www.mult-kor.hu
Holokauszt emlékműveket avattak a hétvégén
2005. április 18.
Holokauszt-emlékművet avattak a pesti Duna-parton, a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon szombaton késő este. Az avatáson Gyurcsány Ferenc kormányfő azt mondta, Magyarországnak olyan kormányai vannak és reményei szerint lesznek, amelyek megvédik a szabadságot, a biztonságot, az emberi életeket és nem engedik a gyűlölet gondolatát, a gyűlölet szavát és a gyűlölet cselekvését. Emlékművet avattak vasárnap az ajkai régi temetőben az 1944 május végén a városból elhurcolt zsidó áldozatok emlékére; Schweitzer József, nyugalmazott országos főrabbi elmondta, hogy a holokauszt ajkai áldozatai közül a legidősebb 88 éves volt, a legfiatalabb pedig mindössze hat hónapos.
A pesti emlékmű
A holokauszt áldozataira emlékező fáklyás és gyertyás felvonulás, az Élet Menetének résztvevői előtt, akik a Dohány utcai zsinagógától érkeztek az avatás helyszínére, a miniszterelnök hangsúlyozta: ezek a kötelezettségek ösztöneinkben, zsigereinkben élnek, amelyekre meg is kell esküdni, amit meg is tett. A politikus kifejtette, hogy a múltat már nem lehet megváltoztatni. Ennek kapcsán úgy értékelte: lehet, hogy a holokauszt nem egy valamikori magyar kormány felelőssége, de hozzájárult megvalósításához, a numerus clausustól a zsidó törvényekig, illetve azzal, hogy különbséget tett magyar polgár és magyar polgár között, nem engedte, hogy egymásba kapaszkodjanak és megvédjék egymást.
Gyurcsány Ferenc a 60 évvel ezelőtti eseményeket felidézve nagyra értékelte az élet és a jó győzelmét. A kormányfő – aki azt mondta, a megemlékezés a múltnak és a jövőnek is szól – a XX. század egyik tanulságának nevezte, hogy a gyűlölet gondolatából lesz a gyűlölet szava, és abból a gyűlölet cselekvése. Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész alkotását Kiss Péter kancelláriaminiszter és Steiner Pál, az V. kerület polgármestere avatta fel.
A Cipők a Duna-parton elnevezésű kompozíció a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket. a szobrászművész hatvan pár korhű lábbelit formált meg vasból. A parti szegély terméskövére erősített cipők mögött negyven méter hosszúságú, hetven centiméter magas kőpad húzódik. Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: „Az 1944-45-ben nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án”. A Duna-parti megemlékezés után a szervezők élőlánc formálására kérték az Élet Menetében fáklyákkal és gyertyákkal részt vevő emlékezőket.Az ajkai emlékmű
Schweitzer József beszédében szólt arról: a sokat szenvedett zsidó nép történelmének mélypontja volt a huszadik század, mert „Izrael retteneteset szenvedett a hitlerizmus véres kezétől”. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a rabbik azt tanítják: „amit nem kívánsz, hogy veled tegyenek, azt ne tedd másokkal” és „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. Kiemelte, hogy azokban az időkben is voltak emberek, akik tisztességből és felebaráti szeretetből jól vizsgáztak, s a megvetetteknek, a halálra ítélteknek segítséget nyújtottak és „a gyalázat korszakában a magyar nép becsületének a védelmezői voltak”. Mádai Péter, Ajka alpolgármestere elmondta: kötelesség a bocsánatkérés, noha kevesen vannak már, akik azt az időt megérték, de tudjuk, hogy „a magyar hatóságok egy része, a magyar csendőrség egy része és a magyarság söpredéke, a nyilasok” tevékenyen részt vettek abban, hogy Magyarország több mint 500 ezer embert vesztett egy embertelen ideológia miatt.
Figyelmeztetett arra: lehet, hogy ez az ideológia szunnyad, de nem pusztult ki a világból, és meg kell tenni mindent „a szellem erejével”, hogy ne kapjon még egyszer lángra. „Ha szellem ereje nem elég, akkor követeljük ki, hogy a törvény sújtson le azokra, akik elfeledkeznek az emberiségnek szóló, legszentebb üzenetről: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” – tette hozzá. Lóránd Péter – aki a legrégebben, 235 éve Ajkára települt zsidó család leszármazottja – elmondta: 1944 május 23-án Ajka teljes zsidó lakosságát, körülbelül 50-55 embert deportáltak, akik közül 49-en életüket vesztették a náci haláltáborokban.
A közadakozásból készült vasárnap felállított holokauszt-emlékmű gránit alapon álló márványoszlop, amelyre a 49 ajkai zsidó áldozat nevét vésték fel. Az egyházi szertartást Fekete László, a Magyarországi Zsidő Hitközségek Szövetségének főkántora vezette.
(MTI)
www.mult-kor.hu?article=9516
Minden jog fenntartva Š 2001-2004 Múlt-kor történelmi portál
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.