Forrás: Híradó

A pápa nagy álma a keresztény egység megteremtése volt, e ezen az úton megtette az első lépéseket

II. János Pál „az emberiség morális lelkiismereteként” gyakran hallatta szavát a minden embert érintő nemzetközi kérdésekben. A pápa sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának elítélését és a kommunizmus elleni harcot.

Merényletek – betegségek

Több mint húsz alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet, a legsúlyosabbat, amikor 1981. május 13-án a római Szent Péter téren a török Ali Agca közvetlen közelről lőtt rá, csak csodával határos módon élte túl. 1995-ben csípőoperációt hajtottak végre rajta, 1992-ben jóindulatú daganatot távolítottak el vastagbeléből, két évvel később combnyakcsonttörést szenvedett. 1996-ban vakbélműtéten is átesett. Élete végén Parkinson-kórban szenvedett.

Magyarországon kétszer is járt

II. János Pál volt a legtöbbet utazó pápa, 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, több mint egymillió kilométert tett meg a Föld körül, és több mint 3300-szor szólt a hívők tízmillióihoz az általa kezdeményezett új evangelizáció jegyében. Két alkalommal járt Magyarországon: először 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én a pannonhalmi bencés monostor fennállásának 1000. évfordulója alkalmából.

Rekordok

Mindenkinél több szentet (482) és boldogot (1338) avatott, 232 bíborost nevezett ki, és több mint 1000 audienciát tartott, hívők tízmilliói előtt több mint 3300 beszédet tartott. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust, a vallásoktatás egyetemesnek szánt kézikönyvét. Tizennégy enciklikát, 15 apostoli felhívást, 11 apostoli konstitúciót és 44 apostoli levelet adott ki az egyház és az emberi lét alapvető kérdéseiről.

Bocsánatkérés és párbeszéd

A pápa nagy álma a keresztény egység megteremtése volt, e ezen az úton megtette az első lépéseket. Híve volt a vallások közötti párbeszédnek, s a Szentszék 1994 júniusában felvette a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. A pápa bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, többek között a zsidóüldözésért és Galilei meghurcoltatásáért. A katolikus egyház fejeként fellépett a kommunista rendszerek ellen és törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására is, szót emelt az emberi jogokért.

A pápai egyes

Irodalmárként is ismert: 1950 és 1966 között a krakkói Tygodnik Powszechny és a Znak hasábjain publikált, verseinek és drámáinak gyűjteményét már pápa korában jelentek meg. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, beszélt más nyelveket is, és a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte – így magyarul is. Beszédeit maga írta, s az addig használatos „pápai többes szám” (MI) helyett az egyes szám első személyt (ÉN) használta.

1 | 2 Következő oldal

hirado.hu