Forrás: Híradó

Egy téves megjegyzés, és annak figyelmen kívül hagyása váltotta ki a magyar nyelvészek tiltakozását, miszerint a finnugrisztika ma is létező és tanított elmélet, ráadásul tudományosan bizonyított

A Napi Mozaik csütörtöki adásában egy vendégtől elhangzott kijelentés, miszerint a ” finnugor elmélet romokban hever, ma már sehol sem tanítják” kiváltotta a nyelvészek és finnugrisztikával foglalkozók ellenérzését.

S. Novotny Júlia, a Veszprémi Egyetem nyelvésze tagadta ezt a kijelentést és nehezményezte, hogy a műsor házigazdái nem cáfolták meg a vendég kijelentését. A tanárnő szerint a közhiedelemben egyre inkább elterjednek az ilyen jellegű tudománytalanságok és gyakran a média sem szentel elég figyelmet a tudományos oldal véleményének.

Bogár Edit a Veszprémi Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének adjunktusa szintén nemtetszését fejezte ki. A tanárnő szerint manapság a médiában csak az ún. “nem hivatalos” álláspont kap helyet; a könyvesboltok tele vannak olyan kiadványokkal, amelyek ezt tárgyalják. DE: ezeknek a műveknek a szerzői általában nem szakemberek (nem történészek, régészek vagy nyelvészek) A nyelv a nemzeti identitás egyik fő összetevője; ha nem vagyunk tisztában nyelvünk történetével és jelenével, akkor csorbul nemzeti azonosságtudatunk. Bogár Edit véleményét előadása anyagával illusztrálta, melyből kiderül, mi is az igazság.

Ha szakember állít valamit, annak jobban illik hinni, mint az amatőrnek “Nyelvészként nem akarok vakbelet operálni, talajtorna-gyakorlatot bemutatni vagy hidat építeni, mert egyáltalán nem értek hozzá – aki soha nem tanult nyelvészetet, az inkább ne találjon ki elméleteket róla”. A tanárnő szerint a tudományban lehetnek és kell is, hogy legyenek viták, de az alaptételeket soha senki nem vitatja, pl. egy vegyi folyamat hőtermelő vagy hőelnyelő voltát nem lehet vitatni, de lehet eljárásokat keresni arra, hogy ez az energiatermelés vagy -bevitel kisebb vagy nagyobb legyen.

Ezek a kutatások azonban igazából csak a hatékonyságot változtatják meg, a hidrogén vegyértékén vagy éppen a vegyi folyamatok energiaképletén nem fognak változtatni. Senki nem vitatja azt, hogy a Word táblázatkészítő moduljával nem lehet adatbázis-kezelést végezni; az Excel viszont nem alkalmas arra, hogy kézikönyvet készítsünk vele. (Az Excel kézikönyve is Wordben készült!) Lehet persze újabb és újabb szövegszerkesztő és adatbázis-kezelő programokat írni. “Hirdethetem a Parlament vagy akár az Akadémia épülete előtt, hogy a Föld lapos, és Nap a Föld körül kering – ez bennfoglaltatik a szólásszabadságban, de aki komolyan elhiszi, annak a fejében alaposan összekeveredtek a tudomány tételei és a fantazmagóriák” – mondja Bogár Edit.

Mi is a nyelvrokonság?

A népek rokonsága nem azonos a nyelvek rokonságával (a magyarság genetikailag eleve kevert – már a honfoglaláskor négy főbb embertani típus érkezett a Kárpát-medencébe, azóta pedig sokféle nép települt és olvadt be; ismerünk nyelvcseréket: a poroszok szláv nép voltak – ma ők a “legnémetebb” németek! -, a bolgárok viszont eredetileg török nyelvű nép voltak) Itt most csak és kizárólag a magyar NYELV rokonságáról lesz szó, népünk rokonságát kutassák a genetikusok, antropológusok, folkloristák, régészek, őstörténészek. A magyar NYELV a finnugor (uráli) nyelvcsaládba tartozik, ezt tudományos módszerekkel bizonyíthatjuk (alapszókincs, szabályos hangmegfelelések, a nyelvtani szerkezet anyagi hasonlóságai). Ezeket a módszereket nem a finnugristák találták ki, hanem ők csak alkalmazták azokat az eljárásokat, amelyekkel az indoeurópai nyelvek rokonságát évtizedekkel korábban bizonyították. Minden más hasonítás tippelésen, nem pedig rendszerezett tudáson alapul.

Honnan a sok nem-finnugor elképzelés?

A reneszánsz és a barokk idején, amikor elkezdték leírni íz ún. vulgáris nyelveket, hamar rájöttek, hogy pl. a francia és az olasz, a német és az angol, a lengyel és a cseh egymás rokonai, hiszen még ma is elég közel állnak egymáshoz. A magyarnak nem volt ilyen közeli rokona, hát kerestek neki. Hol találták meg? Olyan kihalt nyelvekben (és népekben – ekkor a kettőt nem választották el egymástól!), amelyekről SEMMI TUDOMÁSUK NEM VOLT (leírások hiányában nem is lehetett). Ezek: hun, szkíta, sumér. Ezenkívül komolyan felmerült a sémi rokonság, amit ekkor a zsidó (héber) nyelvvel való hasonlóságra alapoztak. (Geleji Katona István még párhuzamos zsidó-magyar történelmet is írt!)

Amikor Sajnovics János 1770-ben Koppenhágában, majd néhány évvel később Kolozsvárt megjelentette a Demonstratiót, később Gyarmathi az Affinitast, a kor arisztokráciájának nem tetszett a “halszagú” rokonság. (Ezt a kifejezést még ma is gyakran hallani, pedig…) Szimpatikusabb volt pl. a “dicső” török vagy szkíta származás.

A tudományosan megalapozott finnugrisztikát “hazaárulásnak”, “nemzetárulásnak” tekintik egyesek, mert a XIX. században kezdték kidolgozni. “Habsburg-bérencek” voltak szerintük pl. Budenz és Hunfalvy, ezt a két kutató nevére alapozzák (Hunfalvy eredeti neve Hunsdorfer). No de ha megnézzük, az aradi vértanúkat vagy az anyák megmentőjét, Semmelweis Ignácot nevük miatt ne tekintsük magyarnak? A XX. sz. második felében pedig – ugyanezen vélemények szerint – “kommunistabérencek” foglalkoztak finnugor kutatásokkal, mert szovjet kollégákkal tartottak kapcsolatot – de hát a rokon nyelveket beszélő népek a finnek és részben a lappok kivételével mind ott laknak!!! Az akkori kutatók jó része ma (és akkor is) kifejezetten antikommunista (volt), és a szovjet kapcsolat nem ideológiai, hanem szakmai jellegű volt. A finnugristák közül nem egy ült börtönben vagy volt száműzetésben a SZU-ban politikai nézetei miatt. A finnugrisztikát egyébként sok olyan országban is művelik, amelyeknek semmi közük nem volt soha sem a Habsburgokhoz, sem a kommunistákhoz: Japán, Franciaország, USA, Svédország, Finnország.

Hogyan dolgozták ki a finnugor nyelvrokonság elméletét, és hogyan dolgoznak ennek tagadói?

A finnugor nyelvek rokonságát a korábban az újlatin, germán, szláv nyelvek, majd az indoeurópai nyelvek rokonságának megállapításánál már ismert módszerekkel dolgozták ki: alapszókincs összegyűjtése, ennek alapján a szabályos hangmegfelelések megtalálása (pl. *p- -> f, pl. finn pasä ~ magyar fésze-k – a -k valaha képző volt.); a nyelvtani rendszer elemeinek vizsgálata, ezzel a szerkesztésmód hasonlóságainak feltárása, majd a nyelvtani viszonyító elemek anyagi egyezésének vizsgálata (pl. birtokos személyragozás, habeo-szerkezet, igeragok, esetragok, módjelek, számjelek, stb.). Ezek alapján rekonstruálták az alapnyelv főbb tulajdonságait. EZ RENDSZERSZERŰEN KIDOLGOZOTT ELMÉLET.

1 | 2 Következő oldal

hirado.hu/Németh Magdolna

Comments are closed.