Forrás: Híradó

Tétova léptekkel, akadozva halad az izraeli-palesztin békefolyamat. A Sharm-el Sejk-ben megkötött nemhivatalos tűzszünetet mindkét részről már többször is megsértették. Megkezdték, majd felfüggesztették az izraeli csapatok kivonását a palesztin területekről, és Kelet-Jeruzsálem ügyében sem közeledtek az álláspontok. Ráadásul az izraeli és a palesztin vezetőknek egyaránt meg kell küzdeniük saját radikális csoportjaik ellenállásával. George Bush amerikai elnök a napokban ismét felszólította Izraelt, hogy állítsa le a ciszjordániai zsidó telepek bővítését.

Tüntetések és összecsapások, folyamatos készültség és lankadatlan éberség. Izraeliek és palesztinok makacs daccal feszülnek egymásnak újra és újra. A kibékíthetetlennek tűnő ellentét feloldásához eddig minden ima kevésnek bizonyult. Mígnem két hónappal ezelőtt Sarm-el-Sejkben végre kezet nyújthattak egymásnak a szembenállók vezetői. A nem hivatalos tűzszünetet viszont mindkét fél csaknem azonnal megszegte. A február végi tel-avivi merénylet után az is nyilvánvalóvá vált, hogy a megegyezés mennyire sebezhető és törékeny. A merényletet az Iszlám Dzsihád palesztin szervezet vállalta magára, amely más terrorszervezetekhez hasonlóan nem fogadta el a fegyvernyugvást.

GIDEON MEIR az izraeli Külügyminisztérium igazgatója: – Itt az ideje, hogy a Palesztin Hatóság megregulázza a terrorszervezeteket. Erre csak egy mód van: végre komolyan fel kell venni a harcot ellenük, és le kell rombolni az infrastruktúrájukat. Semmi mást nem szeretnénk, csak hogy a szavakat végre tettek kövessék. Mi itt Izraelben komolyan azt reméljük, hogy a Palesztin Hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy a palesztin terrorszervezetek ne követhessenek el hasonló akciókat a jövőben.

AHMED KOREI palesztin miniszterelnök: – Elítéljük az akciót, mert az ilyen cselekmények ellentétesek politikánkkal és stratégiánkkal. Mi palesztinok mindannyian egyetértünk abban, hogy a békés izraeli lakosság, a civilek elleni mindenfajta fegyveres erőszak és véres merénylet elítélendő és tilos.

A nehézségek egyelőre nem döntötték le lábáról az amúgy igencsak botladozó békefolyamatot. Ráadásul március közepén Jerikó falai, legalábbis egy szakaszon, ismét leomlottak. Csakhogy most nem befelé mentek, hanem kifelé jöttek az izraeliek, vagyis ott állomásozó seregük egy része, hogy átadják a város biztonsági ellenőrzését a palesztinoknak. A sarm-el-sejki tűzszüneti megállapodásnak megfelelően egy héttel később a ciszjordániai Túl-Karm település is gazdát cserélt. A palesztin biztonsági szolgálat emberei estére már a város utcáin masíroztak. A tűzszünetet és a kivonulást vidám fegyverropogással köszöntötték a helyiek. Kalkilíja, Betlehem és Ramallah viszont a februári megállapodás ellenére még mindig az izraeliek kezén van. Az izraeli kormány szerint ugyanis a palesztin rendfenntartó erők nem tesznek meg mindent a szélsőségesek lefegyverzéséért.

– Mi nagyon várjuk már, hogy végre tényleg elhagyják a városunkat, ahogy ígérik, bár a főutakon még mindig ott vannak az ellenőrző pontok Kalkilíja és a többi város között. Tudja, jó lenne elhinni, hogy átadják nekünk a város ellenőrzését, de hát hiszem, ha látom. Egyébként – őszintén szólva – a kivonulás után is elég nehéz lesz eljutni Nabluszba vagy éppen Ramallahba a sok ellenőrzés miatt.

A radikális renitenseket Mahmud Abbasz palesztin elnök próbálja féken tartani a tűzszünet életben tartása érdekében. Az Iszlám Dzsiháddal sikerült megállapodnia a párbeszéd fenntartásáról. A szervezet vállalta, hogy ideiglenesen felfüggeszti a Zsidó állammal szembeni akcióit. A Hamaszt szintén győzködni kell.

MAHMUD AL-ZAHAR HAMASZ-VEZETŐ: – Elhatároztuk, hogy csatlakozunk a Palesztinai Felszabadítási Szervezethez az intézményrendszer átalakítása után. Persze tisztázni kell azt is, milyen módon tudjuk elérni végső célunkat, a palesztin állam megteremtését. Amint ezen túl vagyunk, jöhet a végső egyeztetés előbb a szervezeteinken belül, majd vezetőink között.

A Hamasz vezetői megígérték Abbasznak, hogy részt vesznek a júliusi választásokon. Kérdés, hogy ha politikai párttá válnak, felhagynak-e az erőszakkal…Saron izraeli kormányfőnek szintén nincs könnyű dolga, ha keresztül akarja vinni a gázai zsidó telepek felszámolását. A miniszterelnöknek meg kell küzdenie nemcsak a telepesek, de saját pártja, a Likud jobboldalának ellenállásával is. Mindenesetre a költségvetés március végi elfogadásával Saron fellélegezhetett, hiszen ezzel elhárult az előrehozott parlamenti választások veszélye, amely késleltette volna a Gázai övezeti kiürítési terv megvalósítását.A Gázai övezetben közel 8000 ezer zsidó telepes él. Izrael a kivonulás után a telepek infrastruktúrájának megőrzését tervezi, az ipari és mezőgazdasági létesítményeket pedig el akarja adni. Az itt élők nemsokára örökre búcsút inthetnek virágzó gazdaságaiknak és otthonaiknak. A zsidó állam szándéka szerint a családi házakat valószínűleg lerombolják.

Gus katifi lakos: – Még három hónap, és a kormány kipenderít innen engem, úgyhogy a jövő nem túl biztató. Elképzelésem sincs, hol fogok lakni három hónap múlva, hogy lesz-e hol aludnom. Egyszerűen hihetetlen, de senki, egy parlamenti képviselő sem jött ide hozzánk, hogy beszéljen velünk, hogy elmondja, mi lesz velünk.

Jelenleg közel 4 millió palesztin él a megszállt területeken és a szomszédos arab államokban. Ők jogot formálnak az Izraelbe való visszatérésre – csakhogy egyelőre nincs hová.

– Remélem, hogy tényleg elmennek, nem majd egyszer valamikor, hanem most. De ez nem azt jelenti, hogy mi utáljuk az izraeli népet. Mi békében szeretnénk élni velük, csak két külön államban.

Továbbra is kérdés, hogy a tárgyaló feleknek van-e elég ereje a szélsőségesek kordában tartására. A palesztinok attól is tartanak, hogy a Gázai övezetből kilakoltatottak számára Izrael Ciszjordániában épít majd új telepeket. Egy biztos: a tárgyalásokat folytatni kell, hisz a végleges palesztin államhatár, a menekültek ügye és Jeruzsálem státusza továbbra is tisztázatlan. Kölcsönös engedmények híján pedig újra szárba szökkenhetnek a kibékíthetetlen ellentétek…

VilágKép

Comments are closed.