Forrás: MNO

Ötven éve, 1955. április 18-án halt meg Albert Einstein, a relativitás-elmélet s a modern fizikai világkép megalkotója. Halálának évfordulóján világszerte rendezvényeket szerveznek. Ma este Princetonban minden lámpát leoltanak. Ezután működésbe hozzák annak a fény-váltóversenynek az első fényforrását, amely az egész földet körüljárja. A fény délkeleti irányból holnap este érkezik hazánkba.

Albert Einstein 1879. március 14-én született Ulmban. A család hamarosan Münchenbe költözött, Einstein itt járta iskoláit. Kiskorában nem árult el különös képességeket, beszélni is csak későn tanult meg. A gimnáziumban rosszul tanult, csak a matematika és a fizika érdekelte, ezért eltanácsolták.

1895-ben jelentkezett a zürichi műszaki főiskolára. Először nem is vették fel, csak egy évvel később. 1901-ben állást kapott a Svájci Szabadalmi Hivatalban. 1905-ben jelent meg négy cikke, amely alapjában változtatta meg az addigi világképet. Az első elméletileg magyarázta meg a folyadékokban lebegő szemcsék véletlenszerű hőmozgását, a Brown-mozgást. A második felvetette, hogy a fény különálló kvantumokból (fotonokból) áll, amelyeknek a hullámjelleg mellett részecskékre jellemző tulajdonságai vannak. Harmadik írása kimondta a tömeg és az energia egyenértékűségét (E=mc2), a negyedik cikk szerint, ha a fény sebessége minden vonatkozási rendszerben azonos, akkor az idő és a mozgás is viszonylagos a megfigyelőhöz képest – a speciális relativitás-elmélet általánosította a newtoni mechanikát.

1908-ban magántanári képesítést szerzett, a zürichi egyetem docense és a prágai egyetem professzora lett. Max Planck 1913-ban a berlini akadémia fizikai intézetébe csábította, ahol csak a tudománynak szentelte idejét. Ekkor dolgozta ki az általános relativitás-elméletet, amely azt mondja ki, hogy a természeti törvények leírására bármely vonatkoztatási rendszer alkalmas, bármilyen legyen is a mozgásállapota. Később megállapította, hogy a gravitáció nem erő, hanem a téridő görbülete, melyet a tömeg jelenléte idéz elő.

1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat fényelektromos törvényéért és elméleti fizikai munkásságáért. 1929-ben adta közre egységes térelméletét, melyet a fizikusok erősen bíráltak. Jelentősen fejlesztette Planck kvantumelméletét, az indukált emisszió általa felvetett gondolata a lézer és a holográfia felfedezéséhez vezetett. Élete végén egységes térelméletet, az univerzumot leíró világtörvényt kívánt felállítani. Ez a kutatás terméketlen lett, de Heisenberg ekkor ismerte fel, hogy az elemi részecskék helyét és sebességét nem lehet egyszerre meghatározni. Einstein ezt az elvet nem fogadta el, úgy vélte, hogy a világmindenség kiszámítható.

1930-ban elfogadott egy kaliforniai meghívást, és éppen ott tanított, amikor Németországban Hitler hatalomra jutott. Már nem tért haza, német állampolgárságáról lemondott, és felvette az amerikait.

Mivel 1939-ben a németek már veszélyesen közel kerültek az atombomba létrehozásához, maga is aláírta az Amerikában tevékenykedő magyar elméleti fizikusok, Szilárd Leó és Wigner Jenő által Roosevelt elnöknek írt levelet, amely a kutatások felgyorsítására ösztönzött. Amikor azonban Nagaszaki és Hirosima fölött felrobbantak az amerikai atombombák, Einstein csatlakozott azokhoz a tudósokhoz, akik meg akarták akadályozni e fegyver alkalmazását, és egy világkormány létrehozását javasolta. 1952-ben Izrael felkínálta neki az államfői tisztet, ő azonban nem fogadta el. Haláláig a Princeton Egyetem professzora volt.

Fénystaféta világszerte

Ma este az Egyesült Államok keleti partján fekvő Princetonban minden lámpát leoltanak. Néhány másodperccel később működésbe hozzák annak a különleges fény-váltóversenynek az első fényforrását, amely az egész földgolyót körüljárja. A “fényváltóban” bárki részt vehet, és bármilyen fényforrást használhat, az autó fényszórójától kezdve, a fáklyán és a tűzön át a lézerig.

A “fényfolyam” végigfut az egész Egyesült Államokon a keleti parttól a nyugatiig, utána egy fénykábelen keresztül a Csendes-óceánon át Kelet-Ázsiába jut. Kínában a fény két sugárra szakad. Az első északra indul: Oroszországon, Ukrajnán, Lengyelországon, Szlovákián és Csehországon halad át. A déli fénycsóva útja Indiát, Pakisztánt, Iránt, Törökországot,

Bulgáriát, Szerbiát, Magyarországot és Ausztriát érinti. A két sugár Németországban találkozik, majd továbbhalad Franciaországba, Belgiumba és Nagy-Britanniába, onnan pedig vissza Észak-Amerikába.

A fény április 19-én este 21 óra után érkezik Magyarországra, délkeleti irányból. A magyar láncnak 21 perc alatt kell a fényt eljuttatni Irottkőre. Hazánkban is két úton halad a fény: Szegeden ágaztatják el Baja, illetve Budapest felé.

Forrás: Magyar Nemzet, Magyar Televízió

Comments are closed.