Forrás: Origo

Az Egyesült Államok profi labdarúgó-bajnoksága, a Major League Soccer az idei évben a tizedik szezonját kezdte el, de sokak számára még mindig kérdés, hogy a pontvadászat életképes-e a többi észak-amerikai “major” sportág mellett. Az MLS vezetősége most mindenesetre igyekezett tovább bővíteni a potencális nézőközönséget azzal, hogy két csapattal növelte a bajnokság létszámát, és mindkét új klub elsősorban az USA-ban élő, meglehetősen nagy létszámú spanyol ajkú lakosságot vette célba.

Nyugati Konferencia

Az nem számít újdonságnak az MLS-ben, hogy a bajnoki címért 12 együttes száll versenybe, hiszen 1998 és 2001 között szintén ennyi résztvevője volt a pontvadászatnak, ám a Tampa Bay Mutiny és a Miami Fusion megszűnésével ismét tízre csökkent a létszám. Most ismét egy tucatnyi gárda vágott neki a küzdelem, köszönhetően annak, hogy a liga vezetősége két új klubot is “beengedett” a ligába: a Chivas USA-nak és a Real Salt Lake-nek egyaránt tízmillió dollárt kellett fizetnie azért, hogy elindulhasson az MLS-ben. Mindkét klub a Nyugati Konferenciában indul, és már a nevük is mutatja, hogy igyekeznek a hispano-amerikaiakhoz kötődni.

A Chivas USA létrejötte egyértelműen a mexikó milliomosnak, Jorge Vergarának köszönhető, aki nem csak a legnépszerűbb mexikói egyesületnek, a Guadalajarának a tulajdonosa, hanem a Costa Rica-i Saprissának is, és több más közép-amerikai országban is vannak érdekeltségei. Vergara már évek óta szeretett volna létrehozni egy klubot az Egyesült Államokban, és az idén megkapta az engedélyt az MLS-tól arra, hogy profi bajnokságban indulhasson. Mint a név is mutatja, a Chivas USA alapvetően a Gudalajara fiókcsapata (a mexikói klub beceneve Chivas), és a játékoskeret egy része is onnan került ki: jó néhány labdarúgó érkezett, aki Gudalajarában nem fért be a kezdő tizenegybe. Az egyetlen nagy név a szerzemények között a sokszoros mexikói válogatott Ramón Ramírez, aki azonban már 35 esztendős, és nagy kérdés, hogy mire lehet még képes. A klub megszerezte még Vergara másik egyesületétől, a Saprissától a Costa Rica-i válogatott védőt, Douglas Sequierát, pár focista pedig a többi MLS-résztvevőtől érkezett – többségében azonban olyanok, akik csak kevés tapasztalattal rendelkeznek a profi ligában.

A jelek szerint fontosabb szempont volt, hogy a játékosok rendelkezzenek latin kötődéssel, ám az első hazai mérkőzésen a vártnál kisebb volt a nézőszám – pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy minél nagyobb szurkolósereget vonzzanak a Los Angeles-i Home Depot Centerbe (amely egyébként az LA Galaxy otthona is), ám a mérkőzés előtti és félideji látványosságok kevésnek bizonyultak, csupán 18 493-an vettek jegyet a várt 27 ezer helyett. Arról nem is beszélve, hogy a Chivas 2-0-s vereséget szenvedett a Washington DC Unitedtől.

A másik új klub, a Real Salt Lake nevével a Real Madridra próbál utalni, de jó esély van rá, hogy amerikaiak nagy része inkább az igazi Salt Lake-ként értelmezi a csapatnevet. A utah-iaknak viszont lényegesebben jobban sikerült az erősítés, mint a Chivas USA-nak, hiszen a klubnak sikerült olyan focistákat megszerezni, mint Clint Mathis, Eddie Pope, Jason Kreis vagy D. J. Countess, akik jelentős tapasztalattal rendelkeznek az MLS-ben, és mindegyikük válogatott játékosnak mondhatja magát. A csapat mestere, John Ellinger viszont újoncnak számít ezen a szinten, pályafutása nagy részét eddig pályaedzőként töltötte a Columbus Crew együttesénél. A keretben pedig több olyan focista is akad, aki eddigi karrierje során nehezen kezelhetőnek bizonyult (a sztárnak számító Mathis és Kreis mellett ilyennek számít a New England Revulitontól igazolt Rusty Pierce és a Chicagóból szerződtett Andy Williams is), a szakembernek tehát nem lesz könnyű dolga. A nyitány mindenesetre jól sikerült, hiszen az első játéknapon a csapat idegenben ért el döntetlent a MetroStrasszal, igaz utána a Los Angeles Galaxy vendégeként 3-1-es vereséget szenvedett a gárda.

Vereséggel nyitott a Colorado Rapids, amely az első fordulóban 3-2-re kapott ki a Kansas Citytőtl. Az egyesület mindenképpen szeretne jobban szerepelni, mint tavaly, amikor a negyeddöntőben esett ki. A Rapids új edzővel vágott neki az idénynek, a kispadra az egykori amerikai válogatott Fernando Clavijo került, aki az egyetlen spanyol ajkú tréner az MLS-ben. Ami a játékoskeretet illeti, az új mester alaposan átalakította a csapatot, megvált a jamaicai Daryl Powelltől, a veterán skót támadótól, John Spencertől, valamint a két kubaitól, Alberto Delgadótól és Rey Ángel Martíneztől. Érkezett viszont a Columbus Crew csatára, Jeff Cunningham, az uruguayi középpályás, Martin Morales, az USA-ban tanuló volt izraeli korosztályos válogatott védő, Guy Melamed, de nagyon sokat várnak a mindössze 18 éves Hunter Freemantől, aki a virginai egyetemtől igazoltak a draft során.

A 2003-as bajnok San José Earthquakes tavaly szintén a negyeddöntőben esett ki, ám a 2004-es együttes mostanra szinte teljesen kicserélődött. Az akkori kulcsfigura, Landon Donovan a Bayer Leverkusent is megjárva Los Angelesben kötött ki, de elment a svéd középpályás, Ronnie Ekelund, a válogatott Jeff Agoos és Richard Mulroney, valamint Ramiro Corrales is. Az új szerzemények egy kivételtől eltekintve az MLS-en belülről érkeztek – a draft során a klub azt a Danny O”Rourke-ot választotta, akit az egyetemi futball legkeményebb középpályásának tartottak. Ricardo Clarkot a MetroStarstől igazolták le, a venezuelai támadót, Alejandro Morenót a Galaxytól, a salvadori Rolando Cerritóst pedig a bajnok Washington DC-től szerződtették. Utóbbi rögtön az első meccsén megkezdte a gólgyártást, és a jelek szerint remek csatárduót alkot majd a tavaly 12 gólt szerző Brian Chinggel.

A konferencia legerősebb együttesének a Dallas FC-t tartják, amely ezidáig Dallas Burn néven futott, ám most nevet váltott, hogy egyértelműen jelezze a kötődését a soccerhez. A klub tavaly kimaradt a rájátszásból, sőt, az alapszakasz legrosszabb teljesítményét nyújtotta, ám most ennek éppen ellenkezője várható. A csapat ugyanis alaposan megerősödött a holtszezonban: az Earthquakestől igazolt Richard Mulrooney, a francia SC Bastiától hazatért Greg Vanney mellett az utolsó pillanatban sikerült megszerezni az MLS egyik legjobb csatárának tartott guatemalai Carlos Ruízt, akitől a Galaxy azért szabadult meg, hogy helyet csináljon a keretében Landon Donovannek. És mivel a Dallas már egyébként is rendelkezett az egyik legnagyobb amerikai tehetségnek tartott támadóval, Eddie Johnsonnal (akit a hírek szerint a Manchester United is figyel), a csapat jó eséllyel pályázhat a Nyugati Konferencia első helyére. A nyitómeccsen a Chicago ellen mindenesetre Mulrooney és Johnson góljaival 2-1-re nyert.

A nyugati diviziót a Los Angeles Galaxy teszi teljessé, amely az első meccsen alapos verésbe szaladt bele a Colorado Rapids ellen. Ezen a mérkőzésen azonban még nem játszott a szinte megváltóként várt sztár, Landon Donovan, aki a tinédzser Freddy Adu mellett a közvélemény számára leginkább ismert focista az USA-ban, és aki a Bayer Leverkusentől tért vissza az MLS-be. Donovan kedvéért a Galaxy még legeredményesebb támadójától, a guatemalai Ruíztól is megvált, nagy kérdés azonban, hogy megérte-e ekkora áldozatot vállalni. A trénernek, Steve Sampsonnak ugyanis szinte a szezon közben kell új csapatot építenie, ami részben annak is köszönhető, hogy rengeteg új játékos érkezett a csapathoz. Az egykori amerikai és Costa Rica-i szövetségi kapitány leigazolta a guatemalai Guillermo Rodríguezt, a Costa Rica-i Michael Umanát és Pablo Chinchillát, a brazil Naldót (ő a svájci FC St. Gallenben szerepelt) és a japános neve ellenére szintén brazil Paulo Roberto Nagamurát.

Keleti Konferencia

Az előző évben a nyugati divíziót megnyerő, majd a bajnoki döntőben elbukó Kansas City Wizards is itt szerepel, és a szakértők szerint jelenleg a Varázslók rendelkeznek a legjobb csapattal az MLS-ben. Az egyesület sorsa azonban bizonytalan, mivel a tulajdonos, Lamar Hunt szeretne megválni tőle. A gárda az előző évhez képest alig változott: távozott a veterán orosz középpályás, Igor Szimutyenkov, befejezte pályafutását a még “veteránabb” kapus, Tony Meola, Francico Gómez pedig a Chivas USA-hoz került. Az érkezési oldalon még kevesebben voltak, elsősorban a Galaxy középpályását, Sascha Victorine-t érdemes említeni, de a trinidadi csatár, Scott Sealy is erősítésnek ígérkezik. A Kansasnak különösen a támadórészlege kiváló, a védekezés már nem annyira az erőssége – ami a nyitómérkőzés eredményén is meglátszott, hiszen a Colorado Rapids ellen 3-2-re nyert a gárda. Amíg azonban mindig eggyel több gólt szereznek, mint amennyit kapnak, addig a tréner, Bob Gansler elégedett lehet, nem is beszélve az MLS vezetőiről, akik mindig is igyekeztek a látványos támadófutballra biztatni csapatokat.

A Kansas első számú vetélytársa a címvédő Washington DC United lehet, amelynek első számú problémája az, hogy az idén meg kell osztania stadionját a Washington Nationals baseballcsapatával, és a pálya talaja ezt bizony alaposan megsínyli. Gondot okozhat még a rutinos védő, Ryan Nelsen távozása, az új-zélandi bekket a Blackburn Rovers igazolta le januárban, őt a jelek szerint a mindössze húszesztendős, az MLS-ben idén bemutatkozó Bobby Boswellel szeretnék pótolni, így pedig fokozott felelősség hárul majd a védelem legrutinosabb tagjára, Mike Petkére. Az utolsó pillanatban érkezett még a veterán angol középpályás, Steve Guppy, aki szintén elsősorban a védekezésben jeleskedik, de a fő hangsúly a fővárosiaknál is a támadásokon van: ebben az argentin játékmester, Christian Gómez, a bolíviai Jaimer Moreno és persze a tinisztár Freddy Adu viszi a prímet. A még mindig csak 17 esztendős focista az előző esztendőben többnyire csereként lépett pályára, és sokkal többre valószínűleg most sem számíthat – a nyitányon a Chivas USA ellen negyedórát kapott.

Az első forduló után mindenesetre a Columbus Crew áll az élen, amely 3-0-ra verte a Galaxyt. A gárda már tavaly is kiválóan szerepelt, produlált egy 18 mérkőzésből álló veretlenségi sorozatot, de a rájátszásban rögtön elbukott a New England ellen. A csapatból a télen több alapember is távozott: a Bundesligában is megfordult középpályás, Brian Maisenneuve visszavonult, míg a válogatott védőtől, Tony Sannehre, illetve a csatár Jeff Cunninghamre a tréner, Greg Andrulis nem tartott igényt. Érkezett viszont a Chicago csatára, Ante Razov, aki az MLS történetének egyik legeredményesebb focistája, és a jelek szerint remekül megérti magát az előző szezon házi gólkirályával, Edson Buddle-val – ők ketten szerezték a Galaxy elleni három gólt. A két csatárt a középpálya két oldalán a guatemalai Marío Rodríguez (beceneve el Loco, azaz az Őrült), illetve a mindössze 17 esztendős, szupertehetségnek tartott Danny Szetela támogatja, aki tavalyelőtt Aduval együtt futballozott az U17-es világbajnokságon.

Az MLS történetének a várakozásoktól legjobban elmaradó együttese kétségtelenül a New York/New Jersey MetroStras, amely rendre sztárokat igazolt (itt futballozott egykoron Lothar Matthäus is), de még egyszer sem tudott döntőbe kerülni. A klub mindenesetre nem tanult a múlt hibáiból, mert ismét egy veterán klasszis érkezett Európából Youri Djorkaeff személyében – aki a felkészülési időszakban meg is sérült, és hat hétre kidőlt a sorból. Mellette egy másik rendkívül rutinos focistát igazoltak az ötszörös MLS-bajnok és sokszoros válogatott védő, Jeff Agoos személyében – az ő tapasztalatára bizony szükség is lehet, mert olyan kulcsemberek távoztak, mint Eddie Pope, Craig Zaidie és a bolíviai Joselito Vaca, és a csapat tele van ifjú tehetségekkel, akik eddig alig játszottak a profik között. A legnagyobb tálentumnak éppen a tréner, Bob Bradley fiát, Michaelt tartják, aki mindössze 17 esztendős, de Eddie Gaven is csak egy évvel idősebb nála.

A Keleti Konferenciában tavaly a Chicago Fire végzett az utolsó helyen, és története során először nem jutott be a playoffba – ez az idén aligha fog megismétlődni, bár az együttes vereséggel kezdte az idei szezont. A szakvezető, Dave Sarachan mindenesetre úgy döntött, hogy szinte teljesen újjáépíti a csapatot: olyan kulcsemberektől vált meg, mint Razov, Andy Williams, Orlando Perez és Evan Whitfield. A helyükre azonban nem akárkik érkeztek: a chicagóiak megszerezték a Columbus válogatott védőjét, Tony Sanneh-t, és a tréner Latin-Amerikában is alaposan szétnézett, aminek eredményeképpen Hondurasból Pablo Caballero és Iván Guerrero, Brazíliából pedig Thiago Gaucho érkezett. Ezen kívül visszatért a portugál Benficától a kapus Zach Thornton, aki Lisszabonban csak a kispadot melegítette. A nagy kérdés azonban az, hogy sikerül-e megtartani a csapat legeredményesebb támadóját, Damani Ralphot, akit az orosz CSZKA Moszkva csábít.

A New England Revolution tavaly nagy meglepetésre az elődöntőig menetelt, és ott csak tizenegyesekkel kapott ki a későbbi győztes Washington DC-től. A rájátszásba való bejutás valószínűleg most sem okoz majd gondot a csapatnak, de az már bravúrnak számítana, ha a gárda tovább jutna, mint egy évvel ezelőtt – ennek oka elsősorban a védelem meggyengülésében keresendő. A 2004-es bajnokság alapemberei közül Brian Kamler és Rusty Pierce is távozott, helyükre pedig két újonc érkezett Michael Parkhurst és James Riley személyében, akik a felkészülési időszakban nem nyújtottak rossz teljesítményt, ám a nyitófordulóban a San José ellen a gárda röpke húsz perc alatt két gólt kapott, és csak hatalmas küzdelem árán sikerült pontot mentenie. Nagy kérdés még, hogy a tréner, az angol Steve Nicol mennyi játéklehetőséget ad uruguayi játékmesterének, José Cancelának, aki kétségtelenül az MLS egyik legkreatívabb játékosa – ám a szakember többnyire csak csereként veti be.

(FOCIVILÁG)

Comments are closed.