Forrás: Magyar Rádió

A kollégiumi eszme Magyarországon a XVI.-XVII. századi önkormányzó, autonóm, protestáns kollégiumok, a magyar diákvárosok hagyományához kötődik. Pataki Ferenc akadémikus, szociálpszichológus szerint – akinek most jelent meg kötete, a Nékosz-legenda – a Rákosi-korszak szándékosan verte szét ezt a hagyományt, Sárospatak, Pápa, Debrecen, Csurgó három-négy évszázados tradíciójú iskolavárosait ilyen minőségükben fölszámolta.

Pataki Ferenc szociálpszichológusnak most jelent meg Nékosz-legenda című vaskos, ötszáz oldalas könyve. Miért ez lett a címe? Nem sokkal előtte látott napvilágot Romsics Ignác kötete, a Volt egyszer egy rendszerváltás; ez után nem lehetett a Volt egyszer egy Nékosz címet adni – noha másrészről komoly indokkal választhatta volna ezt a szerző: ha este csendesebb utcákon jár-kel az ember, sokfele kopott táblákat láthat, egykorvolt népi kollégiumok nevét örökítik meg a hálás utódok. Mindössze fél évszázad telt el, s már senki sem tudja, mi volt a Nékosz. Ahogyan régen családi összejöveteleken, disznótorokon mesélték a nagyapa háborús történeteit, úgy vált legendává a népi kollégiumok rövid története.

Pataki Ferenc 1946-ban érettségizett, és a Győrffy-kollégiumba vették föl. Tehát az első pillanatától részese a népi kollégiumok mozgalmának és megszűntéig tagja, sőt a végkifejlet idején a szövetség főtitkára volt. Tehát saját szavai szerint a Circum dederuntot elénekelte a mozgalom sírjánál a “temetésen” – ez egybeesett a Rajk-per előkészítésével, képletesen együtt készült Rajk és a népi kollégiumok ellen a vádirat. Harminchat pontban sorolta fel a párt vádjait a Nékosz ellen, ez is kísértetiesen emlékeztet a konstruált perek gyakorlatára. A konkrét vádak mai szemmel nevetségesek: népfiak gyűlése, akik harcsabajszot növesztenek (a parasztpártiból kommunistává lett) Veres Pétert követve. Antiszemita kompánia, hiszen megnézve a fölvettek között (mai szemmel értelemszerűen, hiszen zömmel vidékieket hoztak föl Pestre, a vidéki zsidóságot pedig ’44-ben szinte teljesen elpusztították) igen kevés zsidót lehet találni. Új janicsárok csapata, akik mindenre fölhasználhatók lesznek.

De a suta frázisok mögött meghúzódó komoly politikai szándékok kétszeresen is vádlottak padjára ültették a mozgalmat. Először is úgy szerepelt, hogy a “Rajk-banda lehetséges rohamcsapata” (talán mellékes, de Rajk titkára, Tőkés József is népi kollégista volt); emellett emlékezetes, hogy ’47 decemberében Tito Budapestre látogatott, és a népi kollégisták fáklyás felvonulással köszöntötték. Három hónapra erre indul meg Sztálin utasítására Jugoszlávia kiátkozása a szocialista rendszereken belül. Ebben a hisztérikus légkörben egy nemzeti és demokratikus színezetű szocialista képződmény, amilyen a Nékosz volt, csak gyanút kelthetett.

A jelenség vizsgálata nagyobb történelmi távlatot igényel. Amikor mindenki európai integrációról beszél, ismét beléptünk egy politikai szövetségbe, ebben a helyzetben különösen fontos a saját, helyi kulturális értékek összegyűjtése és felmutatása. A kollégiumi eszme Magyarországon a XVI.-XVII. századi önkormányzó, autonóm, protestáns kollégiumok, a magyar diákvárosok hagyományához kötődik Pataki Ferenc értelmezése szerint. A Rákosi-korszak megbocsáthatatlan bűne, hogy tudatosan szétverte ezt a hagyományt, Sárospatak, Pápa, Debrecen, Csurgó három-négy évszázados tradíciójú – melyeket protestáns német egyetemekről hoztak – iskolavárosait ilyen minőségükben fölszámolta. A kollégium csak a mai nyelvben jelent diákszállást; 1950-ben, amikor “sóval hintették be” a népi kollégiumok nyomait is a magyar oktatásügyben, központilag megtiltották a kollégium szó használatát, és diákotthonnak kezdték nevezni az új intézményeket, hogy Nékoszt kiirtsák a köztudatból, eltüntessék még az emlékét is.

Győrffy Miklós beszélgetése nyomán

Comments are closed.