Forrás: Múlt-Kor

www.mult-kor.hu

Elhunyt II. János Pál pápa

2005. április 2.

A legek pápájaként is emlegetett egyházfő 1978. október 16-án lett a Vatikán 264. főpásztora. Fiatalon nagyon sokat sportolt (evezett, síelt, hegyet mászott), de érdekelte a színjátszás is. Végül a vallást választotta. Túlélt egy sikertelen merényletet, ám egészségi állapota mégis gyorsan romlott a 90-es években jelentkező paralízisnek köszönhetően. Hosszú betegség után 84 éves korában hunyt el.

Karol Wojtyla, 1920-1978

ÉdesanyjávalKarol Jozef Wojtyla 1920. május 18-án született Wadowicében, Krakkótól 50 km-re. Karol Wojtyla nyugalmazott katonatiszt és szabó, valamint Emilia Kaczorowka tanárnő két fia közül ő volt a fiatalabb. Miután édesanyja 1929-ben meghalt, édesapja egyedül nevelte tovább két fiát, azonban nem sokkal később, 1931-ben huszonhat éves bátyja is meghalt. Így csak ketten maradtak a családban. 9 évesen volt elsőáldozó és 18 éves korában bérmálkozott. Már az elemiben is kitűnő diák, szeret focizni, de abba tudja hagyni, ha szólítja a kötelesség. Nagy kedvvel ministrál, hamarosan főministráns lesz, mindazonáltal nem lehet jámbornak mondani: szereti a tréfát, a játékot, a barangolásokat, a tábortüzet, a természetet. Wadowicében járt gimnáziumba, majd érettségi után a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be 1938-ban, és egy dráma iskolába is járni kezdett.

A náci megszállók 1939-ben bezárták az egyetemet, ezért egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott, hogy megélhetését biztosítsa. 1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban működő szemináriumban. Ugyanebben az időben tevékenyen közreműködött a „Rapszodikus Színház” nevű, szintén titokban működő társulat munkájában. A második világháború után folytatta tanulmányait az újból megnyitott krakkói szemináriumon és a Jagelló Egyetem teológiai szakán.

Az enciklikák pápája

Ha II. János Pál a XX. század, akkor XIII. Leó (1878-1903) a XIX. század legjelentősebb pápája volt. Programja az egyház és a modern kultúra összehangolása volt, hogy ezáltal az egyházat és a pápaságot visszavezesse a társadalomba, eloldja a nyűgként ránehezedő múlttól, és a jelenhez csatlakoztassa. Az egyházat és a kultúrát úgy akarta összhangba hozni, hogy a modern világot újra kereszténnyé, a kereszténységet pedig korszerűvé próbálta tenni. Ösztönözte a természettudományi kutatásokat, megnyitotta a Vatikáni Levéltárat a nyilvános kutatás számára, és felismerte a sajtó jelentőségét. Rerum Novarum kezdetű enciklikájában fejtette ki az egyház szociális tanítását, amely ma is időszerű mondanivalót hordoz.

18 évesen1946. november elsején pappá szentelték. Röviddel ezután Rómába küldték, ahol egy francia pap felügyelete alatt dolgozott. 1948-ban lett a teológia doktora, doktori disszertációját a Keresztelő Szent János műveiben fellelhető hitről írta. Ebben az időben papi hivatását lengyel emigránsok között gyakorolta Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. 1948-ban visszatért Lengyelországban, ahol Krakkó több parókiájában is megfordult papként, valamint 1951-ig ő volt a krakkói egyetem káplánja. Ekkor újból filozófiai és teológiai tanulmányokba fogott. Később a teológia és az etika professzora lett a krakkói és a lublini egyetemen. 1962 októbere és 1965 decembere között aktívan részt vett a II. vatikáni zsinat ülésszakain. 1964. január 18-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé és metropolitájává nevezte ki, tisztségébe március 18-án iktatták be. A vatikáni zsinaton bebizonyította, hogy tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett.

Egy hónapja püspök, amikor meghal XII. Pius. A következő évben meghal XXIII. János. Utódjától, VI. Páltól kapja meg az érseki palliumot. Az egymást követő zsinati ülésszakokon egyre többször hallatja szavát, elsősorban a Dignitatis Humanae és a Gaudium et spes anyagában. Három évvel később, 1967 májusában VI. Pál bíborossá nevezi ki Krakkó érsekét.

A 264.Tizenöt éven keresztül irányítja a krakkói érsekség életét, előbb két, majd négy segédpüspökkel. Délelőtt 11 órakor kezdi kihallgatásait, addig az imádságé és az íróasztaláé. Mintaegyházmegyét szervez, újabb könyvet ír (Szeretet és cselekedet), látogatja a túrázó fiatalokat, aktívan vesz részt a római szinódusokon, az Evangelii Nuntiandi szövegét megfogalmazó bizottság elnökévé lesz. Meghívásoknak téve eleget bejárja a fél világot Észak-Amerikától Ausztráliáig. Őt is látogatják bíborostársai a világ minden részéből. A látogatók a „lengyelországi egyházat” akarják tanulmányozni, melyben tele vannak a templomok, nem fogy, hanem egyre nő a papi hivatások száma, s képes megbirkózni az ateista kommunizmus hitet rombolni akaró erejével is.

VI. Pál halála után a bíborosok Albino Luciani velencei pátriárkát választják pápává, aki I. János Pál néven, hivatalának 33 napi gyakorlása után – máig tisztázatlan körülmények között – elhunyt. A temetést követő konklávéból – 49 óra után – Karol Wojtyla kerül ki győztesen. Legerősebb támogatói a hírek szerint a német és osztrák bíborosok voltak, s nyolc választási forduló után a 111 bíborosból 104 szavazott a krakkói érsekre a konklávén. 1978. október 16-án a bíborosok megválasztották Szent Péter 264. utódját, aki a II. János Pál nevet adta önmagának. A konklávénak nem lehetett kétsége, hogy kit választott meg. Ismerték őt. Őt akarták. II. János Pál pápa, 1978-2005

1981. május 15.Első Urbi et Orbi üzenetét október 17-én közvetíti a rádió a hívőkhöz. Első útja a castelgandolfói pápai nyaralóba vezet. Első diplomáciai küldetéseként elfogadja 1979. január 24-én, hogy közvetítsen Argentína és Chile között. Ugyanezen a napon fogadja első audienciáján első magasrangú, külföldi vendégét, Andrej Gromikó, szovjet külügyminisztert. Egy nappal később indul első apostoli utazására, ezúttal a Dominikai Köztársaságba, Mexikóba és a Bahamákra. Második útján már szülőföldjére tart: 1979. június 2-án megérkezik Lengyelországba. Az Egyesült Államok és Írország után Afrika következik. Kongóba, Zaire-ba és Kenyába látogat el. Jimmy Cartert 1980. június 21-én fogadja a Vatikánban. Brazíliai látogatása után II. Erzsébet angol királynő teszi tiszteletét a pápánál.

Az 1981-es esztendő meglehetősen izgalmas. Január 15-én nyilvános meghallgatáson fogadja Lech Walesát, majd nem sokkal később találkozik Róma főrabbijával, Elio Toaff-fal. Május 15-én, délután 5 óra 19 perckor lövés dördül a Szent Péter téren. Egy török fiatalember, Mehmet Ali Agca pisztolyával súlyosan megsebesíti a katolikus egyházfőt. A pápa nyitott papamobiljának hátsó ülésére hanyatlik, azonnal a Gemelli kórházba viszik, ahol 6 órás műtét után tudják csak stabilizálni az állapotát. Ali Agcát elfogják. Egy szemfüles fotósnak véletlenül sikerült rögzítenie azt a pillanatot (lsd. képünkön, a piros karikában Agca kezében a pisztoly), amikor a lövés eldördül. 2 nap elteltével a pápa közli kórházi ágyán, hogy megbocsátott annak a testvérének, aki lelőtte őt. 20 nappal később János Pál visszatér rezidenciájára, és újra beleveti magát a munkába. Merényletével kapcsolatban csak annyit jegyez meg: „Ez volt a 3. fatimai titok.”

Agcával a börtönben1982-ben fogadja Ronald Reagant. A valláson kívül biztos van más témájuk is, hiszen szinte egy időben követtek el ellenük merényletet (R. R. ellen 1981. március 30-án). Az amerikai elnök után Jasszer Arafat jár a Vatikánban. 1983. november 5-én, Luther Márton születésének 500. évfordulóját levélben köszönti. Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov genfi csúcstalálkozóját személyes hangvételű üzenetben üdvözli 1985. november 17-én. A Lengyel Népköztársaság elnökét, Wojczek Jaruzelskit csak 1987-ben fogadja.

1989. december 1-én érkezik az első szovjet államfő a pápához. Mihail Gorbacsov eléri, hogy hivatalos diplomáciai kapcsolat jöjjön létre Moszkva és a Vatikán között. Az 1991-es első Öböl-háború idején mind az amerikai, mind pedig az iraki elnököt felszólítja, hogy keressék a békés megoldás lehetőségét. Februárban Lech Walesát már mint lengyel államfőt fogadja hivatalában. 1991. augusztusában először jön Magyarországra II. János Pál pápa. 1993. decemberében Jeruzsálemben lefektetik az alapjait egy későbbi, Izrael Állam és a Vatikán között létesítendő hivatalos kapcsolatnak. Egy hónappal később már a balkáni békéért imádkozik a pápa. Nem sokkal a jeruzsálemi találkozó után Jichak Rabin izraeli miniszterelnök viszonozza Rómában a pápa látogatását.

Bill Clintonnal

A pápa ezután több mint 40 további apostoli utazáson vesz részt. 1996-ban újra Magyarországra látogat. 1999. március 11-én fogadja az iráni elnököt, Seyyed Mohammad Khatamit. Talán 25 éves pontifikátusa legnagyobb és a legtöbb vitát kiváltó döntése volt a 2000-ben meghirdetett megbékélési programja, amelynek kulcsfontosságú eseménye volt az a március 12-én, nagyböjt első vasárnapján a római Szent Péter bazilikában megtartott szentmise, amelyben II. János Pál pápa – magas rangú vatikáni tisztségviselők asszisztenciájával – bocsánatot kért Istentől az egyház nevében elkövetett történelmi vétségekért. A confiteort, a mise bűnbánati részét hét szakaszra osztották. Egy általános bűnvallomás után az igazság szolgálatában elkövetett vétkek, a Krisztus Testének egysége ellen elkövetett bűnök, az Izrael népével szemben elkövetett bűnök, a szeretet, a béke, a népek jogai, a kultúrák és vallások tisztelete ellen elkövetett bűnök, a nők méltósága és az emberi nem egysége ellen elkövetett bűnök, s végül a személy alapvető jogai ellen elkövetett vétkek megvallása következett. Galileit rehabilitálják, Giordano Bruno máglyahalála fölötti pedig sajnálkozását fejezi ki a Vatikán.

1995-ben csípőoperációt hajtottak végre rajta, 1992-ben jóindulatú daganatot távolítottak el vastagbeléből, két évvel később combnyakcsonttörést szenvedett. 1996-ban vakbélműtéten is átesett, Parkinson-kórban szenved, de megrendült egészségi állapota miatt sem adta fel utazási terveit. 2005-ben egészségi állapota súlyosra fordult, februárban gégemetszést hajtottak végre rajta. Ekkor állapota javulni látszott, ám egy vírusos fertőzésnek köszönhetően vérmérgezést kapott. Kezelése során 1981 óta másodszor most kapta meg az utolsó kenetet, hamarosan lélegeztetőgépre kapcsolták. 2005. április másodikán hunyt el.A legek pápája

Jasszer Arafattal455 év óta ő volt az első nem olasz pápa.

102 pápai látogatást tett Olaszországon kívül a világban, amelyek során több mint egymillió kilométert tett meg a Föld körül.

144-szer járt Olaszországon belül.

Mint Róma püspöke a 334 parókia közül 301-ben járt.

469 embert avatott szentté és 1340-et boldoggá.

Jeruzsálemben14 pápai enciklikát, 13 apostoli buzdítást, 11 apostoli alapszabályt tett közzé.

42 apostoli levelet, valamint 3 könyvet írt.

201 bíborost nevezett ki.

Szokásos szerdai pápai audienciáira összesen 17 millió zarándok látogatott el.

700 audienciát adott államfők részére, 235-öt pedig miniszterelnököknek.

Bonoval, a U2 énekesévelII. János Pál volt az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát, és szintén elsőként tett látogatást az auschwitzi holokauszt emlékműnél.

A pápák közül elsőként kért bocsánatot a Szentszék nevében a katolikusok által a múltban elkövetett bűnökért.

Beszédeit maga írta, és a „pápai többes szám” (MI) helyett az egyes szám első személyt (ÉN) használta.

Két alkalommal járt Magyarországon: először 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én a pannonhalmi bencés monostor fennállásának 1000. évfordulója alkalmából.

Több mint húsz alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet.

Ő volt a huszadik század leghosszabb ideig uralkodó pápája.

www.mult-kor.hu?article=592

Minden jog fenntartva Š 2001-2004 Múlt-kor történelmi portál

A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.