Forrás: Híradó

Gyász és várakozás – a vatikáni altemplomban holnap helyezik végső nyugalomra a múlt szombaton elhunyt II. János Pál pápát.

Több, mint egymillió zarándok érkezett Rómába, hogy lerója kegyeletét a katolikus egyházfő ravatalánál. Az olasz fővárosban fokozott készültséget rendeltek el, a légteret a NATO gépei ellenőrzik. A temetési szertartáson csaknem 200 külföldi magas rangú állami vezető vesz részt, köztük Bush amerikai elnök, és az izraeli államfő. A Vatikánban természetesen már minden készen áll az új pápa megválasztásához. Találgatásból nincs hiány – sokan azt szeretnék, ha az új egyházfő a konzervatív vallási vonalat követné. Mások szerint viszont a katolikus egyház régóta megérett a reformokra.*Az Örök Város és a világ pápatemetésre készül. Katolikus egyházfőt több mint huszonhat esztendeje nem búcsúztattak Rómában, így több nemzedék is először lehet tanúja az ősi rítusnak a harmadik évezred hajnalán.A gyászszertartásra hívők milliói özönlöttek az egykori caput mundiba. De mához egy hétre Rómában összeülnek az egyház hercegei, a szavazati joggal rendelkező, vagyis a nyolcvanadik évüket még be nem töltött bíborosok is, hogy új fejedelmet válasszanak maguknak, aki a vatikáni Apostoli Palotába költözhet majd.A nagy kérdés, hogy milyen, változatlanságot avagy megújulást akaró kardinális irányítja majd innen a világ 1,2 milliárd katolikusának lelki életét?

Gergely Jenő Tanszékvezető történész, ELTE: – Háromféle koncepció körül csoportosulnak ilyenkor a bíborosok. Az egyik irányzat az, amelyik szinte változatlanul folytatni akarja az elődnek a politikáját. Tehát magyarán szólva, akik II. János Pál elkötelezettjei voltak, akik teljes egészében egyetértettek vele, akik úgy gondolják, hogy ezt kell folytatni a XXI. században is. Talán ezek vannak jelenleg többségben. Miután a pápa nevezte ki szinte az egész jelenlegi bíborosi testületet. Nyilvánvalóan van egy csoport, amelyik úgy gondolja, hogy reformokra szorul az egyház, és a XXI. század új kihívásaira új válaszokat kell keresni. Tehát esetenként talán konstruktívabb válaszokat is lehetne adni, esetenként határozottabban lehetne reformokat előtérbe állítani. Ezek a bíborosok szerintem inkább Európából kerülnek ki, nem annyira a harmadik világból. Na most hogy ha a két irányzat szembekerül egymással és nem tudnak megegyezni egyik vagy másik személyben, akkor jön egy harmadik megoldás, egy kompromisszum, mégpedig a két fő megpróbál egy olyan semleges személyt találni, aki mindegyiknek megfelel. Tulajdonképpen ezt szoktuk úgy nevezni, hogy egy átmeneti pápa kerül Szent Péter utódjaként az egyház élére, aki valószínű, nem túl hosszú ideig lesz pápa. Tehát az ő pápaság alatt kikristályosodhatnak ezek az irányvonalak.

A 117 elektor kardinális itt, a keresztény világ egyik leghíresebb szentélyében, a Szixtusz kápolnában Michelangelo Utolsó ítéletének freskója előtt szavaz majd arról, hogy ki legyen az új pápa.A pápaválasztást konklávénak hívják. A Con clave kifejezés latinul annyit tesz: kulccsal. A pápaválasztókat a XIII. század óta ugyanis szó szerint elzárják a külvilág befolyása elől. Csakúgy, mint régen, a mai bíborosoknak is kétharmados többséggel kell dönteniük, ám mostantól az a szabály, hogy harminc eredménytelen szavazási forduló után az győz, akinek neve a választócédulák több mint a felén szerepel majd.Ugyancsak újdonság, hogy II. János Pál felmentette az elektorokat a kápolnában való bennlakás spártai kényszere alól és megnyitotta előttük a Vatikán vendégházát. Miközben a pápaválasztók fizikai mozgásszabadsága így nagyobb lesz, mint bármikor, magának az új pápának aligha lesz módja lekanyarodnia az elődje által kijelölt eszmei pályáról.

Kránitz Mihály rektorhelyettes, Pázmány Péter Katolikus Egyetem: – Tulajdonképpen II. János Pál kijelölte azt az utat, amit járni kell. Nagyon sok enciklikát, körlevelet írt, és az erkölcsi, hitéleti kérdésekben pedig olyan válaszokat adott, amik tulajdonképpen meghatározzák az utódnak, mondjuk így, a mozgásterületét is. De természetesen van arra is lehetőség, hogy átgondoljon bizonyos kérdéseket. De itt semmiképpen sem jöhetnek szóba akár olyan erkölcsi kérdések, mint az eutanázia, abortusz, vagy liturgikus kérdések, az egyház fegyelmi kérdései, mint mondjuk a nők pappá szentelésének a kérdése, vagy a cölibátus, hiszen erről is nagyon súlyos dokumentumok intézkednek, és meghatározzák tehát ez esetben a jövőt.- A fejlett világban és alapvetően Európában nagyon felerősödött a szekularizációnak az egyházra, a hitéletre gyakorolt negatív hatása. Amit sokak szerint úgy is meg lehetne fordítani valamilyen módon, hogy eltérnének az olyan dogmák által nem meghatározott kérdésekben az eddigi gyakorlat, mint például a papi nőtlenség kérdése…- Laikus kérdés, mert a dogmák, azok megmásíthatatlanok. Tehát a pápa tulajdonképpen akkor tévedhetetlen, hogy ha Péter székéből – ahogy említettem – hit és erkölcsi kérdésekben nyilatkozik, és ez visszavonhatatlan. Tehát ilyen értelemben egy jövendő pápa nem vizsgálhatja felül elődjének a döntéseit.

Miután felszáll a fehér füst, amely a pápa sikeres megválasztását jelzi, az új egyházfőt a Szent Péter Bazilika erkélyéről mutatják be a világnak. Legutóbb Karol Wojtyla volt krakkói érsekkel tették ezt 1978. október 16-án. De ki állhat ki az erkélyre fehér reverendába öltözve 2005 áprilisában? Íme néhányan a pápabilisek közül.A 78 éves Josef Ratzinger, a Szentszék hittani kongregációjának prefektusa, II János Pál teológiai alteregója. Lenne, aki el tudná fogadni az átmenet pápájának. Doktrinális ortodoxiája miatt ráragadt a páncélkardinális elnevezés.A 71 esztendős Dionigi Tettamanzi érsek az egyik legesélyesebb az olasz bíborosok erős csoportjából. A milánói egyházkerület élére való kinevezésével a pápa talán azt jelezte, hogy őt akarja utódjául.A 74 éves Camillo Ruini olasz bíboros a pápa volt római helynöke és az olasz bíborosok konferenciájának elnöke. Konzervatív, volt teológiatanár. A konklávén kompromisszumos pápajelölt lehet.A 71 éves, olasz Giovanni Battista Re a Vatikán Püspöki Kongregációjának volt prefektusa. Ha a konklávé jó adminisztrátort akar Szent Péter trónjára, akkor ő az egyik legalkalmasabb.A 77 éves olasz Angelo Sodano a hivatali rangsorban a pápa mögött az egyház második embere, a Vatikán bíboros államtitkára volt. Konzervatív, kiváló diplomáciai érzékkel megáldott politikus.A 63 éves Oscar Andres Rondriguez Maradidaga a hondurasi főváros érseke. Népszerű a latin-amerikai klérusban, de a szegények között is. Szókimondó, felvetette a beteg pápa lemondásának kérdését is.A 71 esztendős brazil Caludio Hummes a világ legagyobb egyházmegyéjének, a Sao Paolo-inak érseke. Egykor már-már forradalmár főpapnak számítottA hamarosan 65 esztendős Norberto Rivera Carrera Mexikóváros érseke. Egyházi ügyekben konzervatív. Élesen bírálja a politikai korrupciót és a globalizációt.A 73 éves nigériai Francis Arinze a pápai vallásközi párbeszéd hivatalának vezetője volt. A legesélyesebb afrikai jelölt, de szélesebb körben is népszerű.A 72 éves belga Godfried Daneels brüsszeli érsek a legesélyesebb a nem olasz európai bíborosok között. A vezetésben nagyobb kollegialitást szeretne és az újra való nyitás híve.A 60 éves osztrák Christoph Scönborn emlékeztet a leginkább az ifjú II. János Pálra. Intelligens, mindenkivel szót ért, de sokan túl fiatalnak tartják arra, hogy a betöltse a pápai hivatalt. Amely most először nem európai jelöltnek juthat.

Horváth Pál tudományos munkatárs, MTA Filozófiai Intézete: – Egy Európán kívüli ország és az annak mentalitását hozó kardinális pápaként lehet, hogy új erőt önt az egyházba, és elképzelhető, amennyiben karizmatikus személyiséget sikerül a 3. világban találni, hogy éppen a frissítés, az élénkítés, az Európát is magával ragadó lendület pápája lehetne.

Arra hogy ki lesz a pápa, fogadásokat lehet kötni a világhálón. A katolikus Írország egyik bukméker irodája 11-4 arányban, fej-fej mellett Francis Arinzét és Dionigi Tettamanzit tartja a legesélyesebbnek. Az új pápa neve a legnagyobb eséllyel ismét János Pál lesz.A weblapon Erdő Péter neve nem szerepel az esélyesek között, ám külön kérésre a bukméker elküldte ajánlatát a magyar bíborosra. Ezek szerint Erdő Péter esélye jelenleg száz az egyhez.Pontosabban, az itthon használatos megfogalmazás szerint egy a százhoz. A bíborosi kollégium legfiatalabb tagja, az 54 éves Erdő Péter érsek-prímás egy későbbi konklávé esélyese lehet. Rajta kívül hazánkból Paskai László bíboros szavazhat még a pápa személyéről. De vajon van-e a magyar katolikus egyháznak egyeztetett stratégiája a 265. egyházfőt illetően?

Veress András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára: – Természetesen nincs, nem is lehet, hiszen a pápaválasztást legújabban 1996-ban éppen II. János Pál pápa szabályozta, amelyben határozottan meg is van tiltva mindenféle szövetkezés, lobbizás vagy bármilyen, a döntést befolyásoló tevékenység. Mi a hitünk szerint hiszünk abban, hogy mivel ez egy imádságos környezetben történik a pápaválasztás, vagyis kérik az ott lévő bíborosok a Szentlélek irányítását, ez egy ad hoc döntés lesz, de egészen biztosan Isten segígtségével és az ő irányításával fogják tudni meghozni azt a döntést, amely végül is egy új pápa megválasztásához fog vezetni.

VilágKép

Comments are closed.