Forrás: Hírtv

A romániai egyházi ingatlanvisszaadás súlyos hiányosságai miatt elmarasztaló, a bukaresti kormánytól határozottabb intézkedéseket sürgető határozati javaslatot nyújtott be szerdán a washingtoni Képviselőházban Tom Lantos, Kalifornia állam magyar származású demokrata képviselője. A javaslat társszerzője Tom Tancredo, Colorado állam republikánus képviselője is.

A romániai helyzetet jól ismerő két amerikai honatya által előterjesztett határozati javaslat ‘felszólítja Románia kormányát, hogy teljesítse kötelezettségét a volt kommunista hatalom által jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok méltányos, haladéktalan és igazságos visszaszolgáltatásában.’

A határozati javaslat megállapítja, hogy ‘2140 ingatlant, köztük iskolákat, kórházakat, árvaházakat és egyéb jótékony célú intézményeket vettek el kommunizmus alatt a négy történelmi magyar egyháztól (római katolikus, református, evangélikus és unitárius), és a tényleges birtokbavételük csak 30 esetben történt meg.’

Hasonlóképpen rámutat, hogy 1000 feletti a román kormány által birtokolt zsidó közösségi ingatlanok száma. Ezeket az ingatlanokat gyakran a tulajdonjog visszaadása ellenére is kormányzati intézmények használják, bérleti díj fizetése nélkül. A dokumentum szintén elmarasztalja a hatóságokat a görög-katolikus egyház jogainak visszaállításával kapcsolatban.

A határozati javaslat tíz pontban fogalmazza meg azokat az elvárásokat, amelyek teljesítésére felszólítja a román kormányt. Ezek között szerepelnek többek között a volt egyházi tulajdonban lévo mezőgazdasági és erdőterületek visszaadása valamint az 501/2002-es egyházi restitúciós törvény módosítási javaslatai is.

Elsőként felszólítja a román kormányt, ‘módosítsa a törvényt, hogy az tükrözze az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123/1997-es Határozata által is szorgalmazott ‘restitutio in integrum’ elvét, miszerint érvényesülnie kell a teljes tulajdonbahelyezésnek és az ebből eredő tulajdonosi jogok gyakorlásának.’

Hasonlóképpen kéri a javaslat, hogy 5 évről 1 évre csökkenjen az átmeneti idő, amíg közintézmények használhatják a papíron visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokat, mielőtt azokat az egyházak ténylegesen tulajdonukba vennék. A határozati javaslat kitér a restitúciós törvényből kimaradt lebontott egyházi ingatlanokra is, kárpótlást követelve az egyházak javára.

Ugyancsak az 501-es restitúciós törvény hiányosságaira keres jogorvoslatot az utolsó három javító intézkedés javaslat. A két amerikai képviselő kéri, hogy (1) ’emeljék piaci értékre az egyházaknak fizetendő bérleti díjat, ha azok nem tudják azonnal birtokba venni ingatlanukat a törvény előírásai szerint; (2) ‘szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy anyagi kárpótlást követeljenek az egyházaktól az épületek 1940-es évekbeli elkobzása óta történt állami fenntartási és javítási költségek fedezésére’, valamint (3) ‘kötelezzék a helyi kormányzati tisztviselőket és hatóságokat, hogy bocsássák az egyházak rendelkezésére a szükséges dokumentumokat, és működjenek együtt az egyházakkal a Különleges Restitúciós Bizottság döntéseinek végrehajtásában, valamint hagyjanak fel a restitúciós határozatok bírósági megtámadásával és végrehajtásuk megakadályozásával.’

A határozati javaslat nem az első eset arra, hogy az Egyesült Államok törvényhozása figyelmet szentel a kérdésnek. Az előző képviselőházi ciklusban szintén Tom Tancredo képviselő kezdeményezett határozati javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet három képviselőtársával terjesztett be 2004 május 6-án. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és a Magyar Amerikai Koalíció mozgósításának eredményeként további 11 képviselő csatlakozott aláírásával az akkori határozati javaslathoz.

Az a tény, hogy a jelen határozati javaslat beterjesztője a térség elsőszámú szakértőjeként ismert Tom Lantos, a külügyi bizottság köztiszteletben álló demokrata elnöke, nagyobb súlyt és lehetőséget kölcsönöz a határozati javaslat népszerűsítésére és más képviselők csatlakozásának ösztönzésére. Tom Lantos képviselő már a NATO bővítését megelőző 2002 októberi kongresszusi vitában is bírálta Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt.

‘Az Egyesült Államok a kisebbségekkel szembeni jó bánásmódot tekinti a demokratikus társadalom mércéjének,’ zárta akkor beszédét a képviselő.

A HHRF másfél évtizede kiemelt figyelemmel kíséri a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok sorsát. Az alapítvány folyamatosan tájékoztatja az amerikai és európai döntéshozókat, az elmúlt három évben nyolc részletes jelentéssel és két kongresszusi tanúvallomással (a dokumentumok megtalálhatóak a www.hhrf.org/natoexpansion címen).

Folyamatos konzultációt folytat az amerikai külügyminisztérium restitúciós biztosának hivatalával, valamint 2003 áprilisában tájékoztatót rendezett a Kongresszus Emberjogi Frakciójának munkatársai számára.

2004 januárjában az erdélyi magyar egyházakkal karöltve az alapítvány egy Restitúciós Munkacsoportot hozott létre, hogy rendszeres tanácskozások útján szerzett hiteles adatokkal tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt. 2004 novemberétől az interneten is elérhető adatbázisban (www.hhrf.org/restitucio) helyezi el a 2140 elkobzott ingatlan adatait, amely elősegíti az ingatlan visszaszolgáltatás naprakész nyomon követését.

Forrás: erdely.ma

Comments are closed.