Forrás: MNO

Kétféle kártérítés illetné meg a szlovákiai magyarságot a 60 éve, 1945. április 5-én meghirdetett kassai kormányprogramért – jelentette ki a Kossuth Rádió Háttér című műsorában Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Az eszemecserén részt vett Bródi Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Hamberger Judit politológus és Zentai Péter, a Magyar Rádió berlini tudósítója is.

Egyrészt a Szlovák Nemzeti Tanács határozatot adhatna ki, bocsánatot kérve mindazért, amit 1945 és 1948 körül elkövetett a magyarokkal szemben, másrészt a holokauszt-kárpótláshoz hasonló rendszerű anyagi juttatással zárhatná le Szlovákia a Benes-dekrétumok ügyét – fejtette ki Bugár.

Mint ismeretes, az Eduard Benes csehszlovák elnök nevéhez fűződő dekrétumok következtében népbírósági ítéletek, vagyonelkobzások és kitelepítések vártak a felvidéki magyarokra. Tízezreket űztek el hazájukból a Benes-dekrétumok ezen újabb rendelkezése alapján, s 60 év után még mindig nincs igazi rehabilitáció, nincs kárpótlás.

Bugár kifejtette: az anyagi kártérítést azért volna célszer a zsidó közösségnek juttatott kárpótlás mintájára megadni, mert “személyeket kárpótolni anyagilag már túl bonyolult volna, és bizony, néhány esetben talán lehetetlen is”. A magyar pártvezető emlékeztetett: a holokauszt esetében több százmillió koronás lekötést hozott létre a szlovák kormány. 10 évig ennek a kamatát a zsidó közösség használja, és 10 év után a zsidóközösség eldönti, hogy ezt a pénzt mire fogja felhasználni, tehát kultúrára, oktatásügyre, sok minden másra. A magyar közösség is folytatott tárgyalásokat az anyagi kárpótlásról, ám eddig sikertelenül – tette hozzá.

Nem került az ENSZ emberi jogi bizottsága elé a Benes-dekrétumok által sújtott magyarság kérdése – derült ki Bródi Gábor szavaiból. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságban magyar tárgyalófélként részt vevő Bródi felidézte: a magyarok ügye egy évig “a helyzetekkel foglalkozó munkacsoport előtt volt, és a szlovák kormány választ is adott egyéni panaszokra, beadványokra, de most egy olyan konszenzus alakult ki, amihez Magyarország is csatlakozott, hogy ez ne kerüljön a bizottság elé. A magyar kormány a Benes-dekrétumokat igazságtalannak tartja, a kollektív bűnösség elvét nem tartja összeegyeztethetőnek a modern Európa jogelveivel, azonban úgy gondolja, hogy ez elsősorban történelmi kérdés, amit le kell zárni, rendezni kell”.

Hamberger Judit politológus hozzáfűzte: a szudétanémeteket a csehektől elzavarták, ott nincsenek most kárpótlandók, míg a szlovákiai magyarok ott maradtak és éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy megkapják azt, amit elvettek tőlük. Zentai Péter a dekrétumok által szintén sújtott németek ügyéről elmondta: a kérdést eddig egyáltalán nem sikerült megoldani, ez valójában tabutéma. 12 millió német embertől fosztották meg a léthez való lehetőséget nemcsak Csehországban, hanem Lengyelország és a volt Szovjetunió területén, és ebből kétmillió embert megöltek az elűzetés során. Hallatlan emberirtás is történt tehát a németekkel szemben. Az egykori szudétanémetek legalább erkölcsi kártérítést, bocsánatkérést szeretnének a cseh kormánytól, amit nem kaptak meg.

Comments are closed.