Forrás: MA[cikk] Megkülönböztetett EU-szomszédok: Egyiptom, Libanon, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia

Elkészültek az országjelentések Egyiptomról, Libanonról, Örményországról, Azerbajdzsánról és Grúziáról – ezek alapján az Európai Bizottság a kétoldalú kapcsolatok erősítését javasolja.

2005.03.03 10:56 eurohirek.hu

Az országjelentések alapján az Európai Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, döntsön arról, hogy az Európai Szomszédsági Politika keretében közös akciótervet dolgoz ki a három dél-kaukázusi országgal – az Egyiptommal és Libanonnal való együttműködésről már korábban döntöttek, bár Libanon esetében a konkrét lépések időzítését a politikai helyzet alakulásától tették függővé. Az akciótervek célja közös menetrendet meghatározni, amely a következő három-öt évben meghatározná az EU kapcsolatait a szomszédos országokkal, elmélyítve a politikai együttműködést és gazdasági integrációt.

– A szomszédsági politika szempontjából 2005 a megvalósítás éve lesz: elkezdjük a már kialakított akciótervek alkalmazását, mielőbb kialakítjuk közös terveinket Egyiptommal, Libanonnal, és reményeim szerint a dél-kaukázusbeli országokkal is. Az EU és a társországok számára az igazi kihívást az jelenti, hogy valóra váltsák az egyezményekben foglalt kötelezettségeket, reformokat – nyilatkozta Benita Ferrero-Waldner, az európai szomszédsági politikáért is felelős külügyi biztos.

Az együttműködés területei

Közös akciótervek születtek már korábban Izraellel, Jordániával, Moldova Köztársasággal, Marokkóval, a Palesztin Hatósággal, Tunéziával és Ukrajnával. A most sorra került országok közül Egyiptom esetében a társulási egyezmény már életbe lépett, Libanonnal küszöbön áll az érvényesítése. A három dél-kaukázusi ország, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia 2004 közepén került a szomszédsági politika körébe tartozó országok közé.

Az országjelentés tényszerű elemzése az érintett országok politikai, gazdasági és szerkezeti reformjainak, különös tekintettel azokra a területekre, amelyek egy jövőbeli akcióterv alapjait képezhetik. Ilyen például a politikai reform, amelynek vizsgálatakor a demokrácia szintjét, a kormányzat, az emberi jogokat illető párbeszéd milyenségét elemezték. A gazdasági reform esetében a minőségi vállalkozások támogatását, a befektetési körülményeket vizsgálták. A közös akcióterv másik alapvető tényezőjének számít a kereskedelmi kapcsolatok támogatása, a társországok segítése a globális kereskedelmi rendszerhez való felzárkózásban, a társországok buzdítása az EU belső piaci normáinak alkalmazására.

Az együttműködés alapjául szolgál továbbá az igazságügy reformja, a bevándorlási problémák területe, az infrastruktúra-hálózatok (energia, szállítás, telekommunikáció, információs társadalom) fejlesztése, a környezetvédelmi együttműködés, a közvetlen kapcsolat az állampolgárok szintjén (oktatás, kutatás, fejlődés, kultúra, civil társadalom, bizonyos uniós programok hozzáférhetősége a társországok számára).

Új piacok

Az európai szomszédsági politika célja az, hogy – amennyire csak e keretek között lehetséges – megossza a társországokkal az EU stabilitását, biztonságosságát, jólétét – az uniós tagságtól világosan elkülönülő formában. Brüsszel ezzel egy újabb választóvonal kialakulását szeretné megelőzni.

A politika alkalmazása jelentős gazdasági és politikai reformokat eredményez a szomszédos országokban, amelyeknek ilyen irányú törekvéseit az EU anyagilag és technológialilag is támogatná, ugyanakkor ez a politika új piacokat is megnyitna, illetve a társországoknak a lehetőségekhez mérten hozzáférést kínálna bizonyos közösségi programokhoz.