Forrás: Híradó

Műsorvezető: GYÖRGY-HORVÁTH ZSUZSA

Új ügyfélszolgálati iroda Kolozsváron – napirenden a csíkszeredai konzulátus kérdése isHuszár-toborzóval emlékeznek Gyergyószentmiklóson a 48-as szabadságharcraAz Erdélyi Riport Arany-alma díjai: azok kapták, akik sokat tettek az erdélyi magyarságért

Szemfényvesztés, stratégiai lépés. Így jellemzi a román sajtó a Nagy Románia Párt átnevezését Néppárttá, és Corneliu Vadim Tudor pártvezető tiszteletbeli elnökké válását. Az antiszemita és magyarellenes kijelentései miatt hírhedté vált párt célja az, hogy javítson nemzetközi megítélésén és az Európai Néppárt tagszervezetévé váljon.

Új ügyfélszolgálati irodát nyitott a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa. A megnyitón Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára megerősítette: továbbra is napirenden van egy új, csíkszeredai konzulátus létrehozásának a kérdése.

KONZULÁTUS

Készítette: Lepedus Péter, Tofán Zsolt, Kolozsvár

A kolozsvári főkonzulátus az elmúlt évben 30 ezer vízumot bocsátott ki, az igénylőknek gyakran több órát kellett várakozniuk.

CSEH ÁRON főkonzul, Kolozsvár-Reményeink szerint nagyban megkönnyíti, hiszen az eddigi kétablakos kiszolgáláshoz képest most négy ablakra bővítettük a kapacitásunkat, ez azt jelenti, hogy kulturáltabb körülmények között és gyorsabban tudjuk ügyfeleinket kiszolgálni.

A kolozsvári főkonzulátushoz fordulók több mint fele a székelyföldi településekről utazik a kincses városba, ezért is lenne szükség az immár nyolcadik éve napirenden levő csíkszeredai konzulátus megnyitására.

GÉMESI FERENC helyettes-államtitkár, Külügyminisztérium-Nekünk az az álláspontunk, hogy nemcsak a vízumforgalom, de a kapcsolatok sokrétűsége is indokolja, hogy egy másik képviselet is nyíljon Romániában, s ez a tervek szerint Csíkszeredában lenne.

A magyar állam továbbra is a kétoldalú tárgyalások napirendjén kívánja tartani ezt a kérdést. A kolozsvári főkonzulátust évről-évre több ügyfél keresi fel, ezért volt szükség a mostani, több mint 120 ezer eurós beruházásra, amelynek során az épület visszakapta múlt század eleji arculatát is.*

Először kérte ki szerb államfő a történelmi egyházfők véleményét. Borisz Tadics, köztársasági elnök Újvidéken találkozott a bácskai pravoszláv püspökkel, a belgrádi katolikus érsekkel, a délvidéki református püspökkel, és más egyházi elöljárókkal.

TADIC + EGYHÁZI VEZETŐK

Készítette: Polyvás József, Póth Imre, Újvidék

A pravoszláv püspöki palotában megtartott találkozón az egyházak helyzetéről, az emberi jogokhoz kapcsolódó vallásszabadságról, az állam és az egyházak viszonyáról, valamint az egyházi vagyonok visszaadásáról volt szó. Mint megállapították, ez utóbbira Szerbia még nem készült fel. Az államfő támogatta az elkobzott értékek visszaadását, vagy az értük járó kárpótlást. Tárgyaltak az egyházi szertartások bevezetéséről a laktanyákban, a lakosság vallásgyakorlásával kapcsolatos jogok érvényesítéséről és egy vallási műsorokat sugározó adó létrehozásáról is.

BORIS TADIC szerb köztársasági elnök-A béke üzenetét közvetítem erről a találkozóról, amely a teljes tolerancia és az egyházak jogai érvényesítésének jegyében telt el. Megismerkedtünk az egyházak gondjaival és támogattuk a vagyonok visszaadására vonatkozó követeléseket. A műsorszórási lehetőségek keretében valóra váltjuk az egyházi műsorok bevezetését is.

Az egyházi vezetők megállapították, hogy nincs alapja azoknak a bírálatoknak, miszerint az egyház beleavatkozik az államügyekbe Szerbiában.*

Gyergyószentmiklóson már március 13-án megkezdődtek az 1848-as szabadságharc emlék-ünnepségei. A három napos rendezvénysorozat megszervezésében helyi civil szervezetek is részt vállaltak.

48-AS MEGEMLÉKEZÉS

Készítette: Zsigmond Attila, Bíró Zoltán, Gyergyószentmiklós

A szentmisét és az istentiszteletet követően a város polgárai díszmenetbe vonultak a Népművészeti Alkotóházhoz, ahol táncos-zenés előadást tekinthettek meg az érdeklődők. A Földvári Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai egy igazi 1848-as katonai toborzást mutattak be, közben szólt a muzsika, énekelt a kórus. A helyieken kívül külföldi vendégek is érdeklődéssel nézték végig ezt a sajátos, székely megemlékezést.

ZSÓRI KATALIN Sátoraljaújhely-Nem a mennyiség számít szerintem, hogy hány ember gyűlik össze egy kicsi helyen, hanem a minőség és én már régen voltam ilyen ünnepségen. Nagyon tetszett.

1848-as ereklye-kiállítás is helyet kapott az alkotóházban. Bem József honvédtábornok három eredeti levelét is közszemlére tették. A hagyományosnak nem mondható ünnepséggel a szervezők célja az volt, hogy emberközelbe hozzák nemzeti ünnepünket.

TÖRÖK ZOLTÁN szervező-Lelki táplálék mellett gondolunk a testire is, tehát hagyományos ételeket bográcsba.

Az ünnepség részeként katonai kóstot ízlelhettek meg az egybegyűltek. A szervezők jóvoltából bográcsba főtt tarhonyás marhapörköltet kínáltak.*

Nagyváradon osztották ki az Erdélyi Riport című hetilap által alapított Aranyalma díjakat, azoknak az erdélyi és magyarországi politikusoknak, egyházi és irodalmi személyiségeknek, valamint gazdasági szakembereknek, akik a legtöbbet tették az erdélyi magyarságért.

ARANYALMA DÍJAK

Készítette: Villányi Zoltán, Nagyvárad

A szerkesztők a díjjal szeretnék előtérbe helyezni azokat a sikeres embereket, akikre példaként tekinthet a magyarság.

MARKÓ BÉLA államminiszter, az RMDSZ elnöke-Számomra és számunkra nagyon fontos, hogy a saját közösségünk mit gondol a mi munkánkról. Rendkívül nagy szükség van, nem csak a szavazatokra, hanem a szavazatok közti bizalomra is, támogatásra is.

Az Erdélyi Riport olvasóinak szavazatai alapján 12 személyiséget tüntettek ki.

TEMPFLI JÓZSEF nagyváradi római katolikus megyéspüspök-Ebben nekem egy százalék a mondjuk az én érdemem. Szóval az ember egyedül, ha nem fog össze, aki egyedül akar elérni valamit kérem, nem tud elérni. A mai világban már képtelen, csak összefogással lehet.

A Szabadság-szobor kiszabadításáért Dávid Ibolya, az MDF elnöke vehette át a díjat.

DÁVID IBOLYA elnök, MDF-Ebben a díjban és a mögötte álló Szabadság-szoborban benne van a mi közös akaratunk, az erdélyi magyarságnak és az anyaországi magyarságnak. Benne van az, hogy összefogásra késztetett minket, benne van az, hogy erős nemzeti identitásunk van és benne van az is, hogy csak egy magában és jövőjében bízó nemzet lehet sikeres.

A hetilap szerkesztősége szeretné minden évben kiosztani a díjat, hagyományt teremtve ezzel Nagyváradon.*

Az ismert néprajzos Küllős Imre fotóiból nyílt kiállítás Beregszászon. A Református Teológiai Doktorok Kollégiumának gyűjtése a kárpátaljai 48-as emlékhelyeket mutatja be.

FOTÓKIÁLLÍTÁS (ism.)

Készítette: Kulin Zoltán, Vass Tamás, Ungvár

A közel 50 fénykép nemcsak dokumentálja az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kárpátaljai emlékhelyeit, hanem művészi igénnyel emeli ki a környezetükből az épületeket, obeliszkeket, emlékoszlopokat, az utókor állította táblákat. A fotók egyaránt megörökítik a nevezetesebb csaták helyszíneit és a történelmi személyiségekhez kötődő létesítményeket, dokumentumokat. Így ott lehetünk a győztes podheringi csatatéren, együtt bolyonghatunk a mártírhalált halt báró Perényi Zsigmonddal ugocsai rezidenciájában és kastélyában vagy a Bereg megyei nemzetőrökkel a munkácsi vár fokán. A számtalan szobor közül Ferenczi Béni és Kő Pál Petőfije, illetve Kossuthja vonzza magára a látogatók figyelmét.

CSATÁRI GYÖRGY történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára-Közelről sem teljes ez a kép, amit bemutat a kiállítás és hát a továbbiakban az lenne a feladat, hogy az emlékművek teljes történetét és katalógusát összeállítani itt Kárpátalján.

A szabadságharc dokumentumai több éve a beregszászi állami levéltárban is hozzáférhetők, kutathatók. Március 15-én ott egy hasonló kiállítás nyílik az írott dokumentumokból. A két tárlat tehát szervesen kiegészíti egymást.*

A Sepsiszentgyörgyi Gál Lajos futókör tagjai az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc évfordulójának tiszteletére emlékfutást szerveztek, Kovásznától – Sepsiszentgyörgyig.

KOVÁSZNAI EMLÉKFUTÁS

Készítette: Simon József, Sepsiszentgyörgy

A kedvezőtlen időjárás megtizedelte ugyan a futókból és kerékpározókból álló csapatot, ennek ellenére sikerült elérniük 14 olyan településre, ahol 48-as emlékmű áll, a harcokban elesett helybéliek tiszteletére. A falvak határánál iskolások csoportja várta a futókat és velük együtt szaladtak az emlékhelyekhez. Ott az ünnepi beszédet követően kis koszorúval rótták le kegyeletüket.

CSUTAK TAMÁS elnök, Gál Lajos Futókör-Ezzel a futással próbálunk mi, ugye a magunk módján emléket állítani nagy elődeinknek és úgy szoktam mondani, hogy ez egy nyílt történelem és földrajz óra, nekünk idősebbeknek is, míg a fiataloknak is, akik minket elkísértek ezen az úton.

A vándorkoszorúra, amelyet este a sepsiszentgyörgyi emlékműnél helyeztek el, minden település képviselője egy emlékszalagot kötött. A futókör tagjai ezúttal csak 80 kilométert szaladtak, de ezzel is gazdagították a jeles alkalmakkor megtett több ezer kilométeres teljesítmény-listájukat.

Kárpáti Krónika