Forrás: Magyar RádióMoszkvában péntekig tart az újkori orosz-magyar kapcsolatok egyik legérdekesebb rendezvénye, az úgynevezett Történész-hét. Ennek során a két oldalt képviselő kutatók a két valamikori szomszédállam, ma már csak európai társutasok kapcsolatait elemzik, távolról sem csak a múltra koncentrálva.
Oroszország és Magyarország kapcsolataiban a mostani felállásban kimerültek a tartalékok, a jelenlegi, amúgy tisztes szinten se gazdasági, se politikai téren nem lendülhetünk túl alapvető változások nélkül. Ez utóbbihoz mindkét országban a politikai elitek nemzedékváltására van szükség. A többi között ilyen kemény kijelentések hangzottak el, egyébként orosz részről a péntekig tartó ötnapos magyar-orosz Történész-héten Moszkvában, amely a rendszerváltás utáni eddigi legnagyobb szabású ilyen rendezvény. 30 magyar történész vesz rajta részt és próbálja a nagyszámú orosz kollégával együtt felderíteni a kapcsolatok, illetve a két ország rég- és közelmúltjának, sőt jelenének vitás kérdéseit.
Az 1945. évi fel- vagy megszabadulás, illetve megszállás problémakörétől kezdve egészen az orosz és a magyar társadalom mai állapotáig, vagy például a holokauszt problematika tanításáig, minden terítékre kerül és igen sokféle nézet, iskola ütközik.
Az oroszok egyébként feltűnően kritikusan értékelik saját közelmúltjuk eseményeit, a szovjet birodalom szétesését és Oroszország mai problémáit. Ezek jobb megértése érdekében élénken érdeklődnek a magyar ruszisztikai kutatás eredményei iránt is, és ezen a téren a konferencia eddigi tapasztalatai alapján úgy látszik, nem kell szégyenkeznünk.
Nemes Gábor (Moszkva)
