Forrás: Híradó

Az ENSZ-főtitkár a teljes nukleáris leszerelést szorgalmazza

Az atomháborús katasztrófa elkerülését az ENSZ-főtitkár szerint csakis a teljes nukleáris leszerelés biztosíthatja.

Kofi Annan erről az atomsorompó-szerződés (NPT) végrehajtását vizsgáló 7. világértekezlet megnyitóján beszélt New Yorkban. A szerződésben részes 188 állam küldöttei május 27-ig folytatják munkájukat, amelyre Iránnak és Észak-Koreának a szerződés hitelét kikezdő nukleáris ambíciói vetik rá az árnyékukat.

„Az atomfegyvermentes világ az egyetlen garancia arra, hogy sosem fognak atomfegyvert bevetni” – hangoztatta az ENSZ főtitkára. Úgy ítélte meg, hogy a technológiai fejlődés és a globalizáció elavulttá tette a szerződést, amelyet ezért felül kell vizsgálni. Kofi Annan arra buzdította az egykori hidegháborús ellenfeleket, hogy az ezres nagyságrendben birtokolt nukleáris robbanófejek számát a jövőben legalább százakra csökkentsék le.

Az Egyesült Államok már többször hangot adott aggodalmának, hogy Irán és Észak-Korea ambíciói a szerződést működőképességét kérdőjelezik meg.

Észak-Korea titokban atombombát állított elő, majd két évvel ezelőtt mindenféle következmények nélkül kivált az atomsorompó-szerződésből. Phenjan a hét végén rakétakísérletet hajtott végre a Japán-tenger felett. Irán ugyancsak a hét végén kilátásba helyezte, hogy felújítja urándúsító programját, amelyet sokáig titokba tartott, majd pedig nemzetközi nyomásra felfüggesztett. Irán cáfolja, hogy atomfegyverkezési tervei lennének. Washingtonban mindkét országot a terrorizmus támogatóinak minősítetik, amelyek terrorszervezeteknek játszhatnak át nukleáris fegyvereket, ha sikerül szert tenniük rájuk.

Az ötévente esedékes tanácskozáson Joschka Fischer német külügyminiszter arra figyelmeztette Phenjant és Teheránt, hogy ne feszítsék túl a húrt a nemzetközi közösséggel folytatott vitájukban. Figyelmeztette Teheránt, hogy az urándúsítás felújítása azoknak a tárgyalásoknak a végét jelentené, amelyeket Nagy-Britannia, Franciaország és Németország folytat Iránnak. Fischer az NPT-szerződés érvényesítésének a megerősítését javasolta, amelyet további leszerelési lépéseknek kell kísérnie.

A szerződésben a csatlakozó atomhatalmak – Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína – kötelezték magukat, hogy nem adnak át atomfegyvert és ilyen technológiát más országoknak. Az atomfegyverrel nem rendelkező részes országok viszont arra vállaltak kötelezettséget, hogy nem állítanak elő és nem birtokolnak ilyen fegyvereket. Az atomenergiát békés célokra viszont felhasználhatják, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) feladata az ilyen nukleáris programok ellenőrzése, az esetleges visszaélések kiderítése. A sokat emlegetett VI. cikk előírja, hogy a részes államok tárgyaljanak a nukleáris leszerelésről.

Az 1970-ben hatályba lépett szerződésről ötévenként rendeznek tanácskozást. Az 1995 évi konferencián a résztvevők közmegegyezéssel az addig 25-re szóló atomsorompó- szerződés érvényét meghatározatlan időre meghosszabbították.

A szerződés lassította ugyan, de nem állította meg a nukleáris fegyverek terjedését, mint ahogy nem vezetett a végső célként előírt felszámolásukhoz sem. Dél-Afrika, Brazília és legutóbb Líbia lemondott ugyan arról, hogy atomfegyvereket gyártson vagy birtokoljon, de az utóbbi ország esetében ez nem a szerződés érdeme, hanem amerikai-brit nyomásgyakorlás eredménye volt. India és Pakisztán viszont a szerződés fennállása óta atomhatalommá lépett elő, és nagy valószínűséggel Izraelnek is vannak atomfegyverei. Az utóbbi három ország egyike sem csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez és nem is képviseltetik magukat a konferencián.

hirado.hu/MTI