Forrás: MNO

Emlékezés százmillió sorsra

A kommunizmus áldozatainak emléknapján új tárlat nyílt a Terror Házában

2005. február 26. 0:01

Magyar Nemzet

Több ezer ember rótta le kegyeletét és emlékezett a kommunizmus bűneire, áldozataira tegnap a budapesti Terror Háza Múzeumban és az előtt. Mádl Ferenc köztársasági elnök megemlékezésében arról beszélt, hogy a második világháború törvényei az utána következő “békét” is maguk alá vonták. Mint fogalmazott, a háború szorításából szabadulva egyesek joggal érezhették, hogy az ország felszabadult, ám a félelem és a kiszolgáltatottság nem múlt el, csak átalakult.

A nem túl precíz szovjet bürokrácia 550 ezer magyar fogoly adatait dolgozta fel, amelynél jóval többen kerültek a gulágra, málenkij robotra. Fájdalmasnak nevezte, hogy a nagyvilágon, de még Magyarországon sem tudnak, csak kevesen a hazai történelem legsúlyosabb emberveszteségét okozó tragédiájáról. A hallgatás parancsa nincs már érvényben, mégsem hallani eleget a XX. század egyik legfájdalmasabb, szenvedésekkel teli időszakáról – tette hozzá az államfő, aki méltatta a Terror Házában tegnap megnyílt kiállítást.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke meghívása ellenére, “munkaköri kötelességeire” hivatkozva nem vett részt a megemlékezésen. Levelét Kiszely Gábor, a Terror Háza Múzeum szakmai igazgatója olvasta fel, amelyet végig folyamatos és hangos tiltakozó füttyszó kísért.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a Szovjetunióba hurcolt túlélő áldozatok visszaemlékezéseiből idézett, majd kijelentette: legkevesebb 350 ezer embert pusztítottak el a haláltáborokban. Arra a felvetésre, hogy a jövő fiataljai feledjék el a tragikus történéseket, s “induljanak úgymond tiszta lappal”, egy választ lehet adni: nem. A feledés gátolná az önismeretet, a tisztánlátást, és elengedhetetlen része a hazáját szerető gyerekek felnevelésének. Pokorni Zoltán szerint kötelességünk emlékezni a lenini, a sztálini diktatúra alatt meggyilkolt, bebörtönzött és elhurcolt emberekre, de azokra is, akiket öngyilkosságba hajszoltak. Megemlítette, hogy a kommunista diktatúrának a puhának mondott, morálisan válságba került Kádár-rendszer is része volt.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szovjet lágerekben a kínzások mindennaposak voltak, a hétszázezer bevagonírozott magyar állampolgár között akadtak gyerekek és a náci koncentrációs tábort túlélő zsidók is. Egész népek hagyták el kényszerből lakóhelyüket. Így festene egy felszabadítás? – tette fel a kérdést. A megemlékezésen Keményfi Béla túlélő is megosztotta a sokezres közönséggel egykori szenvedéseit, az Északi-sarkkörön található gulágtáborban eltöltött éveinek “élményeit”.

Emlékezés a Gulágra. Mádl Ferenc tegnap fogadta a Gulag Áldozatainak Emlékét Megörökítő Alapítvány küldöttségét. A köztársasági elnök köszöntőjében kiemelte: sokkal tartozik a magyar társadalom a gulágot megjárt embereknek, és kevés, amit tett azért, hogy erkölcsi és anyagi elismerését kifejezze. Pintér Károlyné az alapítvány nevében a gulágról való hazatérés 50. évfordulója alkalmából készült emlékérmet adott át az államfőnek és feleségének.

“Megrendült szívvel.” Az MDF a Petőfi híd budai hídfőjénél, a Mementó emlékműnél tartott megemlékezést. Az eseményen megjelent Dávid Ibolya, a párt elnöke, az Országgyűlés alelnöke és Boross Péter volt miniszterelnök. Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspök imádkozott az áldozatokért: – “Imádkozzunk azokért, akik most megrendült szívvel emlékeznek szeretteikre, és akik a borzalmakat átélték, és azért, hogy mindez ne ismétlődjék meg, ne legyen többé kommunizmus.”

Kinek bocsássunk meg? A nómenklatúrából oligarchiává alakult rétegnek, az utóbbi 15 évben épült kastélyok lakóinak bocsássunk meg? – kérdezte a Gyorskocsi utcai börtön előtt, a budapesti KDNP szervezte megemlékezésén Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. Megállapította: a kommunista diktatúrának a magyar társadalom többsége áldozata volt, és a Tanácsköztársaságtól a vidám barakk korszakának lezárultáig félmillió magyar halálát is okozta. Hornyák Tibor, az “56-os rabparlament elnöke a pufajkások és utódaik parlamentből való kisöprését sürgette. Molnár Béla, a KDNP budapesti elnöke méltatta mindazokat a hazafiakat, akik ellenálltak a bolsevista forradalmároknak; Kupper András, a fővárosi Fidesz-frakció elnöke pedig úgy szólt Kovács Béláról, mint akinek 1947. február 25-i lefogásával és Szovjetunióba deportálásával magát a nemzetet tiporták le.

Áldozatszámláló. A Hír TV tegnap áldozatszámlálót futtatott képernyőjének alján: a számláló műsorkezdéskor nulláról indult, és záráskor százmilliónál állt meg. A Kommunizmus fekete könyvét 1997-ben adta ki a francia Robert Laffont-Fixot-Juillard kiadó. A hat szerző által jegyzett mű levéltári kutatások és becslések alapján nyolcvan-száz millióra tette a kommunizmus áldozatainak számát.

A hit pajzsa. Parma fidei – A hit pajzsa kitüntetést veszi ma át Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében. A díjat Horváth Béla volt országgyűlési képviselő alapította 2002-ben egyházi személyek számára. Az elismerést eddig Bolberitz Pál teológusprofesszor, Olofson Placid bencés szerzetes és László Gábor Regnum Marianum-i atya kapta meg.

NHL-sztárok a múzeumban. A budapesti Terror Háza Múzeumban járt tegnap délelőtt a Ferencváros jégkorongcsapatának két NHL-es kanadai sztárja, Rob Niedermayer és Jason Strudwick, mivel szeretnék minél jobban megismerni Magyarország történelmét, kultúráját, és kíváncsiak arra, hogy a múzeumban bemutatott korszakok után milyen módon változott, fejlődött az ország.

A miniszterelnök csokra

Gyurcsány Ferenc tegnap előzetes bejelentés nélkül, szűk fél órával a budapesti Terror Háza Múzeum nyitása előtt gyalog érkezett az épület Andrássy útra néző homlokfalán lévő emléktáblához. A miniszterelnök szerény virágcsokrot helyezett el az emléktáblánál, egy percig némán állt, majd távozott. László Boglár kormányszóvivő közölte, hogy Gyurcsány Ferenc természetesen miniszterelnökként, nem magánemberként rótta le kegyeletét az áldozatok előtt. A kormányfő nyilatkozatában egyebek mellett ezt írja: “Magyarország a rendszerváltással elkezdte a jövőt, de másfél évtized kellett ahhoz, hogy le tudja zárni a múltat. (&) Az új Magyarország akkor születhet meg, ha szembenézett a régivel: azzal, amely aktívan szerepet játszott a Holocaustban, és azzal, amely sok százezer honfitársunk életét tette tönkre, vagy vette el a kommunista diktatúra évei alatt. (&) A ma élő magyarok nemzedéke nem felelős a múlt bűneiért, de kötelességünk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk. (&) Az ország miniszterelnökeként, az új baloldal politikusaként és apaként fejet hajtok a kommunista diktatúra minden áldozata előtt.”

Az MSZP képviselőcsoportja tegnap virágot helyezett el a budapesti Honvéd téren, a szovjet gulágon elpusztultak emlékére.

Nyílt levél a közszereplőknek

Jórészt egyetemi tanárok, más értelmiségiek tegnapi nyílt levelükben leszögezik: felelős gondolkodású emberek elítélik mind a nemzeti szocialista, mind a bolsevik kommunista hatalom kétségbevonhatatlan rémtetteit, a civil lakosságot megalázó hatalmi tobzódását. Bár a szovjet megszállás eltörölte a német-nyilas uralmat, de egyben újabb rémuralom kezdetét jelentette, amely a szabadságtól éppolyan messze állott, mint az előző diktatúra. Az aláírók veszélyesnek tartják, ahogy felelős politikai erők vezető politikusai 1945 eseményeit – a barbár katonai megszállás szörnyűségeit nem is említve – ünneplik. Ezért felszólítják az összes politikust és közszereplőt, hogy a társadalmi konfliktusok gerjesztése helyett a társadalmi összetartozást kell szolgálniuk.

Az aláírók: Boda Domokos gyermekgyógyász, Csikor Ferenc fizikus, Embrey-Isztin Antal geológus, Fábry Sándor, Fogarasi Géza kémikus, egyetemi tanár, dr. Freund Tamás neurobiológus, Granasztrói György történész, Gyulai Líviusz grafikus, Hegedűs István mérnök, Iván László orvos, Kádár György fizikus, Kiss Ádám atomfizikus, Kopp Mária orvos-pszichológus, Kurutzné dr. Kovács Márta mérnök, Lovas Rezső fizikus, M. Kiss Sándor történész, Nagy Sándor orvos, Náray Szabó Gábor kémikus, Réffy József vegyészmérnök, Skrabski Árpád szociológus, Szakolczai György közgazdász, Szelényi Zoltán orvos, Szikora József újságíró, Tőkéczky László történész, Verő József geofizikus.

Pál Gábor – Czirják Imre – Joó István

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005

Comments are closed.