át Demszky Gábor főpolgármesternek, valamint Vámos Györgynek, az emlékszobát megvalósító Carl Lutz Alapítvány elnökének, aki az elismerést köszönetképpen továbbadta Steiner Pálnak, Belváros-Lipótváros polgármesterének. (A helyiséget a kerületi önkormányzat adta használatba a szervezetnek.)

A polgármester, mielőtt megnyitotta az emlékszobát, személyes hangú beszédében felidézte, hogy kálvinista édesanyja egy zsidó fogtechnikushoz ment férjhez, aki Dachauban meghalt, majd egy másik zsidó emberbe lett szerelmes, aki túlélte az üldöztetést. Mint hozzátette, tízéves fia egyszer megkérdezte tőle, miért nincsenek rokonai, akkor szembesült a tragédiával és határozta el: ha valaha tud tenni azért, hogy a történteket ne felejtsük el, megteszi. Az eseményen jelen volt Marc-André Salamin svájci és David Admon izraeli nagykövet, David Gur, az egykori cionista ellenállás egyik vezetője és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi is. Az emlékszobát és kiállítást az V. kerületi Vadász utca 29. szám alatti Üvegház földszintjén rendezte be a tavaly létrejött alapítvány.

Az 1942 elején Budapestre érkezett svájci alkonzul 1944 júliusától itt helyezte el a svájci konzulátus kivándorlási részlegét, amely kollektív útlevelet állíthatott össze; a ház ettől kezdve diplomáciai védelmet élvezett. A kollektív útlevélben szereplő emberek igazolást kaptak arról, hogy kiutazásuk intézése folyamatban van, ezért hatósági értelmezés szerint nem vonatkoznak rájuk a zsidókról szóló deportálási és egyéb rendelkezések. Az épület a második világháború idején illegális cionista központ is volt. A zsidóság Izraelben történő letelepedésére törekvő mozgalmak ide menekítették a menekülőket, innen szervezték az illegális határátlépést, innen juttatták el az életmentő okmányokat a bujdosókhoz.

A nyilas hatalomátvételt követően a ház menedékhellyé vált. A felszabadulást több mint kétezer ember élte meg az épületben. Carl Lutz tekintélyével fedezte a cionisták illegális cselekményeit. Miután 1945 áprilisában kiutasították Magyarországról, otthon arra figyelmeztették, hogy a zsidómentő akcióval túllépte hatáskörét. Svájc hivatalosan 1958-ban ismerte el azt, amit Carl Lutz tett. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1964-ben a Viág Igazai közé emelte a diplomatát, tiszteletére Budapest önkormányzata 1991-ben emlékművet avatott a Dob utcában.

A ház az 1930-as években üveg-nagykereskedés céljára, az ott forgalmazott építkezési üvegféleségek felhasználásával épült, innen kapta nevét. Az emlékszobában üveghatású tablókon és a tárlókban számos fénykép, dokumentum, könyv, korabeli lap, valamint az üvegházról készült makett idézi fel az egykor történteket. A kiállítás megnyitása előtt a Carl Lutz Alapítvány, valamint a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány képviselői koszorút helyeztek el a svájci embermentő Dob utcai emlékművénél.

(MTI)

www.mult-kor.hu?article=9678

Minden jog fenntartva Š 2001-2004 Múlt-kor történelmi portál

A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.

Comments are closed.