Forrás: Híradó Panoráma

NATO-csúcs Juscsenkóval

2005. február 22. 11:28

Ukrajna államfőjét meghívták ugyan, de nagy áttörésre nem számíthat

A NATO-tagországok és Ukrajna államfői szintű tanácskozásával kedden délelőtt Brüsszelben megkezdődött a katonai szövetség rendkívüli, George Bush amerikai elnök európai útja alkalmából összehívott csúcsértekezlete.

A NATO-csúcstalálkozóknak immár hagyományos kísérőeseménye az ukrán vezetőkkel folytatott különtanácskozás. A mostani rendezvényt azonban különösen fontossá teszi, hogy azon részt vesz a tavaly év végén hatalomra jutott, s országa nyugati közeledésének fontosságát hirdető Viktor Juscsenko ukrán államfő: ő az egyetlen olyan vezető, aki nem NATO-tagállamot irányít, s mégis meghívást kapott a rendkívüli csúcsértekezletre.

E gesztus ellenére Juscsenko egyelőre nem számíthat nagy áttörésre országa és a NATO kapcsolatrendszerében. Bár Bush elnök hétfői brüsszeli beszédében Ukrajnának az euroatlanti családba való bekapcsolását sürgette, s mind a NATO-, mind az EU-tagállamok készek is szorosabbra fűzni kapcsolataikat Kijevvel, Juscsenko legfőbb törekvésére, Ukrajna EU- és NATO felvételére nem akarnak kötelezettséget vállalni.

A mostani NATO-csúcs egyébként az Atlanti-óceán két partja közötti, az elmúlt években némileg megromlott kapcsolatrendszer javításának szándékával szerveződött. Ezt a törekvést bizonyította George Bush amerikai elnök előző napi, nagy várakozással kísért beszéde is, amelyben új korszak kezdetét sürgette a transzatlanti egységben, egyben hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok támogatja az európai egységesülési folyamatot, s erős Európát akar. S ezt a közös szándékot mutatta az a tény, hogy Bush hétfő este együtt vacsorázott talán legfőbb európai „ellenlábasával”, az amerikaiak iraki katonai akcióját ellenző tábor vezetőjével, Jacques Chirac francia elnökkel, és a találkozó alkalmából kiadott közleményben a két államfő közösen szólította fel Szíriát csapatainak libanoni kivonására.

Bushnak azonban valószínűleg többre lesz szüksége egy brüsszeli útnál az amerikai-európai kapcsolatok helyrehozatalához. A Bush-Chirac találkozón is szóba került a Kína-ellenes EU-fegyverembargó feloldásának terve, amit Washington határozottan ellenez. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az International Herald Tribune című lapnak adott interjújában maga is elismerte, hogy vannak még ellentétek az Egyesült Államok és Európa között, s az iraki kérdés sem zárult le teljesen.

Ugyanakkor a két fél között komoly kapcsolódási pont lehet a palesztin-izraeli békefolyamat felgyorsításának szándéka: ezt az Európai Unió régóta sürgeti, s hétfői brüsszeli beszédének legnagyobb részét Bush is ennek szentelte. Az amerikai elnök kedden együtt reggelizett legfőbb európai szövetségesével, Tony Blair brit miniszterelnökkel, aki ezt követően úgy nyilatkozott, hogy immár „adott minden lehetőség” a rendezésre.

hirado.hu/MTI