Forrás: Világgazdaság

Dorog

Tizenharmadszor tartják meg a megbékélés napját

[2005-04-07]

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg Dorogon – a dorogi nyilatkozat 1993. május 9-i megfogalmazása óta – a megbékélés napját. A város a megkövetés és a kiengesztelés szellemében arra szólítja fel a hazai településeket, Európa és a világ városait, országait, azok polgárait, népeit, hogy emlékezzenek a világon valaha zajlott és jelenleg zajló háborúk áldozataira, megbékélésre szólítva fel az egykor és most szemben állókat. Az idei dorogi megbékélésnapi rendezvénysorozatot a 60 éve befejeződött II. világháborúnak szentelik.

A dorogi nyilatkozatban megfogalmazottakban szerepel például: Dorog város közössége és választott tisztségviselői a II. világháborút lezáró győzelem napján attól a meggyőződéstől vezetve, hogy egy világégésnek nincsenek győztesei, csak áldozatai, történelmi nyilatkozat közzétételére szánták el magukat, hogy figyelmeztessék a világot a mai háborúkra és azok áldozataira.

A fennállása 800. évfordulóját 1981-ben ünnepelt település területét elsőként a Szent István király által befogadott és letelepített, német származású Hunt-Pázmány nemzetség birtokolta. A török hódítások következtében az őshonos magyar lakosság teljesen kipusztult. Az új betelepítések az 1700-as évek első két évtizedében történtek, főként Bajorföldről jöttek a letelepedni szándékozók.

A szénbányászat megkezdésével – az 1700-as évek végén – újabb letelepedési hullám következett a különböző országrészekből és országokból. Erdélyből és Magyarország más vidékeiről elsősorban székelyek és magyarok, Moldvából kis létszámban románok érkeztek, ugyanakkor jelentős számú bányász jött Cseh- és Morva- és Lengyelországból, németek és szlovákok a felső-magyarországi bányavárosokból. A múlt század elején hozzájuk csatlakoztak azok a zsidó családok, amelyek Dorog kereskedelmi életében játszottak fontos szerepet.

A legújabb betelepülési hullámot az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés generálta, amikor a Magyarországtól elcsatolt területekről az onnan kiutasított magyar családok érkeztek. A II. világháború idején a nácizmus térhódítása miatt, majd a Szovjetunió által lerohant Lengyelországból sok katona és civil talált menedéket Dorogon, hosszú ideig élvezve az ott élő német családok vendégszeretetét.

„Mi, Dorog város közössége és választott tisztségviselői – akik különböző nemzetiségű édesanyáktól és édesapáktól származunk, de mindnyájan dorogi lokálpatrióták vagyunk – kérünk benneteket, falvak, községek, városok és országok polgárait, hogy fajra, nemzetiségre, hitre, vallásra és nemre való tekintet nélkül a megkövetés, a kiengesztelődés, a megbékélés és az együvé tartozás szellemében fogjuk meg egymás kezét, védelmezzük meg együtt a tisztesség és a humánum világát!” – olvasható a nyilatkozatban.