Forrás: MNO

A Der Spiegel XVI. Benedek pápa ifjúkori portréját rajzolja meg, mely szerint az új katolikus egyházfő szerény, visszahúzódó, barátságos és mélyen vallásos volt. A Münchener Merkur Ratzinger és az angol sajtó viszonyával foglalkozik. A brit negatív tudósítások kétes múltú embernek állítják be az új pápát, az elődöt liberálisként és emberibbként állítják be a hideg utód ellenpólusaként.

Der Spiegel (spiegel.de)

Láthatóan már az amúgy német baloldali hírmagazin is megunta a pápabírálatokba öltöztetett németellenes brit kirohanásokat, ezért Dominik Baur Rendes, kedves, szőke című írásban rajzolja meg XVI. Benedek pápa ifjúkori portréját.

A Hitler-Jugend tagja Szent Péter trónját; Zsidók legyilkolása a későbbi XVI. Benedek szeme láttára. Ezek az asszociációk, primitív klisék, amelyek egy német főpap pápává választásakor a brit sajtó eszébe ötlenek. A szemtanúk egészen más képet rajzolnak a pápa gyermek- és ifjúkoráról.

Szerény, visszahúzódó, barátságos és természetesen mélyen vallásos. Az a néhány igen hasonló leírás, melyet kortársai XVI. Benedek ifjúkoráról adnak, így foglalható össze. Abból az időszakból alig készült fénykép. Talán a legrégibb 1930-ban a tittmoningi oviban készült, egy másik a beiskolázásakor 1932-ben, Aschauban. A Ratzinger család lakóhelyei gyakran változtak, mert a csendőrként dolgozó apát gyakran áthelyezték. A háború alatt immár a fiatal Josephet az érseki St. Michael gimnáziumba, Traunsteinbe küldték.

Ebből az időszakból származik egy fénykép, amelyet a brit lapok mostanában különösen szívesen publikálnak: Ratzinger, mint légvédelmi kisegítő. Az angol bulvársajtó, mely ismét elővette a németellenes ellenszenveket, lelkesen ünnepli az ölébe hullott ajándékot. Számukra Ratzinger most már csak egyvalaki: volt Hitler-Jugend.

Münchener Merkur (merkur-online.de)

A müncheni félbulvár lap Őszentsége a savanyú káposzta (a németek gúnyneve Angliában) című írásában foglalkozik a brit sajtó és Ratzinger viszonyával.

Miközben a világ minden tájáról összesereglett riporterek az Innmenti Marktl cukrászának új ötleteiről a pápa-tortáról, a Ratzinger-kenyérről tudósítottak, addig a brit “Independent” tudósítója egészen más ötlettel állt elő. Ő a traunsteini városi könyvtárba kukkantott, ahol a leendő pápa középiskolába járt és kikölcsönzött egy várostörténetet. Olvasmányainak gyümölcsét újságjában a következő címmel osztotta meg olvasóival: “A pápa lakhelyén a nácik zsidókat gyilkoltak”.

Azt még az Independent sem állítja, hogy Joseph Ratzingernek bármilyen módon köze lenne a történtekhez, aki ekkor már valószínűleg amerikai hadifogságban volt, miután 1945 május elején a kialakuló káoszban egyszerűen hazaindult. De az Independent cikkének szerzője így is talál kritizálni valót, szerinte erre a tényre egyetlen szót sem veszteget a pápa önéletrajzában.

“Páncélos-Pápa” (The Sun), “Páncélos bíboros” (Agentur PA), “Uszító” (“Daily Mirror”), “Isten rottweilere” (“Daily Telegraph”) – ilyen és ehhez hasonló címekkel kategorizálta a brit média XVI. Benedeket. Másnap rátettek még egy lapáttal, amikor megtalálták a légvédelmi kisegítőként készített fényképét, melyet “Ratzinger a katona” vagy “Ratzinger a Hitler-Jugendben” címekkel tálaltak. Odáig azért nem merészkedtek, mint az internetes fórumokon, hogy simán lenácizzák, de a cikkek ismeretében, főként felületes elolvasásuk után, az az érzés alakul ki: ez egy kétes múltú ember.

Ezek a negatív tudósítások annál feltűnőbbek, hiszen a brit sajtó is részese volt II. János Pál dicséretének. Az elődöt, Ratzingerrel szemben most mégis liberálisként és főként sokkal emberibbként állítják be, a hideg utód ellenpólusaként. Teszik ezt annak ellenére, hogy több mint 20 évig igen szoros munkakapcsolatban álltak egymással. Az egyik lap megjegyzi, hogy Ratzinger ugyan több nyelven beszél, de mindegyiket enyhe német akcentussal, ami valahogy mégis “furcsán hat” – végül minden főgonosz így beszél a moziban.

Őszentsége a “savanyú káposzta” – ez számos brit számára nem illik össze. Mint számos közvéleménykutatás bizonyítja: a “savanyú káposzták” – a gúnynév onnan ered, hogy a németek a britek szerint mértéktelenül zabálják a savanyúkáposztát – esetében az angolok elsősorban Hitlerre gondolnak. (Amíg foglakozhattak Hitlerrel, addig a brit sajtó a XX. század elején még azzal fenyegette a bennszülötteket, hogy a német császár a szigetország elfoglalása után a nagyszerű brit konyha tönkretételére tör és kötelezővé teszi nekik is a káposztaevést. a szerk.) Persze tudják, hogy Németország már jó ideje demokrácia, csak Hitlert sokkal izgalmasabbnak találják.

Pénteken nem csak Ratzingerrel kapcsolatban hozott a brit sajtó náci történeteket. A 2,5 milliós “Daily Mail” egész oldalon keresztül foglakozott azzal a kérdéssel, hogy mit csinált volna Hitler, ha sikerül neki elfoglalni Angliát és oda költözött volna. “Talán kedvelte volna a szép nagy kerteket, ahol németjuhászával játszani tudott volna.”

Német diplomaták generációi tiltakoztak az ilyen tudósítások ellen. Egy alkalommal a német nagykövet bemerészkedett az oroszlán barlangjába és találkozott a “Sun” című bulvárlap főszerkesztőjével. A megbeszélés következménye – melyen a követ elmondta, hogy nincsenek “Negyedik Birodalom” alapítási ambícióik – a lap másnapi szalagcíme volt: “The Hun talks to the Sun” “A hun a Sunnal beszélt. ( A hunok a németek másik gúnyneve. a szerk.)

Kleine Zeitung (kleinezeitung.at)

Az osztrák bulvárlap A lignit ellenzők mozgósítanak címmel tudósít a Nyugat-Magyarországon tervezett barnaszén erőmű elleni tiltakozásról.

A tervezett lignit kitermelés ellenzői ismét mozgósítanak a bánya és az erőmű ellen. Ma találkoznak a Vas megyei Nardán a terv ellenzői.

Az ellenzők részeredménynek tekintik, hogy a bányászati hatóság által már kiadott engedélyeket eljárási hibák miatt érvénytelenítette a budapesti Legfelsőbb Bíróság és új eljárást rendelt el -nyilatkozta az alsóőri néppárti politikus, a tartományi gyűlés alelnöke, Erwin Schranz. Ez a tervezett bánya üzemeltetőinek azt jelenti, hogy gyakorlatilag nulláról kell kezdeniük a munkájukat, új szakvéleményekre és az érintett önkormányzatok területének új rendezési terveire lesz szükség.

Ha a 11 község nem tiltakozott volna a terv ellen, akkor már megvalósulhatott volna – vélekedett Schranz. Hiszen két évvel ezelőtt a Torony környékén lévő területeket egyik pillanatról a másikra kivonták a tájvédelmi besorolás alól, s ezzel vált lehetővé a tervezet.

A bánya és erőműellenzők Magyarország uniós tagságát követően már az engedélyezési eljárásokban is az EU-normák elfogadását kívánják elérni.: “Remélem, most már nem lesz olyan egyszerű a tervet keresztülvinni” – nyilatkozta Schranz. A nardai találkozón a lakosság egyértelmű szándékát is érvényre kívánják juttatni, mely egyértelműen ellenzi a tervet, “mert az a régió életfeltételeinek megsemmisítését jelentené.”

Comments are closed.