Forrás: Híradó

Iszlám, elnyomás és fanatizmus. Manapság ez jut a legtöbb nyugati ember eszébe, ha Szíriáról hall.

Kattintson ide a videó megtekintéséhez!

Sokaknak újdonságként hat, hogy itt a lakosság tíz százaléka keresztény, arról pedig még kevesebben tudnak, hogy a három fő monoteista vallás – az iszlám, a zsidó és a keresztény hit kialakulása is a történelmi Szíria területéhez köthető.Ez az apró falu, Maaloula egyike a legfeljebb három-négy olyan településnek a világon, melyek lakói még ma is Jézus nyelvét, az arámit beszélik.Sokan itt már akkor felvették a keresztény vallást, amikor még kemény megtorlás járt érte, ezért a hivők titkos szertartásokat tartottak a környező sziklákba vájt barlangokban.A meredek hegyoldal egyik barlangjában hunyt el Pál apostol egyik híres tanítványa, Szent Tekla is, akinek a sírja helyén női kolostor épült. A világ minden tájáról érkeznek ide zarándokok, hiszen köztudott, hogy az itt élő harminc apáca körében a szirupos teánál is édesebb a vendéglátás. Kereszténység és iszlám, egyház és állam – semmilyen téma nem hozza zavarba a nővéreket. Az sem, ha a kolostor konyhájába hátraosonva belepillantunk az ebédfőzés kulisszatitkaiba. Éppen arab saláta készül.

– Nagy munka volt ezt megcsinálni?- Nagy bizony, ötven főnek készítettük. Sok most nálunk a vendég.- Mennyi időbe telt ezt elkészíteni?- Hogy mondod?- Mennyi időbe telt elkészíteni?- Sokba. Egész nap ezt csináltuk. Sőt, a petrezselymet már tegnap felaprítottuk. Tessék, egy kis kóstoló az ebéd előtt! De csak mert beszélsz arabul!

– Apróra vágott paradicsom, hagyma, búzadara és sok-sok petrezselyem. Ez az arab Tabbúle, igazi nemzeti specialitás. Persze itt sem csak főzésből áll egy apáca élete, a kolostorban szigorú napirend szerint telnek az órák.

Pelagia Sayaf a Szent Tekla Kolostor főapácája: – Nekünk hajnali ötkor kezdődik egy átlagos nap, felkelünk, aztán reggeli imára gyülekezünk a templomban. Ezután reggelizni megyünk, majd mindenki indul a dolgára, a nap nekünk is munkával telik. Az ebéd általában fél egy-egy körül készül el, ekkor ismét összegyűlünk és együtt megebédelünk. Utána van egy kis pihenő, azután ismét dolgozunk, van itt bőven tennivaló a kolostor körül. Az este általában kézimunkázással, és persze sok imával telik.

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a Te neved. Itt a misék máig arámi nyelven zajlanak. Az ókeresztény múltat idézi a Sednayaban épült kolostor is.

A hagyomány szerint a hatodik században uralkodó Justiniánus kelet-római császár a környéken vadászott, amikor egyszer csak megjelent neki Szűz Mária, aki arra kérte, hogy építessen templomot a hegyen. A császár a látomás helyén alapította ezt a kolostort, ami néhány évszázaddal ezelőtt Jeruzsálem után a keresztények második legszentebb helye volt.A kolostoron belül apró kápolna épült, ahol a fénytől óvva őrzik a világ egyik legrégebbi ikonját. A Szűz Máriát ábrázoló művet még Szent Lukács festette. Sokak szerint az itt megszentelt olajnak gyógyító ereje van, ezért még ma is rengetegen érkeznek ide a Föld minden tájáról, nemcsak keresztények, hanem muszlim zarándokok is. Szíriában a két hit ma békében él egymás mellett. A múltat viszont számtalan véres vallási hadjárat árnyékolta be. A 13. századig számos erődítményt emeltek a régióban a muszlimok és a keresztények között dúló háborúk során.1031-től több évtizeden át épült a “várak vára”, a Krak des Chevaliers, amely egyszerre volt katonai erőd, kolostor és igazgatási központ. Ha védői veszélyt szimatoltak, tovább bővítették az amúgy is vizes árokkal és dupla, helyenként harminc méter vastag fallal védett citadellát.Ez a világ legnagyobb még ma is jó állapotban lévő keresztes lovag vára. Rendkívül fontos helyszín volt a keresztények és a muszlimok között dúló, mintegy 200 éves háborúban. Stratégiai jelentősége már csak azért is óriási volt, mert innen ellenőrizni lehetet a Jeruzsálembe vezető utat.Az erődítményt sokáig bevehetetlennek tartották, védőinek mégis állandóan résen kellett lenniük. Az iszlám haderők folyamatosan ostromolták a várat, amelyet úgy terveztek, hogy egyszerre szolgálja a védelmet és a kényelmet. Persze ne a klasszikus keleti kényelemre gondoljunk – a cél az volt, hogy a vár folyosórendszerében lovakkal is könnyen lehessen közlekedni, és hogy akár ötezer katonát is befogadjon a hatalmas erőd.Sokszor így is nehéz volt védekezni az ostromlók akár háromszáz kilós kőgolyót is megmozgató hajítógépei ellen, de előfordult, hogy kivégzett katonák fejét lőtték a várba – akkoriban így folyt a lélektani hadviselés.A keresztes vár külön érdekessége, hogy több szálon kötődik a magyar történelemhez. Egy korabeli adománylevél szerint a magyar uralkodók nagy összegekkel járultak hozzá az erőd építéséhez. Keresztes hadjárata során pedig II. András maga is ellátogatott a várba. Amit 1271-ben mégis csak sikerült a mameluk szultánnak elfoglalnia.A keresztény örökség azonban máig a szíriai kultúra alapvető része. Ez a kis föld alatti kápolna valaha Ananias háza volt, akit a hagyomány szerint Isten küldött a keresztényüldöző Saulhoz – a későbbi Szent Pálhoz, aki megtért a damaszkuszi úton. A híres legenda csak egy a sok bizonyíték közül arra, hogy a keresztény vallásnak ősi hagyományai vannak az országban.

Izidor Battíkha érsek: – Amikor a szíriai keresztény kisebbségről beszélünk, olyan érzést kelt a kisebbség szó, mintha a keresztények kívülről érkeztek volna az országba, vagy nem lennének a társadalomnak ugyanúgy a részei. Pedig erről szó sincs, a keresztény lakosság itt él, mióta Szíria létezik. Sőt, felmenőik itt éltek már jóval az iszlám megjelenése előtt is. Itt maradtak, amikor az iszlám elterjedt, mint ahogyan ma is ez a földjük. Ugyanúgy a nemzet részei, és egyáltalán nem kívülállók

Mi sem bizonyítja jobban a szíriai keresztény örökség jelentőségét, minthogy maga II. János Pál is ellátogatott az országba. A pápa felkereste a templomból átépített, és Keresztelő Szent János sírját máig őrző Omajad mecsetet is.Aztán ellátogatott a szíriai határvidékre, ahol szimbolikus imát mondott egy mára szellemvárossá vált település omladozó templomában. Kuneitra városa az 1973-as háború óta porig rombolva fekszik a Golán-fennsík tövében. Szíria szerint minden egyes épületét felrobbantotta vagy lebuldózerezte Izrael, amikor ki kellett vonulnia a településről, Izrael viszont azt állítja, hogy a harcokban vált szinte a földdel egyenlővé a város.Az iszlám hit imaházát egy drótháló választja el a zsidó államtól. Kőhajításnyira fekszik tőlük a keresztény templom.A három fő egyistenhitű vallás szálai most így futnak össze ismét itt, az ősi földön – a félhold, a csillag és a kereszt árnyékában.

Comments are closed.