Forrás: Hírtv

Készül az Amerikai Birodalom?

Dátum: 2005. Feb. 24., Thursday, 16:14

Rovat Külföld

A hírszerzés az első védelmi vonalba tartozik – jelentette ki az amerikai elnök, amikor kinevezte a legfőbb amerikai kémet. John Negroponte se nem rendőr, se nem katona: a világról szerzett tudását több évtizedes külügyi alkalmazottként szerezte. Ennek ellenére ő lesz az, aki megpróbál rendet tenni az amerikai hírszerzés házatáján, és megkísérli összebékíteni a CIA-ét és a Pentagont – ami majdnem olyan lehetetlen feladat, mint a kör négyszögesítése.

Amikor a jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal. De ha tudná, irtó dühös lenne. Ilyen viszonyban van egymással a két leghatalmasabb és legtitkosabb amerikai hivatal, a CIA és a Pentagon. A két szervezet kezdetben nem volt ilyen ellenséges.

A CIA elődjét, a Stratégiai Szolgálatot Franklin Roosevelt alapította1941-ben. Ugyanebben az évben tették le az amerikai védelmi minisztérium épületének, a Pentagonnak az alapkövét is. A feladatok ekkor még világosan elkülönültek. A Pentagon a hadsereg irányítása mellett katonai hírszerzési feladatokat látott el, hogy a külföldi haderők működését felmérje. A CIA – Central Intelligence Agency – Központi hírszerző szolgálat ezzel szemben a háttérből irányított. A CIA-nak nem voltak katonái, jobb szerették megteremteni a hadseregeket.

Első külföldi bevetésüket az 1961-es Kubai küldetés jelentette. A Disznó-öböl ugyan kudarc volt, a következő évek megdöntött dél-amerikai hatalmai azonban már a CIA erejét jelezték. Panama, Dominikai Köztársaság, Guatemala, Chile, El Salvador, Nicaragua, Honduras, Grenada, Bolívia, és végül tavaly Haiti. 1964 óta a CIA 10 országból üldözte el a Washingtonnak nem tetsző hatalmakat.

Az Egyesült Államokat közvetlenül fenyegető államokkal eközben a Pentagon foglalkozott. A kuvaiti, afganisztáni, és az iraki missziót a Pentagon kivitelezte.

A leegyszerűsített kép a következő. A CIA megszerzi az információt, amit átad a Pentagonnak. Itt az adatokat stratégiailag elemzik, majd ennek megfelelően utasítják a hadsereget. A ’80-as években aztán a Védelmi minisztériumban valakinek eszébe jutott: a CIA helyett akár a Pentagon is megszerezhetné az információkat. Lee Strickland, a CIA korábbi vezetője ezt a következőképp fogalmazta meg: “A Pentagonnak elege lett abból, hogy mindig a CIA-hoz rohanjon, valahányszor valami rosszul alakul a világban. A dolgok ugyanis elég gyakran rosszul alakulnak. Ha viszont van egy saját hírszerzésed, akkor azt és akkor kapsz, amit és amikor akarsz.’

A Pentagonnak van is erre külön irodája, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az NSA. A gond csak az, hogy az NSA-n és a CIA-n kívül még 13 másik szervezet is foglalkozik hírszerzéssel az Egyesült Államokban. 2001. szeptember 11-e után pedig kiderült, hogy a munkájukat nem tudják összehangolni. Egy kongresszusi vizsgálat úgy fogalmazott: A hírszerzéssel foglalkozó szervezetek egymás mellett dolgoznak, és nem egymással összhangban. Az egész egy hatalmas bürokratikus dzsungel.

A dzsungelben látszólag egy törvény volt: a kormányhivatalok kormányhivatalokkal, a nem-kormányhivatalok nem-kormányhivatalokkal kommunikálnak. A Pentagon és így az NSA is – a kormányzathoz tartozik. Vezetőjéről és működéséről a mindenkori elnök dönt. A CIA ezzel szemben nem kormányzati szerv, a mindenkori kormány felett áll, és ezt ki is mutatta a Pentagon felé. Mikor 1980-ban Iránban amerikaiak estek fogságba, a CIA a kisujját sem mozdította, mondván: nem az ő akciójuk volt. A Pentagonnak viszont kormányhivatalként kötelessége volt kihozni a túszokat.

Az ilyesfajta együtt-nem-működésen változtatni kellett. A megoldás a szervezetek munkájának összefogása.2004. december 17-én a világ urai újraosztották a kártyákat. Geoge Bush aláírta a Hírszerzési Reformtörvényt és ezzel létrejött a végső szuperszervezet, a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság, röviden DNI.

A változások legjava természetesen szigorúan titkos. A szervezet gerincét a Pentagon stratégiai tervező irodája jelenti. Ez dönti el, hogy mi fontos a világban, milyen ügyekben kell nyomozni és hol kell beavatkozni.

Hogy kinek áll érdekében, hogy a Pentagont egy hatalmas kémszervezetté tegye, aminek ráadásul egy csúcstechnikával felszerelt, másfélmilliós hadsereg áll rendelkezésére? Azoknak, akik meghatározzák az amerikai politika alakulását, de a CIA ténykedéseit nem tudták befolyásolni.

Természetesen nem George Bush elnökről, vagy Donald Rumsfeld védelmi miniszterről van szó, hanem a Neokonzervatívok néven ismert szövetségről. Alapelvük, hogy az Egyesült Államoknak az egész világon nyíltan, akár fegyverrel is be kell avatkoznia a világ erőviszonyainak alakulásába. És ugyanilyen nyíltan, akár fegyverrel is terjeszteni kell az amerikai értékeket. A Neokonok ellenzői szerint Irwing Kristol, Norman Pohoretz, Paul Wolfowitz, csak néhányan a neokonzervatívok irányítói közül, egytől-egyig zsidó emigránsok, egy Amerikai Birodalom kialakítására készülnek. Ez olyan lenne, mint a Római Birodalom, csak nagyban. Nos, a DNI segítségével erre meg is lesz minden lehetőségük.

A hír forrása: Hír TV

http://hirtv.hu/

A hír elérhetősége:

http://hirtv.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=40790

Comments are closed.