Forrás: Blikk

A hajlott korú Schäfer valószínűleg világrekorder, hiszen három ország kereste évtizedeken át életre-halálra: Chile, Argentína és Németország rendőrei loholtak elfogatóparancscsal kezükben utána, végül a napokban az argentinok fogták el Buenos Airestől 60 kilométerre egy elitklubban. „Kemény bevetés” volt, mert hat testőrét is le kellett fegyverezni – számolt be a történtekről a Der Spiegel magazin internetes hírszolgálata.

Paul Schäfer tolószékben érkezett meg Chilébe (Fotó:Reuters)

A 83 éves férfi nem mindennapi „karriert” futott be a nemzetközi gonosztevők között: a II. világháború után a nácik megszokott útvonalát választotta, és Dél-Amerikába menekült. Ott annyira jól érezte magát, hogy 1961-ben Chilében megalapította a német vezetésű Colonia Dignidad elnevezésű szektát.

E külvilágtól hermetikusan elzárt földművelő kommuna egy sajátos, Schäfer beteges elvei szerint élő szektaként működött, és idővel kiterjedt üzleti birodalommá terebélyesedett. A kolónia viselt dolgait tanulmányozó Jaime Naranjo chilei szenátor szerint Schäfer, aki mellesleg hazájában lutheránus lelkészként is működött, főként a vallást használta fel az engedelmesség fenntartására. A furcsa gyülekezet valóságos pokol lehetett rengeteg odacsábított fiatalnak: egykori harcostársaival több száz chilei gyermeket erőszakolt és kínzott meg.

A sajtóhírek azonban még ennél is borzasztóbb eseményekről szólnak. A Bild című német újság szerint állítólag csecsemőket raboltak el szüleiktől, és a drótkerítéssel védett, több ezer hektáros táborba vitték a kicsiket, ahol aztán ők maguk „gondoskodtak” róluk. A német férfi nem felejtette el előéletét, s gyakorlatilag lekoppintotta a volt hitleri állam felépítését: szigorú, katonás fegyelmet tartott és tartatott be mindenhol, az utasításaival szembeni legkisebb ellenállást is szigorúan büntette – számolt be a mintegy 300 megkínzott tizenéves.

Santiago del Chile közelében levő tábora így fokozatosan szabályos gyülekező- és állomáshelyévé vált egykori (ugyancsak Dél-Amerikában menedéket talált) náci tiszteknek, később pedig szélsőjobbos terroristáknak, csempészvezéreknek is – hiszen ez utóbbiak révén valahonnan pénzt is kellett szereznie a tábor fenntartásához. Salvador Allende szocialista rendszerének 1973-as véres megbuktatása után – jelentette a BBC – pedig chilei politikai foglyokat tüntettek el a lágerben a Pinochet-diktatúrával összejátszva.

A véreskezű diktátor bukása után ezért érthetően forró lett a talaj a talpa alatt: az idővel demokratizálódó chilei hatóságok tudomást szereztek a táborban lezajlott szörnyűségekről, és a kilencvenes évek közepén elfogatóparancsot adtak ki Schäfer ellen. Ám ő megneszelte, hogy keresik, s túljárt az utána kutató nyomozók eszén: kilenc évvel ezelőtt kereket oldott és Argentínába tette át székhelyét. Ott is jó ideig hiába keresték, mígnem végül néhány napja sikerült elfogni.

Ezzel tehát pont kerülhet a több évtizedig tartó hajtóvadászat végére. A férfit mindenesetre Buenos Airesben feltették a légierő egyik gépére, amely Chilébe szállította. Igaz, nagy kérdés, meddig kell még várni, mire ügyében az ítélet megszületik, s a vádlott hajlott korát és egészségi állapotát ismerve, a bíróság végez-e előbb vagy a természet oldja meg a dolgot a földi igazságszolgáltatás helyett.

Charles Zentait hiába keresik

Schäferhez hasonlóan évtizedekig sikerült kibújnia az igazságszolgáltatás kezei közül a szintén nyolcvanas éveit taposó magyar Zentai Károlynak: a II. világháborút követő zavaros időkben ő Németországon keresztül egész Ausztráliáig jutott, ahol békésen éldegélt perthi otthonában, amíg a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Wiesenthal Központ nyomára nem bukkant. Zentai a gyanú szerint a magyar hadsereg tisztjeként 1944-ben meggyilkolt egy 18 éves zsidó fiatalembert, majd két társával a Dunába dobta a holttestet. A férfi első nyilatkozataiban ártatlannak vallotta magát, és kijelentette: kész hazatérni ügye tárgyalására, ám pár héttel később, amikor a budapesti elfogatóparancs nyomán az ausztrál hatóságok bekopogtattak az ajtaján, hűlt helyét lelték. Egyszerűen megszökött, és egyelőre úgy tűnik, bottal üthetik a nyomát…

Stépán Gábor

Comments are closed.