Forrás: Magyar RádióKarol Wojtylát, Krakkó érsekét 1978. október 16-án választották pápává. Első beszédében, amelyet a Szent Péter bazilika lodzsájáról intézett az új pápát éltető hatalmas tömeghez, rögtön azt mondta: messziről jöttem.
Több mint négy évszázad óta ő volt az első nem olasz pápa Szent Péter trónusán, a legfiatalabb pápa, akit 58 évesen választottak meg, s az a pápa, aki a harmadik leghosszabb ideig vezette egyházát, Péter apostol és IX. Pius után. II. János Pál 1978. októbere óta 26 év és 5 és fél hónapon át vezette a katolikus egyházat.
A messziről érkezett kelet-európai pápa első útja a római Gemelli kórházba vezetett, pedig akkor még nem tudhatta, hogy ő is sokszor betegként fog itt megfordulni. A szenvedők mellett akarok lenni – mondta akkor II. János Pál, aki ezt szó szerint értette. Azonnal megkezdte pásztori útjait. 104 külföldi útjával többször bejárta az egész világot. Egy kontinensről, egy országról sem feledkezett meg, egyedül Kína és Moszkva nem nyitotta meg előtte kapuit. II. János Pál volt az első pápa, aki nem vitette magát trónuson és kimozdulva a Vatikánból elment a világ szenvedőihez, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia nyomornegyedeibe, Ausztrália törzse közé. Első útja jelképesen Mexikóba vezetett a fejlődő világba, a spanyolajkú katolikusokhoz.
Haza először ’79 nyarán látogatott. Lengyelországban végtelen tömeg fogadta a Rómába került Wojtylát, akinek első látogatója a Vatikánban Andrej Gromiko volt. 1979-ben az ENSZ-ben járt, beszédet mondott, Jimmy Carter amerikai elnök a Fehér Házban fogadta. 1981. május 13-án azonban merényletet követtek el ellene. Egy török terrorista lőtt rá II. János Pál pápára a római Szent Péter téren. A háttérben a bolgár titkosszolgálat, talán a KGB állt. A lengyel pápa végül 1989 őszén Helmut Kohl-lal sétált a brandenburgi kapunál Berlinben.
Nehéz röviden összefoglalni a több mint negyed évszázados pápaság történetét. Csak néhány epizód a sok közül: ’86-ban II. János Pál volt az első pápa, aki ellátogatott a római zsinagógába. ’88-ban jelent meg a nők méltóságáról szóló enciklika, amelyben az egyházfő határozott nemet mondott a nők papi szolgálatára. ’89-ben Mihail Gorbacsov érkezett a Vatikánba. ’92-ben a pápa eltörölte a Galilei eretnekségéről szóló ítéletet. ’93-ban Szicíliában azt kiabálta a maffiózóknak, térjetek meg. 1995-ben az evangéliumi enciklika nemet mondott az abortuszra, az eutanáziára, a fogamzásgátlásra. ’97-ben II. János Pál 200 ezer ember előtt pontifikált szentmisét Libanonban. ’99-ben december 24-e éjszakáján megnyitotta a Szent Péter bazilika szentkapuját és ezzel együtt a 2000-es jubileumi szentévet.
Az egyik legnagyobb esemény a 2000 nyarán rendezett ifjúsági világtalálkozó volt, kétmillió fiatal érkezett Rómába, hogy a pápával találkozzon. II. János Pál 2000-ben zarándoklatot tett a Szentföldön, a jeruzsálemi siratófalnál imádkozott. 2001-ben a Novo Millennio Ineunte enciklika nyitotta meg a harmadik évezredbe való belépést.
A katolicizmus ezeréves történetében II. János Pál vezette az egyik leghosszabb ideig az egyházat. Ő a modern kor pápája volt, a XX. századé, aki a harmadik évezredbe kormányozta át a világ második legnagyobb vallását. II. János Pál pápaságának fő jellegzetessége a globalizáció, az egyetemesség volt.
II. János Pál megnyitotta a Vatikán kapuit a tömegkommunikációs eszközök előtt. A tévékamerákat használta fel az evangelizációra és nemcsak egyházát, saját magát is felfedte, szenvedését, betegségét, amelyet sohasem titkolt, sőt megosztott a világgal. II. János Pál kiment a világba, várostereken, stadionokban, repülőtereken pontifikált szentmisét. Minden elődjénél többet tett a vallások közötti párbeszédért. Az első pápa volt, aki ellátogatott a római zsinagógába, megbékélt a protestáns anglikán testvérekkel. Ellátogatott Bankokban a buddhistákhoz, a dalai lámához. Az első pápa volt, aki belépett egy mecsetbe, a szíriai Damaszkuszban. Imádkozott a jeruzsálemi siratófalnál.
II. János Pál a 2000-es jubileumi szentévben mea culpát gyakorolt, bocsánatot kért a katolikus egyházi múltbéli bűneiért, az inkvizícióért, az erőszakkal történt hitterjesztésért, a keresztes háborúkért, Konstantinápoly kifosztásáért, a muzulmán és a zsidó testvérekkel szemben elkövetett bűnökért.
A mérlegvonás nem a mi feladatuk. Az elmúlt hónapokban, hetekben már megkezdődött II. János Pál pápasága érdemeinek és hiányosságainak az elemzése. Az egyhangú vélemény, hogy nagy pápa volt, érdemeiben és ellentmondásaiban is. Nagy ember volt. 11 nyelven beszélt, fiatal korában színtársulatban játszott, filozófus volt, pápaként öt könyvet írt, amíg csak tehette, sportolt. Isten atlétájának nevezték azt a pápát, aki síelt, úszott, hegyet mászott, szeretett kirándulni. Ezt az embert, ezt a pápát láthatta megöregedni a világ, s az elmúlt időszak szenvedésein keresztül egészen az utolsó percéig kísérte.
Sárközy Júlia (Róma)
