Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Nem lett volna szabad

A Sorstalanság visszhangja a német sajtóban

2005. február 19. (14. oldal)

Balogh András István

A német nyelvterület sajtóvisszhangja továbbra is tartózkodó, nemegyszer keményen elutasító. A vidéki, kisebb lapok óvatos, politikailag korrekt tiszteletkörrel mennek el a film mellett, a nemzetközi, befolyásos nagy lapok többsége “lehúzza”.

A kizárólag kulturális műsorokat sugárzó, szabadelvű Arte Televízió ranglistája alapján a Sorstalanság az “elfogadható” filmek közé tartozik, és megemlíti, hogy a bemutató kínos pillanatai közé tartozott, amikor egy drámainak szánt jelenet alatt egy néző véletlenül elnevette magát. “Persze, csak egészen röviden, mert mégsem illik egy holokausztfilm alatt nevetgélni.” A német kritikák közül az egyik legpozitívabb az Arte kritikusának tollából származik. Nana A. T. Rebhan szerint a Sorstalanság számos vonásban különbözik a többi holokausztfilmtől, a kockákon igen sok szép és jól felvett kép látható, de ez gyakran a beállítottság rovására megy. A Die Presse című osztrák lap a Sorstalanság egyetlen gyengéjének Morricone fölöslegesen patetikus zenéjét találja, a Stuttgarter Zeitung pedig néhány sorban nyugtázza a látottakat: Rupert Koppold “szép, de nem szépített képekben” látta a fiú rekviemjét.

A Hamburger Abendblatt szerint a Sorstalanság az a könyv, amelyet nem lett volna szabad megfilmesíteni, ezzel Koltai csak a dühös kritikusokat űzte ki a moziból. Az eddigi legszigorúbb kritikát talán Ekkehard Knörer, a Perlentaucher nevű kulturális portál recenzense írta. Szerinte “Koltai megérdemelne egy verést azért, amit a regénnyel tett”. A film “egy katasztrófa, amit a legjobb esetben is butasággal lehet magyarázni”. A Fateless egyértelműen a bulvárosodás irányába mozdult el, Kertész Imre igyekezete ellenére. Knörer kifogásolja, hogy Koltai a kamerát Pados Gyulára bízta, s hogy Kertész írta a forgatókönyvet, aki “nem ért a filmesztétikához”. A Perlentaucher kritikájának végén Dieter Kosslick fesztiváligazgatót ostorozza, aki megengedte, hogy a Berlinalén versenyfilmként induljon egy Auschwitzot ily mértékben bagatellizáló film.

Berlinale. Érdeklődés övezte a romák életéről szóló Dallas Pashamende című filmet; a Nyócker tengerentúli meghívást is kapott. Az egyedüli magyar versenyfilmként induló Sorstalanság neve a német lapokban még elvétve sem merült fel Arany Medve-esélyesként. A február 20-ig tartó filmszemle favoritjai között szereplő Sometimes in April című afrikai film az 1994-es milliós ruandai mészárlást dolgozza föl. A befutók közt tartják számon még a Paradise now és a One day in Europe című filmeket.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001

Comments are closed.