Forrás: 168 Óra

Kicsi, de stimmel

2005/14 – Autótükör

Ocskay Zoltán

Sparknak hívják majd az új, kis Chevrolet-t (leánykori neve Daewoo Matiz), amely annyira európai autó, amennyire csak lehet. Az újdonságok főleg kívülről láthatóak, de szerzőnk szerint amerikai cégnek ilyen jó kiskocsija még nem volt.

Minthogy eddig különféle okok miatt nem volt módom kitérni a Daewoo-Chevrolet-metamorfózis hullámveréseire, most megragadom az alkalmat. Szóval, az autóhasználó magyar nép látszólag rezzenéstelen arccal tűrte, hogy a mérsékelten vágyott, ám szolid ára és megbízható minősége miatt kedvelt dél-koreai márkát (Daewoo) eltüntették, és egyik napról a másikra a hajdani trabantos-moszkvicsos nemzedék amerikai álomkocsijának számító Chevrolet (márka)név alatt tűntek fel a Matizok, Tacumák és Evandák. Az események mögött a General Motors, a világ első számú autógyártó hatalma áll, amelynek vezetői úgy döntöttek – miután megvásárolták a nehézségekkel küzdő ázsiai nagyvállalatot -, hogy több autót lehetne eladni, amennyiben nemcsak a minőség, hanem a márkanév is vonzó lenne. Így lett Magyarországon is Chevrolet a Daewooból.

Akadtak persze, akik azt mondták, most aztán kimutatta foga fehérjét az ipari konglomerátum, amely nem átallja hasznát ilyen körmönfont módszerekkel növelni. Mások azzal vágtak vissza: nem kellene ezt a névváltoztató dolgot túl szigorúan venni egy olyan országban, ahol minden második ember az utóbbi száz évben szerezte nevét, mert az előzőt hol nem eléggé, hol meg túl németesnek, magyarosnak, tótosnak, zsidósnak tartották.

Helyes dolog tehát hozzászoknunk a kerekded karosszériákon virító csokornyakkendős emblémákhoz, de nemcsak a Daewoo névtől kell búcsút vennünk, hanem a Matiztól is. Az új A-kategóriás Chevrolet ugyanis Spark felirattal fut majd nálunk. A zavarkeltés szándékával említem, hogy nem lesz ez mindenütt így – Nyugat-Európában még marad kicsit a Matiz, mert az Alfa Romeo levédette a gyújtásrendszerét jelző Twin Spark nevet, s a hasonlóság miatt a Chevrolet nem használhatja.

Ezek után mindazok, akiket az autó érdekel, ne menjenek sehová, maradjanak velünk – hogy a hihetetlenül szellemes és szimpatikus televíziós-rádiós közhelyet átemeljem az írott sajtóba is. (Az írott sajtóról mint képzavarról majd máskor.) Szóval a Chevy Spark előnyei röviden: takarékosabbak a motorok az előző Matizból ismerthez képest, közel egy literrel fogyaszt kevesebbet a háromhengeres, 800-as, 52 lóerős motor és a négyhengeres, ezres, 66 lóerős is. Új a csatolt lengőkaros, tehát modern konstrukciójú hátsó futómű, ezzel a stabilitás és a kényelem egyaránt javult, valamint más a műszerfal. Minden formai elem friss, beleértve a karosszériát és az utasteret. A külső feltétlenül előnyösen változott, s nemcsak azért, mert újhullámos lett, átvéve a mindig sikeres tojásformát, hanem mert az arányok szerencsésen változtak, a doboz a korábbinál kevésbé tűnik keskenynek és magasnak.

Belül a lehetőségekhez képest pazar a tér, hátul is ülhetnek felnőttek, és a kellemes benyomást keltő anyagoknak és a jó hangszigetelésnek köszönhetően kényelmesen lehet autózni a Sparkkal. Annyira jó a komfort, hogy már hiányzik a nagyobb motorerő, ami persze csúnya dolog, amikor nem is oly rég a 60 lóerős Zsiguli az országutak királya volt, itt pedig a 66 lóerős változatból szeretnénk valami vadságot kihozni. Reménytelen. Ez egy nagyon városi forgalomra hangolt autó, amellyel fejedelmi módon és takarékosan lehet országúton is közlekedni, de igazi helye mégiscsak az emeletes házak között van. Ezt nemcsak én gondolom így, a statisztikusok szerint az átlagos Matiz(Spark)-tulajdonos évente 12 500 kilométert tesz meg autójával, és a tulajdonosok között kétharmados többségben vannak a hölgyek.

A műszerfalon középre helyezett kijelzők értelmét szépen megindokolták – “kissé megemelve helyezkedik el a központi műszerfalegység, amelynek klasszikus, analóg kijelzőiről minden utas könnyűszerrel leolvashatja a motor fordulatszámát, a sebességet és az üzemanyagszintet” -, azonban ne tévedjünk, ez egy ötlet, semmi más. Ennél szimpatikusabb, hogy a karosszéria orr-részének kialakításakor gondoltak a gyalogoselütések tapasztalataira, tehát úgy próbálták megépíteni ezt a részt, hogy több esélyt kapjanak a védtelen közlekedők is. A benn ülőket két első és két oldalsó légzsák, övfeszítők és térdvédő párnázás óvja, mind az öt biztonsági öv hárompontos, a műanyag üzemanyagtartály biztonsági szelepe a gépkocsi felborulása esetén azonnal elzárja az üzemanyag-ellátást, így megelőzi a tűzveszélyt; szóval a Spark biztonság terén a legjobbat kínálja.

A kis Chevy nyár elején már kapható lesz Magyarországon, az ár még “under construction”, annyit lehet tudni róla, hogy “versenyképes” lesz. Ezt nehéz értelmezni, és ha már okvetlenül tippelni akarunk, említsük meg, hogy a fő vetélytársnak számító Suzuki Ignist lapzártakor alig kétmillió forintért kínálták egy akció keretében.

De hogy ne ilyen prózai dologgal búcsúzzunk a Chevrolet Sparktól, egy történet a kilencvenes évek végéről. A Daewoo lengyelországi gyárában vendégeskedhettem egy újságíró-delegáció tagjaként, és a tanulságos szerelőszalag-megtekintést követő ebéd után a dél-koreai cég egyik európai vezetője hosszadalmas előadását kellett végigélveznem arról, hogy ők bizony hamarosan a világ első autóipari hatalma lesznek. Gondoltam, alapos agymosáson mehetett keresztül a bácsi, ha mindezt komolyan gondolja, bár végül is igaza lett. Hát, Istenem, nem a Daewoo vette meg a General Motorst, hanem fordítva, de a többi stimmel.

Comments are closed.