Forrás: Híradó

Kiskunfélegyháza először Feledhaz néven Zsigmond király 1389-es oklevelében szerepel. Ekkor a király a középkori falut és a környékén lévő kun földek egy részét feleségének, Borbálának ajándékozta, ettől kezdve az itt élőket királynői kunoknak tekintették. A mezővárosi rangot 1774-ben kapta meg a település.

Kattintson ide a videó megtekintéséhez!

Szerkesztő: Szabó ViktóriaRendező:Varga Zs. CsabaOperatőr:Háda SándorMűsorvezető: Nagy Tünde

A török terjeszkedése miatt a XVI. század folyamán a megmaradt lakosság elmenekült, a terület pusztává lett, csupán legelőként használták, 1643-ban Kecskemét bérelte.

Ezt a hatalmas félegyházi pusztát azután 1743-44-ben az észak-déli népmozgás során először római katolikus jászsági magyarok népesítették újra. Félegyháza lakossága is részt vett a redemptió ban 1745-ben. Ide helyezték a Kiskun Kapitányság székhelyét 1753-ban, valamint a rab-ítélőszéket is Kiskunhalasról.

Mária Teréziától mezővárosi rangot kaptak 1774-ben.

Sarlós Boldogasszony templom

1744-1745 között épült barokk stílusban. Tornya rászakadt a mennyezetre, ezért az új tornyot 1770-ben a templom elé építették. Szép sisakját 1885-ben újították föl. A templomot 1803-ban bővítették, majd 1904-ben oratóriumokkal bővítették és teljesen felújították. A szószék és a mellékoltárok rokokó, a keresztelőkút copf, a főoltár klasszicista jellegűek. Ennek a templomnak márványkorlátjához fagyott oda 1888 karácsonyán a lyukas cipőjű Móra Ferenc talpa.

Kiskunfélegyházi szélmalom

Az 1860-ban épült szélmalmot 1962-ben telepítették a város határából a Kiskun Múzeum udvarába, ahol azóta, mint kiállítási objektum, népi műemlék, eredeti állapotában tekinthető meg. Különösen szép a malom eredeti faragott szerkezete, díszesen faragott kőpad elői.

A magyar büntetőjog emlékei (Börtönkiállítás)

A kiállítás helyszíne a múzeum udvarán álló hajdani Kiskun Kapitányság börtöne. A látogató képeken és tárgyi emlékeken tekintheti meg a XV-XVII. század testi fenyítőeszközeit, kínzóeszközeit, a megszégyenítést szolgáló nyak- és lábkalodákat, a halálbüntetés végrehajtásának eszközeit és módjait.A XVIII-XIX. században már dologházakban, javító-nevelő intézetekben raboskodtak az elítéltek, ezek bemutatása külön teremben történik.Az emeleti részen a betyárvilág emlékei, a nevezetesebb betyárok képei, az üldözésükhöz, büntetésükhöz kapcsolódó eszközök, valamint az 1848-as szabadságharc megtorlását tanúsító tárgyak, írott és nyomtatott dokumentumok láthatók.

A vallási élet emlékei a Kiskunságban

Az történeti-néprajzi jellegű állandó kiállítás helyszíne a múzeum épületében található egykori börtönkápolna. A látogató itt megtekintheti a Kiskunság református, zsidó és római katolikus vallású népességének népi és liturgikus tárgyi emlékeit.Kiemelt jelentőségű a múzeum itt bemutatott Kiskunsági Madonna gyűjteménye.

Móra Ferenc Emlékház

A XX. századi magyar próza klasszikusának szülőházában 1972-ben nyílt a Móra Ferenc életét és munkásságát bemutató múzeum.A XIX. század közepén készült nádtetős épületet 1979-ben felújították s újrarendezték. Első szobájának tablói és személyes tárgyai Móra Ferenc (1879-1934) életútját mutatják be. A második helyiség az író édesanyjának konyháját idézi, a harmadikban szűcsműhely látható.

1 | 2 Következő oldal

Főtér