Forrás: Magyar Rádió

Úgy gondolja, hogy csak a katolikus egyház képes üdvözíteni, ezért az egyházi állásfoglalást univerzálisnak tartja, és nyilván általános érvényű szabállyá, normatívává kívánja majd tenni abban az Európában, amely egyáltalán nem katolikus a maga teljességében.

Vasárnap hivatalosan is beiktatják hivatalába XVI. Benedek néven az új pápát, Joseph Ratzinger bíborost. Amióta a megválasztását jelző fehér füst felszállt a Vatikánban, a fél világ csak találgat, milyen pápát kapott a katolikus világ, és milyen irányba viszi egyházát, II. János Pál 26 éve után.

Mivel a találgatások nem vezetnek sehová, aki mégis valamilyen képet akar magának alkotni, egyelőre csak arra a kevés tényre támaszkodhat, ami utóbbi pár napban kínál valamilyen kapaszkodót. Az egyik, hogy a Vatikán máris határozottan fellépett a csütörtökön elfogadott spanyol törvénnyel szemben, amely engedélyezi az azonos neműek házasságát, és a gyermek örökbefogadását számukra. És felidézi a pápa még Ratzinger bíborosként mondott véleményét, az akkor még csak tervezett törvényről, mi szerint azt rombolónak tartja.

Ugyanakkor az olasz sajtó arra is emlékeztet, hogy az új pápa tervezi, hogy az elvált és új házasságra lépő katolikusok, ismét részesülhetnek az egyház szentségében. És a harmadik: XVI. Benedek üzenetet küldött a római főrabbinak, és ebben azt az óhaját fejezte ki, hogy erősödjön a párbeszéd és az együttműködés a zsidó közösséggel.

A Tizenhat órának Gábor György egyháztörténész foglalta össze mindazt, amiből következtetni lehet új pápa működésének fő irányára. – Akik ismerik Ratzingert, tudják, hogy ő inkább egy megosztó személyiség, a német bíborosok egyértelműen fanyalognak megválasztása miatt. A hittani kongregáció élén állt, II. János Pál jobbkezéről beszélünk, sőt, az utóbbi időben lehetséges, hogy II. János Pált is ő irányította. Nagy befolyású bíboros volt tehát eddig is. Az egyház nehéz, válságos helyzetét meg kell oldani – gyakran elhangzó mondatok a szájából, feltehetőleg ezekre koncentrál majd az elkövetkezendő időben. Kérdés, milyen válaszokat ad rájuk.

A XVI. Benedek nevet választó Ratzinger egyszer már a Latin- és Dél-Amerikában igen népszerű Felszabadítás teológia ellen foglalt állást, mert álláspontja szerint az üdvözülés nem a Földön történik. Ez a vélemény kétségtelen, hogy teológiailag korrekt, a politika nem terhelheti meg az üdvözülést. Mégis nehéz megmagyarázni, hogy az egyház nem áll a szegények és elnyomottak mellé. Ráadásul XV. Benedekről, akinek a nevét ugye fölvette, azt tudjuk, hogy kimondottan politikus pápa volt.

Az újonnan megválasztott pápáról tudható, hogy nagyon határozott, csak teológiai-ideológiai alapokon álló véleményt formál úgy általában a világról. Úgy gondolja, hogy csak a katolikus egyház képes üdvözíteni, ezért az egyházi állásfoglalást univerzálisnak tartja, és nyilván általános érvényű szabállyá, normatívává kívánja majd tenni abban az Európában, amely egyáltalán nem katolikus a maga teljességében. Teológiailag igaza lehet, de másfelől nagyon jól tudja, hogy egyre erőteljesebben vannak jelen a világban vallási konfliktusok. Egy ilyen világban azt hangsúlyozni, teológiailag érthető módon, de sokakat megsértve, hogy csak a Római Katolikus Egyház az igazság letéteményese, több mint megkérdőjelezhető. Most derül majd ki, hogy II. János Pál közeledési gesztusai a többi felekezet felé az egyház közeledése volt-e, vagy egy ember közeledése.

Szikra Zsuzsa beszélgetése nyomán

Comments are closed.