Forrás: MNO

Véget ért II. János Pál temetését követő kilenc napos gyász. A ma délután fél ötkor kezdődő pápaválasztó konklávén a 115 bíboros – köztük Erdő Péter és Paskai László – dönt a következő egyházfő személyéről. Akár már szerdán felszállhat a fehér füst. A lehetséges utódok közül talán a német Joseph Ratzinger nevét emlegették legtöbbször, ám sokak szerint esélye csökkent, mert az angol The Sunday Times megírta, hogy a bíboros 18 éves kora előtt tagja volt a Hitlerjugendnek.

Ma délután fél ötkor kezdődik a bíborosi konklávé, amelyen a következő pápa személyéről döntenek. A 117 választásra jogosult bíboros közül 115-en vesznek részt a konklávén – köztük természetesen Erdő Péter és Paskai László.

A pápaválasztó bíborosok 52 országból érkeztek a világ öt kontinenséről, de az európaiak többségben vannak. Hétfőn szavaznak először, de csak egyetlenegyszer. Ezt követően délelőtt és délután két-két szavazást tartanak. A leendő pápának a voksok kétharmadát kell összegyűjtenie, vagyis 77 szavazatot. Újdonság azonban, hogy 33 sikertelen szavazás után az egyszerű többség is elegendő.

– A pápaválasztó konklávén betegség miatt két jogosult, egy mexikói és egy Fülöp-szigeteki bíboros nem vesz részt – mondta Szerdahelyi Csongor, a Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájának vezetője a Magyar Nemzet Online-nak. Hozzátette: mind a két országból vannak még bíborosok a konklávéban, így Mexikó és a Fülöp-szigetek is képviselteti magát a pápaválasztáson.

A konklávé kezdete előtt a választójoggal rendelkező kardinálisok részvételével ünnepi misét tartanak a Szent Péter-bazilikában, amelyet Joseph Ratzinger német bíboros celebrál majd. Ezután a bíborosok a szertartás után körmenetben vonulnak be a Sixtus- kápolnába.

A bíborosok a konklávé megkezdése előtt, már a Sixtus-kápolnában teszik meg a titoktartási esküt, majd ezután hangzik el a híres – extra omnes – felhívás: mindenki hagyja el a termet, aki nem jogosult a választásra. Ez az első olyan alkalom, hogy a pápaválasztókat nem zárják kulcsra a Sixtus- kápolnában, hanem szabadon közlekedhetnek a Vatikán területén. Az új pápa megválasztását fehér füst, illetve a vatikáni harangok zúgása jelzi majd.

A konklávé intézménye rendkívül hosszú utat tett meg a XIII. századi, befalazott kapujú katedrálistól a mai modern, minden kényelemmel ellátott házig. II. János Pál pápa építtette fel a négyemeletes, százhúsz szobás Szent Márta-házat, ahová a pápaválasztás során az egyház hercegei visszatérnek pihenni. A bíborosok naponta legfeljebb négy szavazáson vesznek részt, időközben senkivel nem érintkezhetnek. Tilos a telefon, a számítógép, az újságolvasás vagy bármiféle információszerzés.

– Amellett, hogy sorba veszik a jelöltek személyi kvalitásait, illetve az egyházon belül létező megoldandó problémákat, a bíborosok kérik a Szentlélek segítségét, hogy valóban a megfelelő személyt válasszák ki Isten földi helytartójának – hangsúlyozta Szerdahelyi Csongor. – A választójoggal bíró és megválasztható bíborosok az elmúlt napokban már többször összegyűltek, hogy a katolikus egyház fő gondjait és feladatait megvitassák, és az ezek során kialakult képlet alapján döntenek majd az új pápa személyéről.

Az esélyesekről csupán annyit mondott: európai, talán olasz, illetve harmadik világbeli is lehet II. János Pál utódja.

Már szerdán felszállhat a fehér füst

Egyházi szakértők gyors pápaválasztásra számítanak. Az Il Messaggero című olasz napilap úgy értesült, hogy a bíborosok “néhány napon belül”, akár már a jövő héten egyezségre juthatnak II. János Pál utódjáról. A gyors döntéssel szilárd helyzetet teremtenének az új pápa számára, egyúttal tanúbizonyságot adnának az egyház belső egységéről is – vélik a szakemberek.

Szerdahelyi Csongor elmondta: pontosan nem lehet tudni, meddig tart majd a pápaválasztó konklávé, de a találgatások szerint akár már szerdán vagy csütörtökön felszállhat a fehér füst, azaz addigra megválaszthatják az új egyházfőt. Hozzáfűzte: a huszadik századi gyakorlat is e mellett szól. A döntés egyébként a tizedik napon biztosan eldől, hiszen a kétharmados szavazás kilenc napon át tarthat, ezután egyszerű többséggel döntenek.

Akár Paskai László és Erdő Péter is lehet pápa

Az utóbbi időben az emberek szerte a világban találgatták: ki lesz az új pápa? A számítgatások azonban sokszor nem jönnek be. Például senki nem gondolta volna, hogy VI. Pál után I. János Pál következik, hiszen neki nem volt nagy gyakorlata, végül a bíborosok mégis rá szavaztak. Váratlanul gyors halála után – 33 napig volt pápa – újabb döbbenet volt a lengyel pápa megválasztása.

Egyelőre csak annyit tudni biztosan, hogy – bár hivatalosan erről nincsen határozat – a következő egyházfő a bíborosok testületéből fog kikerülni. A testületen belül számos olyan bíboros van, aki esélyesebb lehet a többieknél, és az elmúlt évek során jelentős hírnévre tett szert. Mikor az egyház hercegei bevonulnak a terembe, ahol el fogják dönteni, ki kövesse a lengyel származású pápát a trónon, a fő erővonalak már ismeretesek lesznek.

A bíborosok közül túlnyomó többségben vannak a “konzervatívok”, akik a lengyel egyházfő örökségét kívánják továbbvinni. Velük szemben állnak a “liberálisabb” megközelítést támogatók, akik esetleg engedményeket tennének az olyan világi ügyekkel kapcsolatban, mint a gumióvszer használata, az eutanázia megítélése, vagy a nők komolyabb bevonása az egyházba.

Magyarországnak két pápaválasztó bíborosa is van, a 78 éves Paskai László és az 53 éves Erdő Péter. Elvben tehát akár magyar pápa is lehet a II. János Pál utóda.

Az MNO kérdésére, hogy valóban lehet-e esély a magyar bíborosok pápává választására, Szerdahelyi Csongor elmondta: bár semmi sem kizárt, hiszen a jogosultak közül bárki megválasztható, a személyi kvalitás mellett a nemzeti hovatartozást is figyelembe veszik, így a hátországnak komoly, közvetlen lelki támaszt kell nyújtania.

Ratzinger és Sodano között döntenek első körben?

Most is kialakultak különböző csoportok, amelyek más-más személyeket támogatnának. A lehetséges utódok közül talán a német Joseph Ratzinger bíboros nevét emlegették legtöbbször, aki II. János Pál egyik legközelebbi bizalmasa volt. A hétvégén 78. születésnapját betöltött bíboros 40 szavazatot biztosan maga mögött tudhat – írja a La Republica.

Ratzinger a teológiai kérdésekben az egyik legfelkészültebb pap, ráadásul számtalan idegen nyelvet beszél. A német bíboros azonban nem szeretne hosszú választási harcot, ezért hamar feladhatja, pedig ha támogatóival kivárnának a tizedik választási napig, Ratzinger esélyei tovább nőnének.

Sokak szerint Ratzinger esélye csökkent, mert az angol The Sunday Times megírta, hogy a bíboros még 17 éves kora előtt tagja volt a Hitlerjugendnek, egysége a BMW egyik repülőgépmotor-gyártó üzemét védte, majd 17 éves korában Magyarországra küldték, ahol látta a zsidókat szállító vonatokat a haláltáborokba indulni. A bíboros támogatói azzal érvelnek, hogy még fiatal volt, náci-ellenes családban nőtt fel; továbbá 1944-ben dezertált, és néhány hónapot hadifogoly-táborban töltött.

A Corriere della Sera szerint a német bíboros megválasztását éppen két honfitársa, Karl Lehmann és Walter Kasper próbálja a leghevesebben megakadályozni. A La Republica értesülései szerint a németek mellett az amerikai kardinálisok keltek ki nagyon hevesen Ratzinger ellen a bíborosok szerdai tanácskozásán.

Az ellentábor szerint a német bíboros nem tudott semmit sem kezdeni a vatikáni apparátussal, gyakorlatilag megbukott vezetői kvalitásai tekintetében, és a kúria a fejére nőtt. Két befolyásos olasz bíboros, Angelo Scola és Camillo Ruini viszont Ratzingert támogatja.

Az inkább reformpárti bíborosok az Il Tempo szerint Angelo Sodano mögött sorakoztak fel. A Vatikán volt második emberének állítólag 32 szavazata van. Sodano legfőbb támogatóinak Godfried Danneels belga és Carlo Maria Martini olasz főpapot tartják. Egyes vélemények szerint Martini is nagy esélyese a pápaválasztásnak. Az Il Tempo szerint első körben Ratzinger és Sodano lehet a két jelölt, és amennyiben egyik sem tud felülkerekedni, úgy megnőnek a 71 éves olasz Dionigi Tettamanzi milánói érsek esélyei, aki kompromisszumos jelölt lehet.

Azonban a katolikusok kétharmada ma már Európán kívül él, így elképzelhető, hogy nigériai, hondurasi vagy brazil bíborost választanak egyházfőnek. Afrikai főpap pápává választását támogatja Joseph Ratzinger, szerinte például a 72 éves nigériai bíboros, Francis Arinze jöhet szóba, aki a Vatikán negyedik legfontosabb embere volt. A latin-amerikai főpapok közül a hondurasi Oscar Andres Rodriguez Maradiaga a legesélyesebb. A legtöbb katolikus Brazíliában él, így a brazil Claudio Hummes is sok szavazatra számíthat.

Comments are closed.