Forrás: Index

A legesélyesebb jelöltek

Index

2005. április 18., hétfő 16:36

Összeállításunkban áttekintjük II. János Pál legesélyesebb utódjelöltjeinek névsorát és a pápaválasztókat befolyásoló szempontokat.

A pápaválasztás kimenetele szinte megjósolhatatlan, de természetesen a legesélyesebb jelöltek ismertek, és számos, az új pápa személyével szemben támasztott feltétel kimondva, kimondatlanul ugyancsak ismertté vált.

Az egyik fő kérdés, hogy a következő is európai lesz-e. Emellett szól, hogy a pápaválasztók legnagyobb része Európából jött, ugyanakkor többen – spanyolok és észak-amerikaiak – kardoskodnak amellett, hogy a fejlődő országok közül kerüljön ki a pápa, amely leginkább Dél-Amerika, ahol minden második katolikus él, és némileg Afrika esélyeit növeli.

Dél-Amerikait jelölteket az egyház internacionalizálásnak hívei támogatják, de az is égető problémát jelent a Vatikánnak, hogy az amerikai kontinens déli részén gyorsan terjed a neoprotestantizmus, a hívek száma már 10-15 százalékát teszi ki a lakosságnak Brazíliában, Mexikóban, 35-40 százalékot Közép-Amerikában. Ráadásul Dél-Amerikából kerülnek ki az egyháznak a szegénység felszámolásáért harcoló legaktívabb hívei is.

A pápaválasztók hagyományosan lelkipásztori gyakorlatot várnak el, azaz olyan valakit, aki vezetett egyházkerületet, -megyét, vagyis a Vatikán nagyhatalmú diplomatái, bürokratáinak esélye csökken.

Mivel a pápa megválasztásához a 115 szavazat kétharmada szükséges, a legvalószínűbb, hogy se nem szélsőségesen konzervatív, se nem liberálisabb, az egyházi dogmákat megváltoztató jelölt győz, vagyis leginkább a mérsékelt konzervatívoknak van esélye.

A kor is számításba eshet: elemzők úgy tartják a Vatikánban II. János Pál 26 éves regnálása után nem akarnak újra fiatal pápát választani, inkább olyan idősebb személyre eshet a választás, aki kevesebb ideig marad Szent Péter trónján.

Bár, ahogy a régi vatikáni mondás tartja, és amit gyarkan felemlegettek már a napokban: „Aki pápaként megy a konklávéra bíborosként tér haza.”

Francis Arinze, Nigéria

A nigériai kardinálist régóta az egyik legerősebb esélyesnek tartják, a vatikáni hierarchiában is előkelő helyet foglal el, hiszen ő az Isteni Imádat Kongregáció vezetője. A testület feladata a liturgikus szövegek áttekintése. Ha fekete pápája lesz a római katolikus világnak, minden bizonnyal ő lesz a jelölt. Arinze esélyeit ugyanakkor rontja, hogy igen konzervatív nézeteket vall, emiatt megválasztását ellenzék a Vatikán liberálisabb kardinálisai.

Giovanni Battista Re, Olaszország

A Vatikán egyik legbefolyásosabb bürokratája, a római egyház legtöbbet foglalkoztatott diplomatája. Tekintélyes figurája a Vatikánnak, hiszen II. János Pál pápa egyik közeli tanácsadója volt, jelenleg az új bíborosokat kijelölő hivatalt vezeti, és erős kézzel fegyelmezi a szakadár, másként gondolkozó pásztorokat: amikor egy pap 2000-ben részt vett egy melegfesztiválon, Battista Re személyesen intézkedett, hogy eljárás induljon ellene. Az ő feladata a dél-amerikai „alattomos szekták” terjedésének a megfékezése is.

Jorge Bergoglio, Argentina

A jezsuita rend 64 éves tagja az argentin főváros, Buenos Aires érseke, aki meglehetősen szerény körülmények között él, még ma is tömegközlekedési eszközökkel jár be hivatalába. Itáliai gyökerei miatt támogatahtják az amerikai és az európai pápaválasztók. Esélyeit nagyban rontja viszont, hogy még soha nem volt jezsuita pápája a Vatikánnak.

Tarcisio Bertone, Olaszország

A 68 évek genovai érsek kánonjogász Joseph Ratzinger bíboros jobbkeze a Hittani Kongregációban és a Vatikán nagy propagátora. Az ő feladata volt, hogy kezelje az egyesült államokbeli pedofilbotrányok ügyében tett válaszlépéseket, vagy jó útra téríteni a túl sok ördögöt űző zambiai érseket, aki Koreában egy szektába állt, és megházasodott, de neki kellett fellépnia a da Vinci-kód című bestseller ellen is. Fiatalos fellépésű, a fiatal korosztály körében kedvelt, korábban a Juventus futballcsapat meccseit közvetítette és diszkóba ment evangélizálni.

Godfried Danneels, Belgium

A középutas liberális belga kardinális csökkenteni szeretné Róma centrális pozícióját az egyházon belül. A szexuális erkölcs tekintetében azonban nem hajlandó változtatni a Vatikán eddigi konzervatív álláspontján, holott elemzők szerint éppen abból fakad hátránya, hogy túl megengedő, és változtatásra hajlamos.

Ivan Dias, India

Bombay érseke egyike a tizenegy ázsiai pápaválasztónak, akik a konklávéra hivatalosak voltak. A hatvanas éveinek végén járó egyházatya korábban diplomataként szolgált a Vatikán falain belül, majd vissztért szülővárosába. Korea és Albánia pápai nunciusa volt, és rengeteget játra a világot. A fejlődő világok legerősebb jelöltjének számít.

Claudio Hummes, Brazília

Az egyre nagyobb befolyással bíró dél-amerikai blokk legerősebb jelöltje a 70 éves Sao Paulo-i érsek, aki ugyancsak a szegények érdekeit képviseli, és harcos jogvédő is. A dél-amerikai pápaválasztók a 115 kardinális egyötödét adják, miközben Brazíliában él a világ legtöbb római katolikus hívője.

Jean-Marie Lustiger, Franciaország

A 78 éves korában tavaly a párizsi érseki székből lelépett kardinális ugyancsak rendkívül esélyes, és az egyházi vezetés egyik legmarkánsabb figurája. A zsidónak született, de a II. Világháború alatt kikeresztelkedett Lustiger II. János Pál közeli tanácsadója volt. Kora miatt azonban nagyban romlanak esélyei.

Oscar Maradiaga, Honduras

A szegény dél-amerikai régió másik esélyes jelöltje a hondurasi Maradiaga, aki nagy támogatója az egyház szociális missziójának, sürgeti a fejlődő országok adósságállományának elengedését, illetve a globalizált világgazdaság kárvallottjainak előnyhöz juttatását, ráadásul nem zárkózik el a homoszexualitás, a klónozás és az eutanázia kérdésének újboli felvetésétől sem.

Carlo Maria Marti, Olaszország

Milánó visszavonult, 78 éves érseke valaha II. János Pál lehetséges utódjának számított, de mára kora és megromlott egészségi állapota miatt kevésbé esélyes a pápai címre. Az olasz liberális nézeteket valló hívők nagy kedvence, mivel kifejezetten progresszív nézeteket vall.

Wilfrid Napier, Dél-Afrika

A durbani érseknek fehér és fekete ősei vannak. Napiert karizmatikus, de konzervatív vezetőnek tartják, aki ugyancsak a vatikáni decentralizáció híve. Az egyik legfiatalabb pápaválasztó, csak most töltötte be a hatvannégyet.

Jaime Ortega, Kuba

A hatvannyolc éves havannai érseket az 1960-as években munkatárborba küldte a kubai kormány. Esélyei azért vannak, mert bár konzervatív, de mérsékelt nézeteket vall a dél-amerikai blokkon belül.

Francisco Ossa, Chile

Santiago érsekét nem is olyan régen még nem tekintették esélyesnek. A 71 éves egyházfi a latin-amerikai érseki tanács elnöke, konzervatív nézeteiről híres.

Jose Policarpo, Portugália

A hatvankilenc éves, tehát fiatalnak számító lisszaboni érsek a liberális szárny esélyes jelöltje, az olasz Republica napilap elemzése szerint a pápaválasztási procedúra háttérben felemelkedő csillaga. Policarpo esélyei azért nagyok, mert személye hidat jelenthet Európa és Dél-Amerika között, vagyis a két legbefolyásosabb blokk kompromisszumos befutója lehet.

Joseph Ratzinger, Németország

A legbefolyásosabb európai blokk legesélyesebb jelöltjének tartják, a fogadóirodák kétszeres-háromszoros pénzt fizetnek megválasztása esetén. A Vatikán legbefolyásosabb vezetője, aki a II. János Pál által követett konzervatív fonalat veheti fel ismét. Sokan azonban már úgy tartják, 78 éves kora miatt nem sok esélye van a győzelemre, inkább a legbefolyásosabb „pápacsinálóként” tisztelik a szigorúsága miatt páncélkardinálisnak is becézett német teológust.

Norberto Rivera Carrera, Mexikó

Mexikóváros érsekeként a világ egyik legnépesebb, 19 millió főt számláló egyházmegyéjét igazgatja. Nagyon aktív szociális ügyekben, és gyakran felemeli a szavát az emberi jogok kérdésében is. 63 évével a legfiatalabb pápaesélyesek között van, bár ez elemzők szerint inkább rontja, mintsem javítaná esélyeit.

Camillo Ruini, Olaszország

Az olasz főváros segédérsekeként a konzervatív olasz frakció legesélyesebb jelöltje, az olasz egyház és püspöki kar egyik legnagyobb tekintélye. Ratzingerhez hasonlóan azonban inkább pápacsinálónak tartják a 74 éves kardinálist.

Christoph Schönborn, Ausztria

Bécs érseke, a vatikáni hierarchia egyik leggyorsabban emelkedő csillagaként tartják számon. Régóta úgy tartják számon mint a következő pápa, ám 60 éves kora miatt kissé fiatalnak számít, hogy most válasszák meg, hiszen általános vélekedés, hogy II. János Pál 26 éves regnálása után rövidebb időre szeretnének pápát választani. Nagy rokonszenvet váltott ki, amikor határozottan elintézte az osztrák papi pedofilbotrányban érintett Hans Hermann Grör bíborost, és a római jeruzsálemi kapcsolatok rendezésének híve.

Angelo Scola, Olaszország

A 63 éves velencei pátriárka csak két éve bíboros, lapértesülések szerint maga II. János Pál kardoskodott kinevezése mellett. Számos nyelvet beszél, de fundamentalista iszlám mozgalmakhoz fűződő kapcsolatai miatt mégsem számít a legesélyesebbnek. Erkölcstannal foglalkozott főleg, ráadásul velencei pátriárkából a 20. században három alkalommal választották pápát.

Angelo Sodano, Olaszország

A Vatikán külügyminisztereként az egyházi bürokrácia fejének számít, az ő irányítása alá tartoznak az egyház pénzügyei is. Ez hatalmas esélyt jelent a számára, de hátránya, hogy nincs nagy pásztori tapasztalata, márpedig erre nagy hangsúlyt helyeznek. 77 éves, ezért kora miatt sem számít a legerősebb jelöltnek.

Dionigi Tettamanzi, Olaszország

Milánó püspöke, az olasz jelöltek legerősebb jelöltje. Mérsékelt konzervatívnak számít, ezért a pápaválasztás konszenzusos győztese lehet. ÁLlítólag ő írta II. János Pálnak a születsészabályozásról írt enciklikáját. A fogadóirodák egyik nagy kedvence, hiszen az Opus Dei félhivatalos konzervatív szervezethez áll közel, bár nemrégiben állítólag elveszítette az egyház megújításáért harcoló – Erdő Péter magyar bíborost is tagjukénak tudható – „modern konzervatívok” támogatását, amikor egy 2001-es globalizációellenes tüntetés oldalára állt. A megnyerőnek, nyájasnak ismert bíboros továbbá nem beszél idegen nyelveket, és nem nagyon hagyja el Olaszországot.