Forrás: National Geographic

Milyen nemzetiségűek a pápák, és volt-e női egyházfő?

“Összesen hány pápa volt, és milyen nemzetiségűek? Volt női pápa is?! A Vatikánon kívül hol volt még a pápának székhelye?”

1. Hány pápa volt, és milyen nemzetiségűek?

II. János Pál pápa volt a 264. katolikus egyházfő. 1978-as megválasztása előtt 455 évig kizárólag olasz pápákat választottak. Az utolsó nem itáliai pápa a középkorban VI. Hadrián (Adorján) volt, aki Adriaan Florent d’Edel néven született Utrechtben, Németalföldön – ez a város ma Hollandiában van, ahol a lakosság döntő része már nem is katolikus vallású. VI. Hadrián azon ritka pápák közé tartozott a középkor végétől, aki megtartotta eredeti keresztnevét egyházfővé választása után is. Pápaként mindössze 1522-1523 között tevékenykedett.

Érdekes, hogy IV. Hadrián sem volt olasz: Nicolaus Breakspeare (vagy más források szerint Brekespear) 1154-1159 között ezen a néven ült a pápai trónon. Ő egyébként angol volt, bár talán már fiatalkorában Franciaországba, majd később Itáliába került. A két Hadrián szülőhazája közül IV. Hadriáné sem katolikus ma már: időközben Angliában is kisebbségbe kerültek e felekezet hívei.

Szent Péter, mint az első pápa, egyértelműen zsidó származású volt, eredeti neve Simon, illetve Simeon volt. Szent Péter után latin (római), szíriai és görög származású pápák következtek – ők főleg az ókorban, a Római Birodalom fennállása idején, illetve a korai középkorban voltak egyházfők. Nemzetiségüket néha lehetetlen megállapítani, hiszen volt, aki közülük rabszolgaként került Rómába, még a Római Birodalom fennállása idején. Itáliai görög származású pápa akadt még a VIII. században is az egyházfők között.

Nagy Károlytól kezdve sok német és francia származású egyházfő is került a pápai trónusra, de ritkán spanyolok is megszerezték ezt a tisztséget (a hírhedt Borgiák – ez az olaszos nevük – eredetileg Borják, vagyis spanyol származásúak voltak).

2. Volt női pápa is?

Egyes középkori legendák szerint 855 és 858 között egy angol származású nő ült a pápai trónon. Johanna (vagy Johannes?) létezését azonban a szaktudósok vitatják, sőt gyakorlatilag kizártnak tartják. Hivatalosan ilyen néven nem is tartanak számon egyházfőt a kronológiák. Az esetről – arról, hogy egy nő sikeresen eltitkolta volna valódi kilétét – évszázadok, sőt, évezredek óta folyik a vita. Igazságot nehéz tenni, de valószínű lehet, hogy a pápaság intézménye ellen fellépők próbálták ily módon is a pápai intézmény tekintélyét megtépázni.

3. A Vatikánon kívül hol volt még a pápának székhelye?

1309-1377 között a pápák székhelye Avignon volt. 1409-15 között pedig Pisában is uralkodtak pápák.

A francia király tartotta az egyházfőket “az avignoni fogságban” 1309-1377 között. Ekkor a francia uralkodó megpróbálta rákényszeríteni az akaratát az egyházi államra. A Rómába való visszatérés egyházszakadással járt, római és avignoni pápák egyaránt felléptek, sőt, 1409-1415 között még pisai pápák is voltak. A szakadást 1417-ben számolták fel, méghozzá részben Zsigmond német uralkodó és magyar király diplomáciai ügyessége folytán.

Szegő Iván Miklós

2005.április.14

Comments are closed.