Forrás: Magyar Rádió

Árral szemben úszva pisztránggá kell válni, amely fölfelé törekszik a tiszta vizekhez. A tiszta hit igazságát kell adni akkor is, ha esetleg ez egyeseknek nem tetszik, mondta Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök XVI. Benedek hitvallásáról.

– Az elmúlt hetek eseményei a világ érdeklődésének a közép pontjába állították a kereszténységet, amelyben egyébként jelentős szerepe volt a médián keresztüli példátlan nyilvánosságnak is. Mennyire tekinthető mindez isteni adománynak?

Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök:- Azt hiszem, hogy nagyon is az, hiszen egy embernek végignézni napokon keresztül a haldoklását, és annak megnyilatkozásait, mindenképpen egy nagy hitvallás arról, hogy valóban hiszi az örök életet, és valóban Krisztushoz tartozik, aki a keresztúton végigmenve föltámadt; ő is biztos abban, hogy a föltámadásra megy. Azt hiszem, hogy mindenki előtt egy nagy tanúságtétel volt a pápa részéről.

– Ratzinger bíboros pápává választása óta azért vannak, akik aggodalmuknak adnak hangot, amiért szerintük a konzervatív szemléletmód erősödése késleltetheti az egyházon belül egyesek által szükségesnek vélt változtatásokat. Vajon püspök úr mit gondol, szembeállítható egymással a reformtörekvés és a konzervativizmus eszménye?

– Ez nagy butaság. Azért butaság, mert az egyháznak van egy stabilitása, a tanítása, amit Krisztustól kapott. Ez körülbelül azt jelentené, hogy nekem van egy csomó ékszerem drágakövekből, aranyból, platinából, és kicserélek egy csomót bizsura, ami ugye nagyon szép, meg modern, csak éppen nem érték. A kor követelményeire egyféleképpen lehet válaszolni, az evangéliummal. Lehet pótmarxista, vagy liberális, vagy egyéb tanokat előhozni, de azok csak kezelést adnak, valamiféle írt hoznak, de nem gyógyítást arra, amit a társadalom vagy a hit vonalán előjövő problémák okoznak. Úgy gondolom, hogy itt nem lehet nem tudom, milyen fejlődésről beszélni; az biztos, hogy fejleszteni kell a mondanivalót, hiszen a kor követelményeire kell válaszolni, de nem a kor ízlése szerint mint a törvényhozók megnézik, hogy milyen hangulat van a társadalomban és akkor nagyon gyorsan alkalmazkodnak, hogy őket válasszák meg, hanem meg kell adni pontosan azt a választ, ami az evangéliumi szellem szerint megoldja a jelen izraeli erkölcsbeli, vagy egyéb kérdéseket.

– Mennyire lehet modern ízlésbeli követelmény például az, hogy sokat hallani arról, hogy talán ideje lenne eltörölni a cölibátus intézményét?

– Hát pár száz éves gyakorlata van az egyháznak, ez valóban nem tartozik a hit letéteményeihez, éppen ezért nem hiszem, hogy lényeges kérdés. Az, hogy kemény fegyelmet kíván a papságtól, az hogy itt-ott van elbotló ember is, ez tagadhatatlan. Azonban maga az áldozat amelyet hoz, és az a függetlenség, ami igazán függetlenné teszi a család anyagi és egyéb gondjaitól, egy olyan szabadságot ad, ami mindenképpen nagyon komoly dolog, és így eljegyzi magát arra a pár ezer hívőre, akire ez rá van bízva, és így nem egy vagy két, vagy öt gyermeknek, hanem a városban, vagy faluban lévő ötszáznak vagy kétezer gyermeknek lesz az apjává, akinek a hit dolgaiban, oktatnia, katekézisben előrébb juttatnia kell, vagy gondoskodni kell, hogy mások hit oktassák. Tehát én úgy gondolom, hogy mindaz az áldozat, amit jelent, a magányosság föl kell, hogy oldja az egyház közösségében, akár paptestvéri kapcsolatra gondolok, akár a hívek szolgálatára, de én nem hiszem, hogy a cölibátus az egyháznak a legnagyobb kérdése. Amikor a bíborosok választottak egy nagyon fontos dolgot tartottak szem előtt, lehetett volna, ahol sokkal több keresztény van, mint Európában, onnan választani, én azt hiszem, hogy mind a kettő, hogy egy európait választottak és az, hogy ez az európai a Szent Benedek nevét vette fel, és Benedek lett belőle, ezzel is jelezni akarja, hogy Európa védőjét, pártfogóját tekinti szem előtt. Tehát úgy látszik, hogy a legnagyobb bajok az egyházban, hit körül, erkölcsök körül, a liberális gondolkodásba való menés körül éppen Európában vannak, és ezért kellett egy olyan, aki Európát nagyon jól ismeri, benne él, itt született, itt nevelkedett , itt dolgozott, és aki nagyon jól ismeri a hitnek az igazságait, az egyháznak a tanítását, és ezt bebizonyította nem egyszer, hogy védi, és a bizsut nem akarja helyébe tenni annak az értéknek, ami valódi arany, és valódi drágakő, amelyet Krisztustól kapott az evangélium.

– Az Európában tapasztalható negatív folyamat, hogy tudniillik csökken a keresztények száma, vajon mennyiben függhet össze a globalizációval?

– Aki itt egy társadalomban él, arra a társadalom hat, akár a túlhajtott emberi szabadságjogokat, szeretném hangsúlyozni nem az emberi szabadságjogokat, hanem a túlhajtott emberi szabadságjogokat veszem alapul, ez mindenképpen hat az emberekre. Európában sokkal jobban hat, mint máshol, médiák következtében épp úgy mint sokkal másban, társadalmi, politikai irányulásokban, hatalom kézre kerítésben, például globalizációban. Sajnos tömegek vannak és nem gondolkodó emberek nagyon sok helyen, tehát itt nagyon komolyan kell megnézni, hogy mi hat az emberekre, és esetleg ellenszélben is ,vagy az árral szemben úszva is pisztránggá kell válnia, melyik fölfelé úszik tiszta vizek felé, és tiszta hit igazságot kell adni, akkor is ha esetleg egyeseknek nem tetszik, akár kiszakadnak az egyházból, amit nagyon sajnálunk, de még mindig jobb az evangélium szerint légy hideg, vagy meleg, de ne langyos vagy kivetlek a számból, közömbössé válni, és elszakadni igazából a tiszta forrásoktól.

– Ha már szóba kerültek a nehézségek és feladatok. Jézus Krisztus ugye maga is megjövendölte a szekták megjelenését, amikor azt mondta, hogy az én nevemben fognak majd szólni báránybőrbe bújt farkasok. Nos meg tudja-e védeni az egyház különösen a fiatalokat a lelki agressziótól?

– A kovász az akkor is kovász, ha csak egy maréknyi – és egy nagy véka lisztet át tud járni. Nem szabad csak emberi módon gondolkodni, tehát csak politikai, pénzügyi vagy jóléti, vagy nem tudom milyen vonalon gondolkozva jutni előre, hanem a kegyelmet is be kell állítani. Sual igazán másként gondolkodott, és az egyik legnagyobb apostol lett belőle, ez a kegyelemnek a műve. Ma is lehetnek olyanok, akár a látomásokra gondolok, ezeken keresztül komoly üzenete volt az Istennek az emberekhez, tehát a hamis látomásokkal is tartózkodni kell, mert nagyon sok butaságot tudnak mondani. Ezért van az egyház, hogy lemérje, és megpróbáljon állást foglalni ezzel vagy azzal a kérdéssel.

– Ha a pápaválasztás gondolatával kezdtük ezt a beszélgetést, akkor zárjuk is azzal: Benedek pápa megválasztásával kapcsolatban nekünk, magyaroknak talán a legemlékezetesebb pillanat volt, amikor Erdő Péter bíboros érseknek azt mondta őszentsége, hogy külön szeretettel üdvözli a magyarokat. Püspök úr mit gondol, mivel érdemelte ki a keresztény Magyarország ezt a kitüntető figyelmet?

– Az egyik dolog az, hogy a magyar és a német legalább is a bajor rész az szinte mindig barátságban volt, a másik dolog az, hogy magyarok azért bármilyen megtépázva is, a legnagyobb nehézségek idején, akár a Szent Istváni térítésekben akár az tatárok, a török és szovjet és egyéb időkben, azért valahol megőrizték a hitüket, hogy utána amikor kicsit szabadabb levegő volt, egy nagy regenerálódás volt a hit vonalán. Én úgy gondolom, hogy ez elismerés egy pápa részéről, hogy ezeket észreveszi és értékeli, még akkor is, hogyha ezek visszafejlődést is jelentettek bizonyos értelemben, de egy előrelépést is mindenképpen.

Szilvay Balázs