Forrás: Magyar Rádió

A Római Birodalom és a modern Európa közötti párhuzamokról és különbségekről beszélt a neves ókortörténész, a Heidelbergi Egyetem professzora, Alföldy Géza, aki Magyarországon járt.

Magyarországon járt, és előadást tartott az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen a Heidelbergi Egyetem világhírű ókortörténész professzora, Alföldy Géza. Előadása nem volt szokványos, ahogy ő fogalmazott, kicsapongott, mert nem megfejtett feliratokról beszélt, vagy valamilyen eseményt elemzett, hanem a Római Birodalom és a modern, globalizálódó Európa közötti párhuzamokról és különbségekről gondolkodott hangosan, és gondolkodtatta el hallgatóit. Lehet-e a történelemtől tanulni? – kérdezte az előadás címében. Az előadás után Lukácsi Béla interjút kért Alföldy Gézától.

– A globalizációt általában mostanság mindig negatív értelemben szokták emlegetni. Ugyanakkor az ön előadásából az derült ki, hogy az a fajta globalizáció, amit a Római Birodalom jelentett, az egy nagyon is pozitívan értékelendő valami, és nekünk esetleg ebből a tanulságokat érdemes levonni.

– Én azt hiszem, hogy a történelem egyik korszakáról sem lehet azt mondani, hogy az csak pozitív vagy csak negatív módon ítélendő meg. Tagadhatatlan tény az, hogy a Római Birodalom ha úgy tetszik globalizált politikai és gazdasági szervezet. Brutális erőszakkal jött létre, nem kérdezték meg a rómaiak a népeket, hogy Róma uralma alá akartok-e kerülni? Múltak az évszázadok és a Római Birodalom felelős vezető körei egyre inkább belátták, hogy ezt a birodalmat csak úgy lehet fenntartani, ha egyenjogusítják az egykor ellenséges, lenézett, leigázott népeket. És e népek elit csoportjai és az elitekhez igazodó társadalmi csoportok is egyre készségesebbek voltak átvenni a római kultúra és civilizáció vívmányait, a politikai rendszer előnyeit. Végül is a Római Birodalomból egy olyan számos népet összefogó birodalom lett, amely e népek, vagy legalábbis e népek bizonyos csoportjai számára rendkívüli előnyöket biztosított. Hogy egy példát mondjunk, a korábbi görög világban az egyes görög városállamok és más hatalmak között állandó háborúk folytak. Róma ezt megszüntette, és ezáltal békét, jólétet, a fennálló viszonyok folyamatosságát biztosította.

– Ugyanakkor szó sincs arról, hogy azok a népek, amelyeket behoztak a birodalom jogi keretei közé, elveszítették volna az önálló arculatukat, netán nyelvüket, és saját kultúrájukat is megőrizték. Ez is egyfajta tanulság lehet.

– Természetesen voltak egyes népek, amelyek a sajátos életformájuk és a sajátos ideáljaik alapján nem nagyon tudták összeegyeztetni a saját érdekeiket a római világ érdekeivel. Példa erre a zsidó nép. De a népek előbb-utóbb felismerték, hogy a római rendszer végül is jól jön nekik, ugyanakkor a rómaiak nem üldözték és nem nyomták el a helyi kultúrát. Legfeljebb olyan szokásokat tiltottak be, amelyek alapvetően összeegyeztethetetlenek voltak a római világ rendjével. Például a kelta papok emberáldozati rítusait betiltották. De hogy a kelták mely istenek tisztelnek, hogyan ábrázolják az isteneket, vagy hogyan ábrázolják az embereket, milyen nyelven beszélnek, ez a rómaiakat nem sokat foglalkoztatta. Általában úgy történt, hogy a római kultúra és a helyi kultúrák valamilyen módon asszimilálódtak, összeolvadtak.

Comments are closed.