Forrás: MNO

Az Egyesült Államok idei költségvetése 2,5 trillió dollár, vagyis a szövetségi kormány az év minden napján 6,8 milliárd – percenként 4,72 millió – dollárt költ el. George Bush évi fizetése 400,000 dollár. Ehhez jön még az 1,2 millió dolláros titkosszolgálati védelem, a 255 milliós elnöki iroda fenntartása, az elnök 100,000 dolláros személyi költségkerete és az előre nem látható kiadásokra biztosított évi egy millió dollár.

Mint minden évben, most is április 15-e volt az utolsó nap, mikor az amerikai polgárok késedelmi díj felszámolása nélkül befizethették az előző évi jövedelmük után fizetendő adót. Az Internal Revenue Service (amerikai adóhivatal) előzetes számításai szerint a polgároktól összesen 894 milliárd dollár érkezik az államkasszába, ami mintegy harmada a 2005-ben tervezett állami kiadásoknak. A bevétel nagyobb részét a hitelfelvételek mellett a vállalatok különböző adók formájában történő befizetései és az állami tartalékok pénzügyi piacon való forgatásából illetve értékesítéséből befolyó jövedelem teszi ki.

Az Egyesült Államok idei költségvetése 2,5 trillió dollár, vagyis a szövetségi kormány az év minden napján 6,8 milliárd – percenként 4,72 millió – dollárt költ el. Évről évre fellángoló viták tárgya a szüntelenül visszatérő kérdés: és mire megy el ez a tömérdek pénz?

A büdzsé közel háromnegyedét négy, jól meghatározható szféra kapja: a fegyveres erők, az egészségügyi ellátás, nyugdíj kifizetések és a felvett külcsönök kamatokkal együtt történő visszafizetése.

A Pentagon költségvetését erősen megemelte az iraki és afganisztáni szerepvállalás, pedig az egymást követő amerikai kormányzatok már a terrortámadások előtt is több pénzt költöttek a fegyveres erőikre, mint a világ összes többi országa együttvéve. Az iraki és afganisztáni háború – az éves költségvetésen felül, a múlt csütörtökön elfogadott 81 millárdos gyorssegéllyel együtt – eddig több mint 300 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek. Ehhez még hozzáadandó az a 19 milliárd dollár, amit az Irakban állomásozó többnemzetiségű katonák segítségével különböző vállalatok az iraki újjáépítésre fordítottak.

A rendelkezésre álló pénzből a barátinak minősített külföldi kormányok katonai célokra összesen 5 milliárdot kapnak, ebből egyedül Izrael részére 2,2 milliárd és Egyiptomnak 1,3 milliárd dollár értékű hadfelszerelést juttat az amerikai hadügyminisztérium.

A titkosszolgálatok költségvetését nem hozzák nyilvánosságra, de független megfigyelők szerint az összesített „titkosügyi” kiadások meghaladják a 40 milliárd dollárt. A védelmi minisztérium 34 milliárdot oszthat el, ebből 7 milliárd jut az NSA, (National Security Agency) 7 milliárd az NRO (National Reconnaissance Office) és 5 milliárd a CIA (Central Intelligence Agency) részére.

A többit olyan vegyes felhasználású célokra fordítják, mint például az afgán nemzeti gárda kiképzése, (400 millió) a Laoszban még fellelhető, vietnámi háború idejéből visszamaradt aknák és bombák felkutatása és megsemmisítése, (2,5 millió) vagy a hadsereg, a légierő és a haditengerészet toborzási reklámkampányai (600 millió) és egyéb „nyilvánosságra nem hozható felhasználási területek.”

Az FBI (Federal Bureau of Investigation) 5,2 milliárdból, a belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security) 33 milliárd dollárból gazdálkodhat az idei esztendőben.

Medicare és Medicaid a neve a két, legtöbb idős ember által igénybe vett állami betegbiztosítási szolgáltatásnak. A Medicare 40 millió, a Medicaid 46 millió alacsony jövedelmű polgár egészségügyi ellátását biztosítja. Az államnak ennek a két betegbiztosítási szervezetnek a fenntartása az idén 521 milliárd dollárjába kerül.

Az amerikai nyugdíjrendszer 1935 óta létezik és a 65. életévüket betöltött állampolgárok vehetik igénybe. Aki az alsó korhatárral (65 év) megy nyugdíjba, az kevesebb, aki később hagyja abba a munkát az nagyobb összegű csekket kap minden hónapban az élete végéig. Az amerikai kormány kérésre a csekket a világ bármely országában élő állampolgárának postán elküldi. A Social Security Administration (amerikai nyugdíjintézet) 2005-ben hozzávetőleg 47 millió nyugdíjas részére 519 milliárd dollárt fog kifizetni.

Aki többet költ, mint ameddig a takarója ér, annak kölcsönt kell felvennie, és kamatostól kell törlesztenie a részleteket. Ezt a témát Bush elnök a tavalyi elnökválasztási kampánya alatt igyekezett elkerülni. Jó oka volt rá, mert – igaz, főként a szeptember 11-i terrortámadásoknak köszönhetően – a nemzeti adósság eddigi elnökségének utolsó három évében 23 százalékkal nőtt. Az előző kormányok „békeidőben” „csak” átlagosan 5,6 százalékkal növelték a mostanában született gyerekekre és a fiatalabb korosztályokra hagyott 7,7 trillió dollárra (!) becsült adósságállományt. A Bush kormánynak 2005-ben összesen 321 milliárd dollárt kell visszafizetnie a hitelezőknek.

Az egyéb társadalmi juttatásokra az idén 200 milliárd dollárt költhet a kormány. Ezek közé sorolható a munkanélküli segély, (40 milliárd) a létminimum alatt élők részére folyósított élelmiszerjegy program, (34 milliárd) a 6,9 millió munkaképtelen vak, beteg stb. ember részére jutatott, nyugdíjtól független rendszeres szociális segély, (42 milliárd) és a leszerelt katonák egészségügyi ellátására és ismételt társadalmi beilleszkedésének megkönnyítésére biztosított 27 milliárd dollár. A szövetségi kormány három fő oktatási program keretében összesen 35,7 millárd dollárral egészíti ki az államok városainak és megyéinek oktatásra fordított kiadásait, és a különböző kábítószer-ellenes programokra 12 milliárdot költenek. Az adóhivatal a saját fenntartására és működésére 10,3 milliárd dollárt különített el.

A világ sok kormányához hasonlóan az Egyesült Államokban is az „other” vagyis „egyéb” elnevezésű tortaszeletbe bújtatják a jelentéktelen összegű, vagy népszerűtelen célokra szánt kiadásokat. Ide sorolhatjuk – a teljesség igénye nélkül – a jelenleg még 25 milliós vérdíjat Osama bin Laden fejére, (a közeljövőben duplájára kívánják emelni ezt az összeget) a Déli-sark jege alatti területek tudományos kutatására fordított 48 millió dollárt, az Illinois állam Cook megyéjében felgyűlt megoldatlan bűnesetek ismételt vizsgálatára elkülönített egymillió dollárt és az USA-ban élő rinocéroszok és tigrisek életkörülményeinek javítására szánt 1,45 millió dollárt.

A Nemzeti Tudományos Alapítvány 5,47 milliárdból, a tőzsde működtetéséért felelős bizottság 888 millióból, a korai szexuális élet kedvezőtlen hatásait bemutató felvilágosító programok 168 millióból gazdálkodhatnak. A nukleáris energia békés célú használatát elősegítő kutatásokra 503 milliót, a nap- és szélenergia felhasználásának tudományos kutatására 126,6 milliót és a Mars bolygóra küldendő ember nélküli expedíciókra 681 milliót költhetnek az idei esztendőben.

Az Egyesült Államok elnökének az amerikai adófizető polgárok – az idei fizetésemelés előtt – évi 400,000 dolláros fizetést adnak. Ehhez jön még az 1,2 millió dollárba kerülő, 24 órás titkosszolgálati védelem, a 255 milliós elnöki iroda (Executive Office of President) fenntartása, az elnök 100,000 dolláros személyi költségkerete és az előre nem látható kiadásokra biztosított évi egy millió dollár.

Forrás: US Department of Treasury, Internal Revenue Service