Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Medvétlen a Sorstalanság

Véget ért az 55. Berlini Filmszemle · Magyar alkotók és műveik a fesztiválon

2005. február 21. (14. oldal)

Nedbál Miklós

Szombaton este osztották ki az idei év első nagy nemzetközi fesztiváljának elismeréseit. A berlini Arany Medvét egy afrikai alkotás, Bizet Carmenjének egy újabb feldolgozása, Mark Dornford-May U-Carmen eKhayelitsa című filmje kapta. Koltai Lajos első rendezése, a Sorstalanság nem kapott díjat, de a Panoráma szekcióban vetített Dallas Pashamende, Pejó Róbert filmje elnyerte a művészmozik nemzetközi szövetségének dicséretét.

Vasárnap ért végett az immáron ötvenötödik alkalommal megrendezett Berlinale. A fesztiválon a nagy versenyben huszonkét film szerepelt, többségük európai alkotás, amelyek közé az utolsó napokban Koltai Lajos filmje is bekerült. A film fogadtatása meglehetősen vegyes volt, ugyanúgy, mint a vetítések után olvasható-látható tudósítások is: ki, miért, hogyan ment, illetve nem ment ki a film vetítéséről, s a film miért ilyen, miért nem jó, megfilmesíthetetlen könyv, giccs-zene& Végül a Sortalanság egy díjat sem kapott a berlini ítészektől, ugyanakkor itthon már több mint százezren látták, s hamarosan Olaszországban és Németországban is vetítik majd.

Az év első nagy fesztiválján az Arany Medvét a Carmen feldolgozás kapta, a zsűri nagydíjában, Ezüst Medve-díjban részesült Ku Csang-vej alkotása, a Páva című kínai film, a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve-díjat a Sophie Scholl alkotója, Marc Rothemund kapta meg. A legjobb női alakítás díját a német Julia Jentsch a Sophie Scholl – Az utolsó napok című filmben nyújtott alakításáért vihette haza, a legjobb férfi szereplő az amerikai Lou Taylor Pucci lett (Ujjszopó). A legjobb európai filmnek járó Kék Angyal-díjat és 25 ezer eurót a Paradicsom, most című film, a palesztin Hani Abu Aszad filmje nyerte el. A kiemelt verseny mellett további négy szekció is volt, amelyben ugyancsak több díjat osztottak ki.

A filmszemle mellett Berlin februárban egy nagy mozis piac is, ahol producerek, gyártók keresnek támogatókat, rendezők ötleteikhez koproducereket, filmekhez nemzetközi forgalmazókat. Berlinben magyar stand is volt, a hazai alkotásokat a Magyar Filmunió, valamint a Mokép Hungarofilm képviselte. “A Dallas Pashamende a művészmozik dicséretét kapta, a film vetítései telt házasak voltak, amelyeket hosszú beszélgetések követtek az alkotókkal. A film már meghívást kapott a szarajevói filmfesztiválra Varsóba, és márciusban az osztrák nemzeti filmfesztiválon is vetítik a magyar-német-osztrák koprodukcióban készült művet” – mondta lapunknak Vezér Éva, a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatója. “Az idei fesztiválon látható volt a Fórum szekcióban egy rövidfilmekből összeálló, Lost and Found című mű, amelyek egyikét Mundruczó Kornél készítette. A Dallas Pashamende főszereplője, Gryllus Dorka a Shooting Stars programban szerepelt, ahol fiatal, hazájukban már ismert, sikeres, fiatal színészek vesznek részt. Az idén huszonhárom országból érkeztek tehetségek, akikkel nemzetközi ügynökségek szakemberei találkoztak. A Talent Campus nevű programban is több magyar alkotó vett részt, ahol ismert filmesek tartottak előadásokat, vitákat. A standunknál sok érdeklődő járt, több magyar filmet is megnéztek, többek közt a Csoda Krakkóban, az Új Eldorádó, valamint A miskolci boniésklájd című filmeket. Érdeklődtek a magyar filmszemlén díjazott alkotásokról, így például a Fekete kefe című filmről is” – taglalta berlini tapasztalatait Vezér Éva. Az úgynevezett “koprodukciós marketen” Fliegauf Benedek és Edelényi János filmtervéhez kerestek társalkotókat. “Fliegauf Benedek Tündérkör című tervével érkeztünk. Nagy volt az érdeklődés, a legtöbb szakember – tizenkilenc – minket keresett fel. Öt nagy nemzetközi filmforgalmazó is érdeklődött, angol és német koproducerekkel tárgyaltunk. Az európai mitológia és mesekincs adja a fantasyfilm hátterét. Nem a harcról és a hatalomról, hanem az emberi viszonyokról és sorsszerűségről szól a film” – mondta Muhi András producer, az Inforg Stúdió vezetője. A tervek szerint a Rengeteg és a Dealer rendezője új filmjének forgatása 2006-ban kezdődhet el.

Díjtalanság. Az eddigi legdrágább magyar film nem kapott semmilyen elismerést a Berlinalén. Bár akadt bulvárlap (a BZ nevű), amely medvét jósolt a Sorstalanság filmadaptációjának, a Frankfurter Allgemeine Zeitung még az utolsó napokban is “szentimentálisan elcukrozott szószként” emlegette a film zenéjét. Több újság a koprodukció furcsa benevezését firtatta, a Perlentaucher kulturális portál szerint rontott a helyzeten, ahogy a Sorstalanságot versenyfilmként indították. Ekkehard Knörer a magyar próbálkozást “durva baklövésnek” tartja, ami csak ritkán fordul elő.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001

Comments are closed.