Forrás: Origo

Péntek délben eltemették II. János Pál pápát. A Szent Péter-bazilika előtt tartott gyászmisén a katolikus egyház bíborosai, más vallások vezetői és a világ vezető politikusai búcsúztak a szombaton elhunyt pápától. Róma utcáin több millió zarándok figyelte a szertartást. A temetési szertartást a tömeg többször hosszú tapssal szakította meg.

Péntek délelőtt tíz órakor 12 férfi vitte ki a Szent Péter-bazilika elé II. János Pál pápa koporsóját. A bazilikában napok óta felravatalozott pápát addigra letakarták egy fehér lepellel, és a teste mellé elhelyezték az életrajzát tartalmazó ólomhengert és a koronázásakor vert érméket. A gyászmisét Joseph Ratzinger német bíboros celebrálta, aki II. János Pál egyik bizalmi embere volt, és ő a bíborosi testület dékánja.

A szertartás idején teljesen megtelt a római Szent Péter tér és a környékbeli utcák is. A több millió zarándok legtöbbje nem fért el Vatikánban, ezért Róma-szerte több tucat óriás kivetítőn is lehetett követni a bazilika előtti eseményeket. Többek között a Circus Maximuson és az olimpiai stadionban is hatalmas tömeg nézte a temetést. Világszerte több száz televíziócsatorna élőben közvetítette a szertartást. Lengyelországban százezrek nézték a nyilvános vetítéséket. Krakkóban, a pápa korábbi püspöki székhelyén, nyolcszázezer ember nézte együtt a szertartást, itt külön gyászmisét is celebráltak.

A szertartást legközelebbről az egyházi méltóságok és a politikusok figyelhették. Több mint száz ország vezetői utaztak Rómába, Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök képviselte. Olyan vezetők is eljöttek, akik ugyan nem katolikusok, de tiszteletüket akarták kifejezni II. János Pál pápa előtt. Így az izraeli, az iráni, az ukrán és az amerikai elnök és a brit miniszterelnök is fejet hajtott a pápa koporsója előtt. A mise utáni hívek közt szokásos kézfogást ezúttal a politikusok is gyakorolták. A világbékét hirdető pápa temetésén olyan emberek is kezet fogtak egymással, akiknek kormányaik esküdt ellenségnek számítanak: az izraeli kormányfő így például kezet fogott a szír elnökkel, és az iráni elnök is kezet nyújtott a zsidó állam vezetőjének, aki perzsául elmondott “a béke legyen veled” köszöntéssel viszonozta a gesztust. A temetésen számos nem katolikus vallási vezető is megjelent.

Ratzinger bíboros “Béke veletek!” köszöntéssel kezdte a szertartást. A bibliai olvasmányokat világi személyek olvasták fel. Olaszul, franciául, angolul, spanyolul, lengyelül, portugálul, japánul és szuahéliül is elhangzottak könyörgések a temetésen. A bibliai szentlecke azt a történetet idézte fel, amikor Jézus tanítványai közé hívta Pétert. (A pápák az egyház szervezésével Krisztus által megbízott Péter utódjainak számítanak.) Ratzinger bíboros méltatta a pápa életét, emlékeztetett arra, hogy a nácizmus üldöztetése fenyegette, amikor elkezdte a papi szemináriumot, később pedig szenvedéseit a szeretet dimenziójában élte meg. “A szeretet lángja elégeti a rosszat, és újat, jót szül” – fogalmazott. Emlékeztetett a pápa utolsó vasárnapjára, amikor szenvedett ugyan, de ablakán keresztül még utoljára kinézett a Szent Péter térre. “Most atyjának házának ablakából néz le ránk és áld meg minket” – mondta.

Áldozás előtt különböző népviseletbe öltözött emberek ajándékokat hoztak, majd közös imádság következett. A szentségeket több főpap szolgáltatta ki a téren lévő tömegnek. A téren a mise előtt gyónni is lehetett.

A szertartás végén görögkeleti liturgia szerint is elbúcsúztatták a pápát. A temetési menet a nyilvánosság kizárásával indult a bazilikába, ahol az altemplomba helyezték a pápa koporsóját. A pápa kitüntetett helyre került: Szent Péter sírjának közelébe, oda, ahol 2001-ig XXIII. János pápa feküdt, akit boldoggá avatásakor vittek át a templom felső szintjére.

A tömeg többször is hosszú vastapssal emlékezett a pápára a szertartás alatt, a temetés vége felé hat percen keresztül zúgott a taps. Többször is “Santo”, illetve “Sanctus” szavakat skandálták az emberek, jelezve, hogy szent embernek tartják II. János Pált. A Szent Péter téren összegyűlt zarándokok közül sokan zászlókat tartottak a magasba. A nemzeti lobogók túlnyomó többsége lengyel volt, de sok más állam szimbóluma is feltűnt, Dél-Amrikától Afrikáig a világ sok pontjáról.

[origo]

Comments are closed.