Magyarországon a szélsőséges csoportok továbbra is a társadalom által elutasítottan, perifériára szorulva működnek, érdemben nem veszélyeztetik a demokratikus alapelvek érvényesülését.
2005.03.24 07:24 MTI
‘Magyarországon nincs olyan szélsőséges csoport, amely az alkotmányos rendet veszélyeztetné, a többpárti demokrácia megzavarásához kellő anyagi háttérrel, eszközrendszerrel és – nem utolsósorban – tömegbázissal rendelkezne’ -olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elmúlt évi tevékenységéről készített évkönyvben.
A magyarországi szélsőjobboldali szervezetek tudatában vannak annak, hogy távlati célkitűzéseik – a hungarista munkaállam létrehozása, vagy a Trianon előtti határok visszaállítása – utópisztikusak. ‘Elsősorban létük és működésük társadalom előtti megjelenítésére, tagsági és szimpatizánsi bázisuk, anyagi hátterük növelésére helyezik a hangsúlyt, ennek érdekében folytatnak propagandatevékenységet’ – írják.
Az NBH elemzése szerint a propaganda legjellemzőbb megnyilvánulási formájává a közterületi rendezvények, demonstrációk szervezése vált, amelyekről a média tudósításai révén a társadalom széles rétegei értesülnek. ‘Egyes csoportok rendzavaró cselekményekkel, esetenként jogellenes megmozdulásokkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet’ – teszik hozzá.
‘A Nemzetbiztonsági Hivatal jelzései alapján az elmúlt években több alkalommal indult büntetőeljárás velük szemben. Az elhúzódó jogi procedúra, valamint az enyhe ítéletek – többnyire felfüggesztett büntetés vagy felmentés – is hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a csoportok mindig megújulva, időről időre hallatnak magukról, illetve újabb szerveződések jönnek létre’ – olvasható az évkönyvben.
A hivatal évkönyve külön fejezetben foglalkozik a Bácsfi Diána által vezetett, magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport helyzetével. Eszerint a többi szélsőjobboldali szervezet is elhatárolódik ettől a csoporttól, másrészt kimutathatóvá vált többszempontú analógia a már megszűnt Magyar Népjóléti Szövetség működésével.
‘A képviselt hungarista ideológia, a militáns külsőség mellett a mozgalmi rendezvények különböző célzatú megvalósítása – tagtoborzás, a szélsőséges motiváltság elmélyítése, illetve propagandatevékenység -, valamint a szélsőséges politikai erő szélén álló emblematikus figura jelenléte is hasonló szervezetépítő szándék érvényesülését tükrözi’ – teszik hozzá.
A hivatal évkönyve megjegyzi: amennyiben Bácsfiék a Magyar Népjóléti Szövetség által képviselt taktikát tartják követendőnek, nem zárható ki konfliktuskereső szándékú megjelenésük a Vér és Becsület Kulturális Egyesület és a Magyar Nemzeti Arcvonal rendezvényein. Mivel a Blood and Honour Hungária mellett a többi szervezet is lényegesen jelentősebb erőszak-potenciált képvisel, a szervezetek közötti konfliktus gyakorlattá válása nem valószínűsíthető – írják.