Forrás: MNO

A Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe: Krisztus kínszenvedésére, kereszthalálára és feltámadására emlékezünk ezeken a napokon. Időpontja minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik. A keresztény ünnep összefonódott a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott pogány termékenységi ünnepekkel: többek közt innen ered a locsolkodás hagyománya is.

A Feltámadás ünnepe

A Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe: Nagycsütörtökön, Nagypénteken és Nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Nagycsütörtök Jézus utolsó vacsoráját idézi; e nap estéjén elnémulnak a harangok – „Rómába mennek” -, és kezdetét veszi a gyász. Nagypéntek a Megváltó kereszthalálának napja: hallgatnak a harangok, s a templomi oltárokat letakarják. Nagyszombat már a feltámadás jegyében zajlik. A Nagypénteken sötét, dísztelen templomokat Nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása azt adja hírül, hogy a megváltás közel van. Nagyszombat este a húsvéti liturgia kezdetén a tűzszentelés és a húsvéti gyertya megszentelése után a megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti, azt, ahogy a bűn és a halál sötétjében Krisztus Föltámadásának ereje kiterjed az emberiségre. Ezen az estén „visszajönnek” a harangok Rómából. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Ekkor tartják a körmenetet is. Húsvétvasárnap a Feltámadás napja: vasárnap találták üresen a sírt, vasárnap gyújtotta örömre a Feltámadás híre a tanítványok szívét. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Húsvéthétfő – amit Magyarország egyes vidékein vízbevető hétfőnek hívnak – régi népszokás szerint a „locsolónap” – eredete az ősi termékenységvarázsló rítusban is gyökerezik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.

Hogyan számítjuk?

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen Krisztus feltámadása a keresztény hit központi ténye és meggyőződése. Hamarosan felmerült azonban a kérdés, hogy mikor ünnepeljük a Húsvétot. A kezdeti időkben a zsidók Pászka-ünneplésével együtt tartották a Húsvétot a keresztények is. Később azonban az ünnep időpontjának meghatározására új módszerek terjedtek el. A kiszámítás fő elve az, hogy a Húsvét mindig vasárnapra essen, tehát nem egy meghatározott hónap meghatározott napjára, mint a zsidók Pészah-ünnepe. A 325-ben tartott első níceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap a Húsvét időpontja. Idén március 27-re esik; legutóbb 1910-ben és 1921-ben ünnepeltük ugyanezen a napon.

A Húsvét szó eredete

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más; közös eredete a kikerülést, elkerülést jelentő pészah. A Húsvét angol neve (Passover) szintén erre utal. Gyakorta használják az Easter elnevezést is, mely a német Oster szóval együtt keresendő; eredete Ostara germán istennő ünnepére vezethető vissza, melyet a tavaszi napéjegyenlőség idején tartottak. A Húsvét ugyanis a régi korokban egybefonódott a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott pogány termékenységi ünnepekkel. Innen ered az az Európa-szerte elterjedt szokás, hogy a telet jelképező szalmabábu elpusztítják, elégetik vagy vízbe fojtják. Nálunk egyes vidékeken a bábu neve kisze, kice, s virágvasárnapi szokásainkat teszi színesebbé. A Húsvét magyar szó a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A Húsvét jelképe: a tojás

A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi. Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, illetve a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében. A tojásdíszítés főleg Kelet-Közép- és Kelet-Európában érte meg a XX. századot. Ez a szokás szinte reneszánszát éli napjainkban, amikor a tojáshímzés népi iparművészei húsvétkor értékesítik mesterien díszített, a hagyományos mintakincsből merítő, de a mai ízlésnek is megfelelni igyekvő műveiket.

A középkorban a Nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként – a korai kereszténység húsvéti keresztelésére emlékeztetve – húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek. Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezéskor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást.

Aki szívesen keresne a szabadban hímes tojást, ahelyett, hogy megvásárolná vagy maga készítené, Húsvét vasárnapján és hétfőjén megteheti: a Szegedi Vadasparkban idén is megrendezik a hagyományos, játékos vetélkedővel egybekötött tojásvadászatot.

Forrás: husvet.hu, sulinet.hu, mindentudas.hu, radio.hu

Comments are closed.